Periferikus térségek lehatárolása Magyarországon – módszertani és területi sajátosságok

A tanulmány a magyar területfejlesztési jogszabályokban megjelenő, elmaradott térségekre vonatkozó lehatárolások áttekintését tűzte ki céljául. Ezen belül is a települési szintet igyekszik átfogóan elemezni, melyekre 1986-tól kezdve készültek elemzések. Módszertani szemszögből egyszerűsödés tapasztalható, mivel az 1990-es években alkalmazott komplex matematikai- statisztikai metódusok helyett a pontozásos rangsorolás vált általánossá. Ezzel párhuzamosan viszont jelentősen növekedett a komplex fejlettség kifejezésébe bevont mutatók köre. Az elkészült lehatárolások összesített térképe alapvetően jól rajzolja ki hazánk elmaradott térségeit, azonban az egymás után készült lehatárolások között is jelentős különbségek lehetnek. Ezeket az eltéréseket nem minden esetben magyarázzák a térszerkezeti változások, inkább módszertani okokat lehet sejteni a háttérben. Emiatt azonban az elkészült lehatárolások dinamikai elemzési lehetősége kérdésessé válik

A kedvezményezett térségek lehatárolásának aktuális kérdései

A területfejlesztés kedvezményezett térségei lehatárolásának vizsgálata különös aktualitással bír, mivel az Országgyűlés 2014 végén elfogadta az érintett területegységek listáját. Ezáltal pedig módosult a 2007 óta érvényben lévő lehatárolás, számos változást eredményezve. A kérdéskör aktualitását jelzi, hogy több kurrens kutatás központi elemét képezi az elmaradott területek kijelölésének problematikája. Jelen tanulmányban egyrészt összefoglaljuk a korábbi jogszabályok és az új lehatárolás legfontosabb sajátosságait, területi jellemvonásait a bekövetkezett változásokra koncentrálva, másrészt pedig röviden áttekintjük a tudományos műhelyekben született munkák egy részét, egyes módszertani megoldásait. Ily módon a tanulmány egy jogszabályi alapokon nyugvó ismertetést és értékelést, illetve egy erre épülő tudományos célzattal készült összehasonlító elemzés eredményeinek közlését tartalmazza, szakirodalmi kitekintéssel kiegészítve. Utóbbit hangsúlyozottan nem előbbi kritikájaként és alternatívájaként kell tekinteni, hanem annak bizonyítékát, hogy a területi fejlettség–elmaradottság kifejezése mennyi dilemmát vet fel és milyen sokféleképpen közelíthető meg. Egyúttal annak alátámasztására is törekszünk, hogy a jelenlegi hivatalosnak tekinthető megközelítés némi finomításával esetlegesen még adekvátabb eredményekre jussunk. Jelen tanulmány részben terjedelmi okok, részben módszertani megközelítése miatt nélkülözi a lehatárolásokra épülő területfejlesztés eszközeinek bemutatását, illetve értékelésé

Changes in the Spatial Income Structure of North-eastern Hungary After the Change of Regime

As a result of the political and economic transition, the Hungarian spatial pattern of taxable personal incomes restructured significantly. The position of north-eastern Hungary weakened, however, pronounced intraregional inequalities arose due to the uneven collapse of the local economies. The transition reflected the group of settlements categorised by the number of settlements. The detailed spatial income pattern of settlements and the internal and external effects influencing it were represented with the help of the potential model. The changes between 1988 and 2008 were measured by the difference of the summarized potential values. The map of differences illustrated the areas with relative advantages and disadvantages compared to the regional average value. Most of the largest towns were able to maintain or strengthen their positions giving advantage to the suburban settlements in their environs. However, the former peripheries, the mining and heavy industrial zones with a collapsed economic base, suffered the greatest relative loss over the last two decades because of the transitio

Centre-Periphery Dichotomy and its Investigation by GIS Methods

L

Spatial development of sports facilities in Hungarian cities of county rank

L

Spatial development of sports facilities in Hungarian cities of county rank

Nowadays more and more attention is devoted to the spatial development of the location of sports facilities within cities. The main aim of our paper is to observe the most important spatial characteristics of their development in Hungarian cities of county rank. In these cities three main periods of development of sports facilities can be observed. Larger sports facilities were constructed especially on the edge of cities or in the suburbs, while in the case of smaller facilities a bigger role was played by locations within the city boundaries. As regards the factors influencing the location of sports facilities, the most important role was played by the location of available land areas, besides accessibility and from the mid-1960s links to existing facilities can be mentioned as well.