"Ne dotikajte se!". Danasnje vizualne kompetence otrok v primerjavi s preddigitalno dobo v luci njihovega likovnovzgojnega okolja

The task of twenty-first century art education is to contribute to the blossoming of the child’s personality. In this article, I approach this challenge from two principal directions, both of which provide a window onto unfamiliar terrain. This project sought to answer the following research questions: How do plastic, spatial (3D) creative capacities develop, and how do they compare with the kindergarten’s accustomed advancement of picture-creating, planar (2D) capabilities? How do kindergartners’ skills as measured in the 1970s compare with those of kindergartners today? A follow-on project examined children’s skills in the context of built environment education, asking the questions: Where, and with whom, do children find the best conditions for creation and arts education? What kinds of environments are most favourable? The results showed a clear deterioration of children’s drawing development from 1974 until today, as well as from drawings in both studies to modelling today. However, a more promising discovery was that depictions of movement appear much sooner in the case of plastic arts works than in drawings. This opens the way to an orientation that in our increasingly urbanised world, can help our children grow into adults who responsibly shape our environment, sensitive to their own age, as self-possessed problem solvers, employing the toolkit of education through art. The study is based on ongoing, long-term research of the 3612+ Visual Skills Lab group, employing both qualitative and quantitative methods to evaluate the artistic proficiencies of nearly a thousand children, mostly aged 3–7, in dozens of kindergartens in Hungary, through hands-on exercises as well as surveys of teachers, parents and other interested parties. (DIPF/Orig.

Metakognícióra alapozott fejlesztés a matematika és az olvasás területén = Metacognition-based trainings in the fields of mathematics and reading

A kutatás eredményeit a matekognícióra alapozott iskolai fejlesztések középpontba helyezésével négy területen mutattuk be bírálati rendszerű publikációs fórumokon: (1) Elvi-fogalomhasználati kérdések elemzésével az alsó tagozatos korosztály fejlesztési lehetőségeit tártuk föl, és vizsgálatainkat a tudatos metakognitív folyamatokra korlátoztuk. (2) Kutatásmódszertani szempontból az on-line vizsgálati módszerek közül a hangosan gondolkodtatás technikáját és az adaptív stratégia-használat értékelésére alkalmas choice – no-choice módszer felhasználását emeljük ki. (3) A metakogníció off-line mérőeszközei közül az olvasási és matematikára vonatkozó meggyőződések kérdőíves elemzését alkalmaztuk nagymintás felmérésekben: IRA, MARSI, és egy saját fejlesztésű matematikai kérdőív (4) Eredményes fejlesztő kísérleteket végeztünk az alsó tagozatos olvasás- és matematikatanítás területén, amelyek újabb bizonyítékokat hoztak az alsó tagozatos korban lehetséges, metakognícióra alapozott, iskolai tanórai keretek között megvalósítható fejlesztésre. | The results of the current OTKA project have been published in peer-review publication forums, covering four main aspects of the project, and focussing on metacognition-based classroom intervention programs: (1) Having analyzed basic theoretical-conceptual questions, the possibility of metacognition-based interventions among elementary school students have been revealed, and the focus of our current research programs have been restricted to metacognitive processes being potentially reportable (i.e., awareness). (2) From research methodological aspect, studying and using the think aloud techniques and the choice - no-choice methodology (one promising evaluation method for measuring adaptive strategy use) were of primary importance. (3) Among off-line questionnaires of metacognitive awareness, the IRA and MARSI questionnaires of reading, and a newly developed questionnaire for mathematics beliefs were used in large sample surveys. (4) In the fields of metacognition-based intervention programs in reading and mathematics, we conducted promising programs yielding further evidence about the possibility of metacognition-based classroom intervention among elementary school students

Idegi, valamint endothel eredetű mediátorok szerepe és kölcsönhatása a gingiva keringésének szabályozásában = Action and interaction of neural and endothelial mediators in the regulation of blood supply to the gingiva

Vazoaktív mediátorok keringésszabályozó szerepét tanulmányoztuk ép és gyulladt fogínyben patkányban. Humán gingiván a fogorvosi beavatkozások hatását vizsgáltuk. Adataink szerint patkány marginális gingiva erekben érszűkítő adrenerg alfa1, alfa2, valamint endotheliális ETA receptorok találhatók. A vaszkuláris endotheliális növekedési faktor (VEGF) a gingiva bazális keringésszabályozásában nem vesz részt, de azt az íny VEGF-2 érreceptorain keresztül befolyásolhatja. Primer neurogén gyulladás szisztémás antiinflammációs hatása a gingivában is leírható. E hatásban a nitrogénoxid szerepe valószínű. Megvizsgáltuk a gyomornedvből izolált gasztrikus pentadekapeptid BPC157 hatását ép, ill. gyulladt fogínyre. BPC157 vazokonstriktor, kísérletes parodontitisben gyulladáscsökkentő. Az alveoláris csontállományra protektív hatású. Az ínybarázda (gingivális sulcus) kemomechanikai tágítása a fogorvoslásban alkalmazott eljárás. Vizsgálataink szerint a használatos adrenalin koncentrációval átitatott tágító fonal a sulcusfolyadék elválasztást nem befolyásolja. Barázdatágításra a 0,1 %-os adrenalin oldat a leghatékonyabb. Bölcsességfogak pulpájából, ill. parodontiumából tenyésztéssel sejtkultúrát nyertünk, melyben vizsgáltuk a fogászati anyagok sejtproliferációra gyakorolt hatását. A pozitív STRO-1 immunreaktivitás sejtkultúránkban mesenhymalis őssejtek jelenlétére utal. A hemostatikumok, ill. retrakciós szerek klinikumban használt koncentrációi toxikusak. Emdogain a sejtproliferációt fokozta. | The role of vasoactive mediators has been studied in blood flow regulation to the sound/inflamed rat gingiva. The gingival effects of dental treatment were also detected in human. According to our data vasoconstrictor alpha1, alpha2 and endothelial ETA receptors localize in the blood vessels of the marginal gingva. Although the vascular endothelial growth factor (VEGF) does not participate in the basal flow regulation to the gingiva, exogenous VEGF evokes an enhanced gingival blood perfusion by the means of local VEGF2 receptors. The systemic anti-inflammatory effect of primary neurogenic inflammation can be observed also in the gingiva. Nitric oxide is probably involved in this process. The effect of gastric juice pentadecapeptide BPC157 on the sound/inflamed gingiva was also studied. BPC157 induces vasoconstriction and decreases inflammation in experimental periodontitis. The chemo-mechanical exposure of the gingival sulcus is a procedure commonly used in dentistry. Among the concentrations of epinephrine we used 0.1% was the most effective one, without any effect on crevicular fluid production. In order to study the effect of dental materials on the cell proliferation tissue culture was gained using the cells of dental pulp and connecting periodontium of wisdom teeth. The positive STRO-1 immunreactivity observed in our tissue culture refers to the presence of mesenchymal stemm cells. Clinically used concentrations of hemostatic and vasoconstrictor retraction solutions are toxic for the cultured cells. Emdogain shows a cellproliferative effect