A Z-generáció megítélése a magyarországi rejtett gazdaságról 2022-ben. 1. rész

The hidden economy includes all unregistered activities that contribute to the production of GDP, income that is not registered in the official records, which is in violation of the law, as well as activities that evade state regulation or remain hidden from the state for the purpose of tax evasion. The most difficult thing to measure and estimate the hidden economy is their hidden nature and the fact that there is not enough information available. Experts can make different estimates with the help of data taken from public databases, using aggregates, as well as from surveys of the population, of the company sector or of the given area. In the autumn of 2022, our research, using an online questionnaire, examined how the members of Generation Z think about the hidden economy, as well as assessed how aware they are of the economic whitening measures introduced in Hungary. A rejtett gazdaságba beletartozik minden olyan nem regisztrált tevékenység, ami hozzájárul a GDP előállításához, olyan jövedelem, amit a hatósági nyilvántartásokban nem regisztráltak, törvénybe ütközik, valamint azon tevékenységek is, amik kikerülik az állami szabályozást vagy adóelkerülés céljából rejtve maradnak az állam elől. A rejtett gazdaság mérését és becslését leginkább a rejtett mivoltuk nehezíti meg és az, hogy nem áll rendelkezésre kellő mennyiségű információ. A szakemberek különböző becsléseket végezhetnek nyilvános adatbázisokból vett adatok segítségével, aggregátumokat felhasználva, valamint a vállalati szektor vagy az adott terület lakosságának megkérdezéséből. Kutatásunk 2022. őszén, online kérdőív segítségével vizsgálta, hogy a Z-generáció tagjai miként vélekednek a rejtett gazdaságról, valamint felmérte, hogy a mennyire vannak tisztában a Magyarországon bevezetett gazdaságfehérítő intézkedésekkel

A Z-generáció megítélése a magyarországi rejtett gazdaságról 2022-ben. 2. rész

A rejtett gazdaságba beletartozik minden olyan nem regisztrált tevékenység, ami hozzájárul a GDP előállításához, olyan jövedelem, amit a hatósági nyilvántartásokban nem regisztráltak, törvénybe ütközik, valamint azon tevékenységek is, amik kikerülik az állami szabályozást vagy adóelkerülés céljából rejtve maradnak az állam elől. A rejtett gazdaság mérését és becslését leginkább a rejtett mivoltuk nehezíti meg és az, hogy nem áll rendelkezésre kellő mennyiségű információ. A szakemberek különböző becsléseket végezhetnek nyilvános adatbázisokból vett adatok segítségével, aggregátumokat felhasználva, valamint a vállalati szektor vagy az adott terület lakosságának megkérdezéséből. Kutatásunk 2022. őszén, online kérdőív segítségével vizsgálta, hogy a Z-generáció tagjai miként vélekednek a rejtett gazdaságról, valamint felmérte, hogy a mennyire vannak tisztában a Magyarországon bevezetett gazdaságfehérítő intézkedésekkel. The hidden economy includes all unregistered activities that contribute to the production of GDP, income that is not registered in the official records, which is in violation of the law, as well as activities that evade state regulation or remain hidden from the state for the purpose of tax evasion. The most difficult thing to measure and estimate the hidden economy is their hidden nature and the fact that there is not enough information available. Experts can make different estimates with the help of data taken from public databases, using aggregates, as well as from surveys of the population, of the company sector or of the given area. In the autumn of 2022, our research, using an online questionnaire, examined how the members of Generation Z think about the hidden economy, as well as assessed how aware they are of the economic whitening measures introduced in Hungary

A munkahelyi stresszel való megküzdés egészségügyi szakdolgozók körében - lehetőségek a kiégés és depresszió megelőzésének szolgálatában

Background: The prevalence of depression and burnout among health care professionals is high in Hungary. However, there is limited empirical data on disease prevention among these populations. Aims: This study aims at evaluating the mediating role of coping mechanisms in preventing depression and burnout. Methods: Cross-sectional survey among 1333 health care professionals. Participants completed self-administered questionnaires about their perception of work stress, burnout and depressive symptoms, as well as their preferred coping strategies. Analyses were performed using structural equation modelling. Results: The prevalence of severe depression and lack of personal accomplishment was 5.6% and nearly 50%, respectively. Work stress predicted symptoms of burnout and depression both directly and indirectly through the mediation by coping strategies. Of the coping strategies, cognitive restructuring, which accentuates the realistic assessment of challenging situations, was found to reduce the probability of the development of burnout and depression symptoms. Conclusions: This study provides further data for the development of cognitive interventional strategies and highlights the significance of these strategies in the prevention of depression and burnout among Hungarian health care professionals. Orv. Hetil., 2013, 154, 449-454

Munkarendek a hazai egészségügyi rendszerben, és az ápolók alvásminősége

Absztrakt Bevezetés: A folyamatos egészségügyi ellátás biztosításának egyik eszköze a műszakbeosztás szerinti munkarend, amely megterhelő és alvászavarhoz is vezethet. Célkitűzés: A hazai fekvőbeteg-szakellátásra jellemző ápolói munkarendek típusainak felmérése, a szabálytalan munkarendek okainak elemzése, továbbá a különböző típusú munkarendek és alvásproblémák összefüggéseinek vizsgálata volt a tanulmány célja. Módszer: Az országos online felmérés során 236 vezető ápoló töltötte ki a saját szerkesztésű kérdőívet, valamint a Pécsi Tudományegyetem klinikáin 217 ápoló a Bergen Váltott Műszak Alvás Kérdőívet. Eredmények: Az ápolóvezetők 8697 ápoló munkarendjéről nyilatkoztak, akiknek 51,89%-a flexibilis váltott műszakos munkarendben dolgozik. Szabályos munkarendben az ápolók 22,35%-a dolgozik, közülük a legtöbben az alábbi rendben: 12 órás nappali műszak után 12 órás éjszakai műszak, majd 1–2 pihenőnap. Ahol nincs rendszer a műszakok sorában, annak leggyakoribb oka az ápolók igényei és az ápolóhiány. A szabálytalan műszakban dolgozók alvásminősége rosszabb, mint a szabályos és flexibilis munkarendűeké (p = 0,044). Következtetések: Célszerű lenne a legkevésbé megterhelő ápolói munkarendeket kialakítani. Orv. Hetil., 2016, 157(10), 379–384