The Role of Significant Childhood Relationships and Attachment Experiences in the Appearance of Criminal Behaviour in Male Adults Grown Up in Foster Care

Kutatásunk célja annak a felmérése, hogy állami gondoskodásban felnövekedettek esetében a kapcsolatok alakulásának mely tényezői fejtenek ki protektív hatást. Először 10 évvel ezelőtt végeztünk egy vizsgálatot, melynek eredményei további kérdéseket vetettek fel bennünk, ezért 2016 tavaszán egy újabb vizsgálattal egészítettük ki kutatásunkat. Mindkét vizsgálatunk egyértelműen azt mutatta, hogy a büntetlen előéletű személyek nagyobb szociális hálóról számolnak be gyermekkorukra vonatkozóan, illetve ami még fontosabb, hogy több olyan kapcsolatról tudnak beszámolni, amelyek a gyermekkor után is fennmaradtak, és megtartó erejűek lehettek. Különösen fontos szerepe van a nevelőkkel/nevelőszülőkkel ápolt, érzelmi melegséget nyújtó kapcsolatnak. Szintén mindkét vizsgálatunkban visszatérő eredmény, hogy a vér szerinti szülőkkel fenntartott kapcsolatnak hatása ellentmondásos. A büntetett csoportban volt gyakoribb, hogy tartották a kapcsolatot a vérszerinti családjukkal. Mindkét vizsgálat azt mutatta, hogy azok a fiatalok kerülnek börtönbe, akiket túl későn emeltek ki eredeti környezetükből. Ennek oka az lehet, hogy ha egy család súlyosan veszélyeztető, esetleg bántalmazó, akkor minél tovább nevelkedik ott a gyermek, annál több traumát él meg, annál hosszabban hat rá a család negatív atmoszférája, ami pedig rontja a későbbi belilleszkedésének esélyeit (Harden, 2004). Ezt támasztja alá az az eredményünk is, hogy a büntetlen előéletű csoport kevesebb traumáról számolt be gyermekkorára vonatkozóan. Ugyanakkor minél később kerül állami gondoskodásba, annál kisebb az esélye arra, hogy biztonságos, tartós, érzelmi melegséget nyújtó kötődést alakítson ki az őt nevelő felnőttekkel

The association between major depressive disorder in childhood and risk factors for cardiovascular disease in adolescence

Objective Depression in adults is associated with risk factors for cardiovascular disease (CVD). It is unclear, however, when the association between clinical depression and cardiac risk factors develops or how early in life this association can be detected. Methods In an ongoing study of pediatric depression, we compared CVD risk factors including smoking, obesity, physical activity level, sedentary behavior, and parental history of CVD across three samples of adolescents: probands with established histories of childhood-onset major depressive disorder (n = 210), never-depressed siblings of probands (n = 195), and controls with no history of any major psychiatric disorder (n = 161). Results When assessed during adolescence, 85% of the probands were not in a major depressive episode. Nevertheless, at that assessment, probands had a higher prevalence of regular smoking (odds ratio [OR] = 12.54, 95% confidence interval [CI] = 4.36-36.12) and were less physically active than controls (OR = 0.59, CI = 0.43-0.81) and siblings (OR = 0.70, CI = 0.52-0.94) and had a higher rate of obesity than did controls (OR = 3.67, CI = 1.42-9.52). Parents of probands reported high rates of CVD (significantly higher than did parents of controls), including myocardial infarction and CVD-related hospitalization (ORs = 1.62-4.36, CIs = 1.03-15.40). Differences in CVD risk factors between probands and controls were independent of parental CVD. Conclusions Major depression in childhood is associated with an unfavorable CVD risk profile in adolescence, and risks for pediatric depression and CVD may coincide in families. Effective prevention and treatment of childhood depression may be a means to reduce the incidence of adult CVD