Papp, Ferenc

SZTE OJS Journals (University of Szeged / Szegedi Tudományegyetem)

Nemcsak a társadalomellenes,destruktív szekták elvi meghatá-rozását kerülték ki a bevezetőbena szerkesztők, hanem a szekta általánosdefinícióját is. Nem akartak destruktívnakminősíteni, megbélyegezni egyetlen hazaiszektát sem, inkább ismertették, ütköztet-ték az eltérő véleményeket, értékeléseket,például a Hit Gyülekezetével vagy a szci-entológiával kapcsolatosan. Azt a történé-szi álláspontot képviselték ezzel, hogy atárgyilagos kutatásokhoz általában törté-neti távlat, kb. ötven–száz év szükséges,azaz, az új vallási mozgalmak és intézmé-nyesült vallási szervezetek értékelése ki-forratlanságuk, tanbeli, liturgiai, vallásiéletük gyors belső változásai miatt szintelehetetlen, vagy legalábbis kockázatos, in-dulatokat, sőt politikai reakciókat kiváltóvállalkozás lehet. Magyarországon aszektakérdés más okok miatt is politikaiés nevelési kérdéssé vált. A külföldi szek-ták beözönlését szektaellenes, részben hit-védelmi jellegű mozgolódás is kísérte, fő-leg a hazai egyházak részéről, de civil, fő-leg szülői kezdeményezések is voltak. Aszerkesztők jelezték: hiányoznak a hazaiintézményes szociológiai, valláspszicho-lógiai, néprajzi, teológiai szektakutatások;nincsenek gyűjtött és szakértők által fel-dolgozott, megbízható anyagok; kevés azilyen kutatásra szánt pénz és megrendelés,megbízás. Ezért kevés a felső fokon kép-zett főállású szakember is. A téma iránt ér-deklődő „laikusok” vagy kilépett szekta-tagok sincsenek egyesületbe összefogva.Gyakori például az, hogy a megírásakoraktuális és tényszerű „bemutatás” egy-kétévvel kiadása, megjelenése után már el-avult, pontatlanná vált, és ezért támadha-tó. Bele lehet magyarázni az intoleranciát,a szándékos előítélet-gyártást az ellentétesszándékok ellenére. A tudományos isme-retterjesztés általános problémája is ez,ezért a szerkesztők a nemzetközi kiterje-désű és több évtizedes múltra visszatekin-tő „vallási jelenségek” bemutatására vál-lalkoztak inkább, így is olyan ismerettáratkínálva, amely eddig szinte hozzáférhetet-len volt. A pedagógusoknak, lelkészeknek,politikusoknak ezért hasznos, sőt nélkülözhe-tetlen forrása lehet a szóban forgó könyv.A kötet két szembetűnő hiányossága –a tanulmányok magas színvonala és igé-nyessége ellenére –, hogy a tanulmányokelső része szerzői névvel jelent meg, de aszektákat ismertető fejezetek szerzőivagy nem vállalták fel a nevüket, vagy aszerkesztők jobbnak látták elhallgatniazt. Ez indokolt lehet, hiszen az Ökume-nikus Tanulmányi Központ szektákat be-mutató, 1996-os kötetének tanulmányai isnévtelenül jelentek meg. Az érintett vallá-si szervezetek, gyülekezetek ugyanis álta-lában mindenfajta kritikai észrevételrehevesen és hangosan szoktak reagálni, aszerzőket egyszerűen „rágalmazóknak”titulálják és jogi orvoslatért kiáltanak. Atárgyilagossághoz pedig a kritikai – denem bírálói – észrevételek is hozzátartoz-nak. Mégis, bátor kiállást jelzett volna, haa szerzők név szerint is vállalják vélemé-nyüket és nem rejtőznek el a TIT palástjamögé. Csak a nyílt kártyákkal való játékhozhat eredményeket.A másik és ennél érthetetlenebb hiá-nyosság, hogy a hazai elterjedtségi, nép-szerűségi „toplistát” vezető három szek-ta – a Hit Gyülekezete, a mormonok és aJehova Tanúi – egyszerűen kimaradt az104SzemleSzekták – új vallási jelenségekA szekták iránt érdeklődők bizonyára örömmel vették kézbe a Lugositestvérpár szerkesztésében idén májusban kiadott tanulmánykötetet.A Budapesti Tudományos Ismeretterjesztő Társulat ezúttal valóban „javított”az 1994-ben 1000 példányban kiadott Szekták című ismeretterjesztőbrosúrán, figyelembe vették a kritikai visszajelzéseket is. A könyvazonban így is csak ennek javított és bővített változatának tekinthető,immár hazai szakértők elemzéseire is támaszkodva.ismertetettek közül. Miközben a japánAUM – Legfelsőbb Igazság, a FehérTestvériség, a Naptemplom Rendje be-került a kötetbe, amelyek Magyarorszá-gon nem is működnek, csak külföldön. Abevezetőben a szerkesztők némi magya-rázatot adnak a Hit Gyülekezete és a Je-hova Tanúi mellőzésére, de a mormonok„kihagyásának” okait nem is említik,meghagyják talánynak.A Hit Gyülekezete mint kimondottanhazai alapítású, szervezetileg független,pünkösdista szekta (a szekta kifejezést akeresztény vallási irányzat szinonimája-ként használom, és nem mereven elkülö-nülő csoport megjelöléseként), azért nemkerült be a kötetbe, mert „a mozgalom tár-sadalmi megítélése ugyanakkor világszer-te – Magyarországon is – rendkívül ellent-mondásos. (…) az újpünkösdizmus jelen-ségét és/vagy a Hit Gyülekezetét elfogu-latlanul bemutató és elemző írás híján, aszerkesztők egyelőre kénytelenek megelé-gedni azzal, hogy a mozgalmat megpró-bálják »elhelyezni« az elmúlt két évtizednemzetközi társadalmi-gazdasági és ideo-lógiai folyamataiban”.Ez az indoklás azért kibúvó jellegű,mert a szcientológia értékelése is világ-szerte ellentmondásos, vitát kavaró, bemu-tatás mégis szerepel a kötetben. Úgy vé-lem, hogy jobb híján Horváth Zsuzsa A HitGyülekezetének szociológiai sajátosságaicímű tanulmánya bekerülhetett volna a kö-tetbe, melyből a szerkesztők is idéztek. AzELTE által kiadott, a nagyközönség szá-mára gyakorlatilag hozzáférhetetlen tanul-mány közlése indokolt lett volna. Ugyan-akkor a szerkesztők burkoltan feladták aleckét: várják a Hit Gyülekezetét tárgyila-gosan és elfogulatlanul bemutató írásokbeküldését a TIT-be, amit talán az Inter-netre, honlapjukon is felvinnének. A HitGyülekezete – 1975-ös kezdetet óta elteltközel negyedszázados múltja miatt – márlehetőséget kínálna erre.A Jehova Tanúiról valóban elmondható,hogy részben ismertek, több mint százévesmúltjuk van. De vajon hányan ismerik át-fogóan tanaikat, egyházszervezetüket éséletüket? Egy róluk és a mormonokrólszóló tanulmány mindenképpen előnyérevált volna a kötetnek és szolgálta volna atájékozódást, az iránymutatást. Vagyisezért némi csalódást is érezhet az olvasó: alegelterjedtebb szektákkal kapcsolatosanhiába keres támpontot és segítséget akönyvben. A kötet ezen hiányosságai ezértrészben magyarázhatók a hazai szerzők kislétszámával, továbbá a terjedelmi és anya-gi korlátokkal, de azért a mormonokról, aJehova Tanúiról és a pünkösdistákról mintnemzetközileg elterjedt szektákról külföl-di szerzők írásait is lehetett volna közölni.Kimaradt a pünkösdisták bevezetőben be-ígért társadalmi, gazdasági, ideológiai ösz-szefüggésekben való nemzetközi bemuta-tása is, miközben olyan „gyöngyszemek”is szerepelnek benne, mint a Nap Temp-lom rendjén belül a templomosok rövid,de átfogó bemutatása.A tanulmánygyűjtemény értékei mellettazonban e felróható hiányosságok szinteeltörpülnek. A külföldi szerzők közülEilen Barker három, Jean-Francois Mayerkettő, a többiek pedig egy-egy tanulmány-nyal szerepelnek. Barker gyakorlatilag éselvileg is cáfolja a destruktív szekták állí-tólagos agymosási gyakorlatát, a kilépőkszemélyiségzavarait (az érzelmi válságo-kat nem tekinti lelki zavarnak), és a fiata-lok szüleinek az „arany középutat” ajánlja.Ezzel valós fóbiákat és előítéleteket oszlatel. Valóban túlzás, sőt téves dolog agymo-sásról, az autonómia és a döntésképességteljes elveszítéséről beszélni a szektákbakerülőknél. Inkább átnevelésről vagy sze-mélyiségformálásról lehet írni, mely –mint minden értékválasztásnál – más élet-formák elutasítását is magában hordozza.Közhely, hogy minden döntés és választáslemondással is jár.A felnőtt korban levők zöme hitválasz-tó, vagy inkább egy életformát, életmódotválaszt. Ebben a példáknak, példaképek-nek döntő szerepük van. A kötetben talánJ-F. Mayer tudja leginkább képviselni acivil álláspontot, a nyitottság és kritikus-ság szimbiózisát. Guruk és próféták tár-saságában című írásában – mint voltszektatag – személyes tapasztalataira,emlékeire támaszkodva egyszerre mutat-Iskolakultúra 1999/1105Szemleja be belülről és kívülről, hogy milyenmeghatározó szerepük van a szekták éle-tében a feltétlen tekintéllyé váló karizma-tikus vallási vezetőknek, guruknak. Segyben jelzi, hogy a szektavezetők külsőellenőrzése mennyire fontos és nehéz fel-adat. Sok vallási vezető saját maga bálvá-nyává, torzult küldetéstudatúvá, önkriti-kátlanná válik. Vagyis elgondolkodtató,hogy valós isteni karizmákkal rendelkezőszemélyek is pénzsóvár, hatalomközpon-tú, másokat eszközként manipuláló diktá-torokká válhatnak, a lelkes tanítványbólpedig egy életre tönkre tett, önsorsrontótanítvány lesz. Vagyis egy kezdetben tisz-ta és nemes szándékkal átitatott mozga-lom is válhat idővel egyén- és társada-lomellenessé. Ugyanakkor az is igaz,hogy a manipuláció társadalmunk mindenszintjét áthatja: a reklámhadjáratok, a po-litikai választási kampányok ilyenek tár-sadalmi szinten, de akár a szerelmi udvar-lás is válhat öncélúvá, megtévesztővé,trófeagyűjtéssé, hozományvadászattá. Anevelésnek és a pedagógiának olyan „ma-nipulációs rendszerré” kell válnia, ame-lyet „agymosás” kísér, azaz olyan jellem-és szemléletformálóvá, amely az egyénszabad kibontakozását segíti elő. A szek-ták ezt szolgálhatják, de akadályozhatjákis térítő módszereikkel.Mayer második, az És ha elkötelezemmagam egy szektánál? című tanulmánya acivil valláskutatók amolyan eszmei és eti-kai kódexbe illő irányelveit foglalj össze.Olyan szemléletet közvetít, mely Magya-rországon ritkaság számba megy, ezért akötet legértékesebb írásának tekinthető.„Minél előrébb haladok, annál kisebb akockázata, hogy megtérjek egy »szektá-hoz«. A kutató, aki egy ilyen közegbennyomoz, félelmetes valósággal konfrontá-lódik: manapság a vallás területén a lehe-tőségek végtelen változatossága kínálko-zik. A hitek igazi szupermarketjével állunkszemben. Mindez inkább lehangoló hatástkelt, a telítettség érzését: egy ilyen nagysá-gú választékban nincs semmilyen tám-pont, hogy inkább az egyik vagy másikhangot válasszuk-e. A vallási élményekszabad piacának e szituációja spirituálisanegyáltalán nem egészséges.Két hozzáállás képzelhető el tehát: vagybeletörődik az ember az agnoszticizmus-ba, vagy rájön arra, hogy a legbiztosabbaz, ha talál olyan spirituális hangot, ame-lyik mögött egy hiteles tradíció tapasztala-ti állnak – mivel joggal feltételezhető,hogy a modern kreációk nagy része, bársok esetben támadhatatlan, hamisítás vagyzsákutca. Már bizonyára kitalálták, hogymelyik megoldást kedvelem.Ez nem jelenti azt, hogy ne tisztelnémazokat a hívő embereket, akikkel az em-ber a »szektákban« találkozik, bármit isgondolok a hitéről, vagy a csoport alapí-tójáról. Igyekszem senkit sem bírálni: azegész nyomozás irányát az emberi szim-pátia adja meg, még csak nem is válo-gatva a beszélgetőtársakban. Még mesz-szebb megyek: bizonyos csoportokat lá-togatva elismerem, hogy épülésemrevált az ott tapasztalt együttlét minősége,a tagok buzgósága és odaadása; ez nemhajt a csatlakozás felé, hanem épp ellen-kezőleg, alázatosságra buzdít, látván,milyen messze vagyok attól, hogy elér-jem az ő hitük és lelkesedésük fokát sa-ját hitemben és gyakorlatomban. Az újvallások példája nem kell, hogy felboly-gasson minket, inkább ösztönzőként kellhatniuk, megakadályozva kis belsőkomfortunkat.”Hazánkban e nyitott, a vallási pluraliz-musban értékeket látó, minden értékrenyitott szemlélet helyett sokan a másikvallásban inkább riválist, szellemi-lelkikihívást, azaz integritást veszélyeztetőtényezőt látnak. Popper Péter ezt ígymesélte el Istenek órája című tévéműso-rában: egyszer egy katolikus értelmiségi-nek felkínálta a Buddha beszédei címűkönyvet, aki riadtan utasította vissza:hogy gondolhat ilyesmire, hiszen ezzel asaját hitét veszélyeztetné, s csak összeza-varná és elbizonytalanítaná őt. Számoskatolikus imakönyvben még ma is szere-pel az, hogy „nem olvasok hitellenes ki-adványokat”. Sokan úgy gondolják, hogya „szomszéd rítusok és spiritualitásokiránt csak akkor jelentkezik a lelki igény,ha az illető lelki válságba került, saját hi-106Szemletéből és egyházából kiábrándult és új uta-kat keres. Az ilyen keresőket azutánmegbélyegzik, hogy hitbelileg bizonyta-lanná váltak, „szekták befolyása alá ke-rültek”, eltávolodtak az igaz hittől. Va-gyis sok hívő úgy gondolja, hogy az ag-noszticizmus és a nihilizmus útjára té-vedhet, ha más vallási tradíciókat is meg-ismer. Nehéz tehát megtalálni az identi-tásmegőrzés és a di-alógusképesség ará-nyait és határait.Ugyanis ahogynincs semleges vi-lágnézet, nincs sem-leges kutatás sem.A kötet szektákatismertető tanulmá-nyai közül jelentősé-gét és színvonalát te-kintve a Szcientoló-gia Egyházról szólóemelkedik ki. Ezt azírást teszteltem aszcientológusok Nyi-tott Napján, budapes-ti missziós központ-jukban. Lényegesenjobbnak találták,mint az 1994-es vál-tozatot. A szcientoló-giának nem annyira ahite, mint inkább amissziós módszere ameghökkentő, kifo-gásolható. RonaldHubbard terápiásmódszert fejlesztettvallássá: ezoterikustanokat tartalmazó tanrendszerrel, komolyegyházszervezettel és közösségi élettelrendelkező, kb. tízmilliós egyházzá váltak,azaz a mormonokkal azonos nagyságúvá.(Különösen időszerű ez, hiszen a termé-szetgyógyászokat szabályozó kormány-rendelet miatt számos „csodadoktor” egy-házat kezd alapítani Magyarországon, je-lentősen megemelve a bejegyzett egyhá-zak számát.)A magyarországi szabadegyházak kö-zül csak náluk igaz az az állítás, hogymisszionáriusaik, a területfelelősök juta-lékot kapnak a beszervezett auditálási(meghallgatási) díjakból. A hazai tarifáka következők: egy kezdő auditor 300 Ft-os óradíjjal, egy haladó 600 Ft-ossal dol-gozik. A meghökkentő az, hogy már két-hetes kurzus után auditálhat a kezdő.Pszichológiaellenességük – mely hivata-los hitvallásukban is szerepel – ezen riva-lizációs helyzetbőlis származhat. VeérAndrás pszichiáter-rel is volt konfliktu-suk, mivel híveiketki akarták hozatni apszichiátriai intéze-tekből. Egy kéthetestanulást segítő kur-zusért már 25 000Ft-ot kérnek, ebből3000 a könyv ára. Amagasabb szintűtanfolyamok tandíjátnem árulják el, de atagok éves tagdíja256 USD, amelynem tartalmazza akurzus díját. A vallá-si szolgáltatásokilyen nyíltan üzlet-szerű kínálata ha-zánkban szokatlan,de nem kivételes. AKatolikus Egyház isa szentségek kiszol-gáltatásakor szabotttarifákkal dolgozik,az amerikai eredetűegyházakban pedigaz üzlet és a misszió összetartoznak, ezértlehetnek önfenntartók ezek az egyházak.Ezen tanulmánykötet tehát sok-sok aktu-alitással rendelkezik.Szekták. Új vallási jelenségek. Szerkesztette:LUGOSI ÁGNES–LUGOSI GYŐZŐ. Panno-nica Kiadó, Bp. 1998, 289 old.Papp FerencIskolakultúra 1999/1107Szemle„Minél előrébb haladok,annál kisebb a kockázata,hogy megtérjek egy»szektához«. A kutatóaki egy ilyen közegbennyomoz, félelmetesvalósággal konfrontálódik:manapság a vallás területéna lehetőségek végtelenváltozatossága kínálkozik.A hitek igazi szuper-marketjével állunkszemben. Mindez inkábblehangoló hatást kelt,a telítettség érzését:egy ilyen nagyságúválasztékban nincssemmilyen támpont,hogy inkább az egyik vagymásik hangot válasszuk-e.A vallási élmények szabadpiacának e szituációjaspirituálisan egyáltalánnem egészséges.

Szekták - új vallási jelenségek

Repository of the Academy's Library

Szekták – új vallási jelenségek

https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/iskolakultura/article/download/18998/18788/

Szekták – új vallási jelenségek

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

SZTE OJS Journals (University of Szeged / Szegedi Tudományegyetem)

Repository of the Academy's Library