Az országnevek mint márkanevek és szerepük az országmárkázásban: néhány eset a világból = Country names as brand names and their role in country branding: Some cases from all over the world

Bár a helymárkázással foglalkozóknak természetes, a laikusokat akár meg is botránkoztatja, ha egy ország nevére úgy tekintünk mint márkanévre. Pedig ugyanúgy működnek: egy-egy ország neve láttán vagy hallatán bizonyos asszociációk jelennek meg a fejünkben. Ezek aztán befolyásolják, hogy turistaként ellátogatunk-e ide, tőkebefektetőként invesztálunk-e, vagy éppen fogyasztóként megvásároljuk-e az adott ország termékeit. De vajon megváltoztathatja-e egy ország a nevét, hasonlóan ahhoz, ahogy termékmárkák teszik időnként? Azt bizonyosan állíthatjuk, hogy előbbi nem olyan egyszerű, mint utóbbi, hiszen a földrajzi helyek neveinek, így az országokénak is többnyire messzire nyúló történelmi gyökerei vannak. A név kötődik az ott lakók életéhez, akik hozzászoktak ahhoz, ezért sem könnyű azt megváltoztatni. Mégis, akadnak rá példák, melyeket márkázási szempontból is értelmezhetünk. Az egyik ilyen, amikor az új márkanévvel-országnévvel új kezdetet akarnak jelezni. Amikor például a gyarmatok kivívták függetlenségüket, első dolguk volt, hogy új neveket adtak maguknak. De hasonló történt az egykori Szovjetunió vagy Jugoszlávia felbomlásakor – a létrejövő utódállamok új nevet kaptak vagy éppen visszatértek régi nevükhöz. A névváltás napjainkban is napirenden van egyes országok esetében. Ennek oka lehet például az, hogy az ország neve bonyolult, vagy az, hogy túlzottan hasonló egy másik ország nevéhez, így az országok versenyében hátrányos helyzetből indul. Az ország nevének azért is kiemelt jelentősége van, mert ez az egyetlen biztos közös elem az ország kommunikációs kampányaiban – és a bölcsebb országok ezt ki is használják, akár a szlogenbe integrálva az ország nevét. Jelen tanulmány az országmárkázás elméletének bemutatása után a fentieket járja körül, sok példával Európából és a világ más részeiből

DIM ESEE v.2 – Dubrovnik Nemzetközi ESEE Bányászati Iskola: DIM ESEE v.2 – Dubrovnik International ESEE Mining School

Low level of innovativeness in the Eastern and Southeastern European (ESEE) rawmaterial sector is partly related to lack of professional courses. Project aims to implement four innovation workshops in exploration, orebody characterization, extraction, and ore processing for the ESEE RM-professionals, and four spin-off programmes for RM-students at the participating ESEE Universities. Programmes content has been drafted based on questionnaire campaign conducted in the ESEE region [1]

On Design Method of Lateral-torsional Buckling of Beams: State of the Art and a New Proposal for a General Type Design Method

After introducing the Eurocode standards several theses have been published on the now  much-discussed phenomenon of lateral-torsional buckling of steel structural elements under pure bending. According that, researchers are working on the development of such new design methods which can solve the problems of the design formulae given by the EN 1993-1-1. This paper gives a detailed review on the proposals for novel hand calculation procedures for the prediction of LT buckling resistance of beams. Nowadays, the application of structural design softwares in practical engineering becomes more common and widespread. Recognizing this growing interest, the main objective of our research work is the development of a novel, computer-aided design method. In this paper the details of a general type stability design procedure for the determination of the LT buckling resistance of members under pure bending are introduced. Here, the theoretical basis of the proposed method is clarified, the calculation procedure is detailed and some results for the evaluation of the appropriateness of the method is also presented. Based on the evaluations it can be stated that the new, general type design method is properly accurate and has several advantages on the stability check of beams under bending

The correspondences between formwork geometry and concrete composition in the case of fair-faced concrete elements

Modern architecture is unimaginable without fair-faced concrete. However, there is no generally accepted method for design the suitable concrete composition to get the required surface quality. This paper presents the effect of saturation degree on fair-faced concrete surfaces and raises additional research areas with regard to the formwork geometry and packing density of aggregate. This study is the first part of a wider research that aims to work out a method for determination of the adequate saturation degree of cement paste depending on the geometrical proportions of the formwork to reach the highest surface quality