Van-e út a munkába? A fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaerő-piaci reintegrációjának esélyei = Is there a way to find work? Re-integration chances of disabled people and persons with partial work capacities into the labor market

Az elmúlt évtizedekben a fogyatékosságpolitika, illetve a fogyatékos-mozgalom a normalizáció és integráció (újabban: befogadás) elveit zászlajára tűzve igyekezett előmozdítani az érintett emberek mind szélesebb körű társadalmi részvételét. Emellett az elmúlt években – a jóléti államok válságával párhuzamosan – a fogyatékos, valamint megváltozott munkaképességű emberek munkaerő-piaci helyzete, aktivitása egyre gyakrabban került a fejlett országok érdeklődésének középpontjába is. A nemzetközi szervezetek is számos dokumentumban javasolták az országok számára az alig néhány százalékban foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek munkaerőpiacra való bevonásának szélesítését, részképességeik hasznosítását, a passzív szerep helyett a meglévő képességek mentén a munka világába integrált társadalmi szerep kialakítását. [...] Doktori dolgozatomban végső soron arra keresem a választ, hogy valójában mennyire tekinthetőek „reálisnak” ezek az aktivizáló törekvések (Magyarországon, az új minősítési és ellátórendszer kezdetén)? A válaszok keresése során négy dologra helyezek – különböző mértékű – hangsúlyt: - Egyrészről arra, hogy milyen személyközi, intézményi és társadalmi tudati, viszonyulásbeli és működési keretei vannak e törekvéseknek? - Másodsorban arra, hogy mi jellemzi valójában az érintett, fogyatékos, rokkantellátásban részt venni szándékozó és résztvevő embereket (avagy: milyen tényezői vannak a „beáramlásnak”)? - Harmadsorban arra, hogy – a tapasztalatok szerint – valójában mi befolyásolja a sikeres munkaerő-piaci részvételüket? - És negyedrészben arra, hogy a részvételüket segíteni igyekvő intézményrendszer e meglehetősen heterogén csoportból valójában kiket és milyen hatékonysággal támogat

Kibontakozást és tanulást segítő szolgáltatások sajátos nevelési igényű fiataloknak a gödi orientációs évben

Célok: Jelen előadásban olyan szolgáltatásokat mutatunk be, melyek sajátos nevelési igényű (SNI) fiatalok kibontakozását és tanulását segítették a gödi orientációs évben - azzal a céllal, hogy a felvetett kérdésekkel, a kialakított keretek, jó gyakorlatok és nehézségek bemutatásával hozzájáruljunk az SNI fiatalok támogatásának rendszerszintű fejlesztéséhez. Elméleti keretek: A KSH adatközlése szerint középfokú oktatásban mintegy 24 ezer különleges bánásmódot igénylő fiatal vesz részt (ők a középfokú oktatásban résztvevők 5,9%-át adják); ebből szakképző iskolába 7,8 ezer fő (a szakképző iskolások 12%-a) jár. A gödi Piarista Szakképző iskolában a különleges bánásmódot igénylő fiatalok aránya az országos átlagnál lényegesen magasabb (41%); mintegy 17% az SNI diákok hányada, mellettük az iskola tanulóinak további negyede BTMN-es diagnózissal rendelkezik. A fogyatékos és SNI fiatalok kibontakozásának, különösen életpályatervezésének, pályaorientációjának, munkaerő-piaci részvételének támogatása különösen fontos feladat (lásd erről pl. Billédi és mtsai, 2020a, 2020b, Szauer és mtsai, 2016;), figyelembe véve az érintett fiatalok lemorzsolódásának tendenciáit, illetve az iskolarendszerből való kimaradás után megfigyelhető, sokszor egyre kedvezőtlenebbé váló életkörülményeket, a felnőtt-lét megkezdésének és a munkaerő-piaci kapcsolódásnak a nehézségeit (Bognár és mtsai, 2009; Csákvári & Cs. Ferenczi, 2018; Nagy, 2011; Szekeres, 2014, Bokányi-Szabó, 2015 és mások). Jelen előadás az SNI fiatalok hatékony támogatásának kérdésköréhez illeszkedik. Módszerek: Az előadás a szolgáltatásfejlesztés és -megvalósítás gyakorlati tapasztalatainak elemző értékelésén alapul. Eredmények: A váci Piarista Kilátó Központ és a gödi Piarista Szakképző Iskola és Kollégium együttműködésében megvalósult innovációs modellprogramhoz kapcsolódóan a Piarista Kilátó Központ a diákok, különösképpen a sajátos nevelési igényű diákok kibontakozását segítő támogató szolgáltatásokat is nyújtott: így a csoportos életpályakompetencia-fejlesztést biztosító heti rendszerességű foglalkozások mellett egyéni életpálya-központú pályaorientációs pszichológiai tanácsadást és fejlesztést, valamint speciális gyógypedagógiai fejlesztést. Jelen tanulmányunkban ezen szolgáltatások részletes ismertetése mellett be kívánjuk mutatni, hogy ezek a szolgáltatások hogyan kapcsolódnak a piarista szemlélethez, a “piaristasághoz”, valamint az integrációval, inklúzióval és a lemorzsolódás megelőzésével foglalkozó elméleti-szakmai irányokhoz és gyakorlati megfontolásokhoz. Elméleti és oktatási relevanciák: Úgy véljük, hogy a Piarista Kilátó Központban e területen történt szolgáltatás-fejlesztés és a modellprogramban az együttműködések során szerzett tapasztalatok fontos tanulsággal szolgálhatnak a sajátos nevelési igényű fiatalok ellátásához és támogatásához kapcsolódó rendszerszintű kérdések és bizonytalanságok megválaszolásához is

Single Haemoglobin Nanocapsules as Test Materials for Artificial Blood

Single protein nanocapsules (SPNs) means that each individual protein molecules are coated with a very thin polymer layer. The polymer chains which are porous enough to allow enzymatic functions are bound covalently to the protein molecule. According to our previous results the polymer layer can essentially stabilize different types of enzymes, e.g. its stability became to 50-70 times longer than that of the native ones. The heat stability (at 80 °C SPNs has activity after 24 hours) and the pH-stability (from pH = 1.5 to pH = 12.0) of the covered enzyme can essentially be improved comparing to the native enzymes. Our results show, that SPNs have a good features as drug carriers: acrylamide-bisacrylamide copolymer layer can carries bovine serum albumin molecules across the blood brain barrier in rat brain. We synthesized single haemoglobin nanocapsules with acrylamide-bisacrylamide copolymer on the surface of the molecules (PAAHgB) and their size, homogeneity, aggregation status, zeta potential were investigated compared with other nanomaterials

Körkérdés : Mi lesz veled, Európai Unió? Mi lesz veled, Magyarország? = Inquiry. What will Be Your Fate, Europe? What will Be Your Fate, Hungary?

1. Európa-politika a belső politika fogságában 2. Részt kell vennünk az európai döntéshozatalban 3. Az Unió és Magyarország: Ez van, ezt kell szeretni 4. Víziók és valóság, GMU 2.0 5. Kettős felzárkózás helyett elzárkózás 6. Felértékelődött közvélemény 7. Eurózóna-csatlakozás: Igen? Nem? Mikor? 8. Nemzetállamok a globalizáció fogságában 9. Pangás, döntésképtelenség 10. A közelmúlt meghatározottságai 11. Fluctuat nec mergitur 12. Bizakodó változato

Vegetarianizmus Magyarországon – a vegetarianizmus és az evészavarok kapcsolata

Azt a tényt, hogy a fogyatékos emberek mindennapi életükben társadalmi hátrányokkal, a társadalmi befogadás hiányosságaival küzdenek, széles körben ismeri és elismeri mind a társadalmi, mind a szakmai közvélemény. Viszonylag kevés szó esik azonban az e jelenség hátterében álló működésekről és mechanizmusokról. Dolgozatom elméleti fejezetében röviden bemutatom, hogy a szociálpszichológia, a fogyatékosságtudomány, illetve néhány (kortárs) társadalomelemző milyen gondolatisággal közelíti meg a fogyatékosság és a kapcsolódó szak- és közpolitikai intézményrendszer működésének kérdését. Empirikus kutatásomban sztereotípiavizsgálat és „storyboard” technika alkalmazásával a válaszadó személyek fogyatékos emberekkel kapcsolatos „elképzeléseit”, „rejtett várakozásait” vizsgálom. E vizsgálat során igyekszem rávilágítani mind a fogyatékos emberek eltérő csoportjaival kapcsolatos eltérő „várakozásokra”, mind a válaszadók személyes jellemzőinek „várakozásaikra” gyakorolt hatására.BSc/BApszichológi