A systemás lupus erythematosus patogenetikai tényezőinak és klinikai aktivitásának kapcsolata = Pathogenetic factors and clinical activity of systemic lupus erythematosus

1. Anti-SS-A és SS-B antitestek SLE-ben: 200 SLE-s beteget vizsgáltunk, 38,5% volt SS-A és/vagy SS-B antitest pozitív. A pozitívak között gyakoribb volt a bőrmanifestatio és ritkább a vese-, ill. központi idegrendszeri involvatio. Az SS-A és/vagy SS-B antitestek jelenléte SLE-ben prognosztikai jelentőséggel bír. 2. DNáz I aktivitás és anti-nucleosoma antitest (ANSA) SLE-ben: 113 SLE-s beteg 185 szérummintáját vizsgáltuk, 9 nem differenciált autoimmun beteg (UCTD) és 52 egyéb autoimmun beteg mintái szolgáltak kontrollként. A DNáz aktivitás SLE-ben és UCTD-ben alacsonyabb volt, mint a kontrollokéban. SLE-ben magasabb ANSA titert találtunk, mint akár az UCTD betegek, akár az egyéb autoimmun betegek között, e két utóbbi betegcsoport között nem volt szignifikáns különbség. A DNáz aktivitás csökkent SLE-ben, de nem követi az aktivitást és nem jósolja meg a veseinvolvatiot. 3. Thrombosis kockázat SLE-ben: 105 SLE-s beteg vérmintáit vizsgáltuk különféle thrombosis kockázati paraméterek (APA, APC rezisztencia, V Leiden/protrombin mutációk, protein C/S, antithrombin aktivitás, VIII faktor, vWf és homocisztein) szerint. A legfontosabb kockázati tényezők (V faktor Leiden mutáció, VIII faktor és homocisztein szint) szűrővizsgálata lényeges az antifoszfolipid antitest pozitív betegekben - ezek korrelálnak ugyanis legjobban a thrombosis kockázatával. A többi teszt kockázati és/vagy védő szerepe tisztázásra vár. | 1. Anti-SS-A and SS-B Antibodies in SLE: 200 patients with SLE were studied. 38.5% were SS-A and/or SS-B positive. In the SS-A/B positive group skin manifestations were more frequent, while renal and central nervous system manifestations occurred less frequently. The presence (or absence) of SS-A and/or SS-B antibodies, therefore, is of prognostic significance in SLE. 2. DNase I Activity and Anti-nucleosome Antibodies (ANSA) in SLE: 185 sera of 113 SLE patients were studied compared to 9 samples from patients of undifferenciated connective tissue disease (UCTD) and 52 control samples. DNase activity in SLE were found to be lower than in the sera from patients having non-systemic autoimmune diseases, but not lower than in UCTD. Conclusion: serum DNase activity is decreased in SLE but is not a proper parameter following disease activity or predicting renal involvement. 3. Thrombosis Risk in SLE: 105 patients with SLE were analyzed with an extensive screening including lupus anticoagulant (LA) APAs, APC resistance, factor V Leiden and prothrombin mutations, protein C, protein S and antithrombin activity, factor VIII and von Willebrand factor and homocysteine levels. Conclusion: the presence of LA and/or APA in SLE patients poses the highest risk for development of thrombosis; screening for additional thrombophilic factors is of less importance

Glutamate receptors in the spinal cord with emphasis on the dorsal horn

Glutamate is the principal excitatory neurotransmitter throughout the CNS, including the spinal cord. It acts on ionotropic (iGluR) and metabotropic glutamate receptors. Three iGluR families have been identified by the development of more-or-less selective agonists: N-methyl-D-aspartate (NMDA), alpha-amino-3-hydroxy-5-methyl-4-isoxazole propionic acid (AMPA) and kainate receptors. Both AMPA (GluR1-4) and NMDA (NR1, NR2A-D) receptors have been detected in the spinal cord and these play a major role in physiological processes such as fast excitatory transmission, synaptic plasticity and neuronal development. In addition, they have also been implicated in pathological conditions including neuropathic pain and neurodegenerative disorders. However, very little is known about the synaptic distribution of these receptors in the spinal gray matter. This is because conventional immunocytochemical techniques, generally used to investigate the location of proteins in the CNS, fail to detect these subunits at synapses due to the presence of an elaborate protein meshwork associated with the postsynaptic membrane, which masks synaptic receptors. Postembedding immunocytochemistry on freeze-substituted, Lowicryl-embedded material is a technique which has been used exclusively for the detection of synaptic AMPA and NMDA receptors. This project initially set out to use this method to examine these receptors on neurons of the adult rat spinal cord, with emphasis on their involvement in the sensory processing of the dorsal horn. With antibodies against the GluR1, GluR2/3, NR1, NR2A and NR2B subunits, heavy labelling was observed at many asymmetrical synapses and where the plane of section was perpendicular to the cleft, most of the immunogold particles were associated with the postsynaptic density. To examine the receptor expression pattern of selected cell populations a new method was developed which involved the combination of postembedding electron microscopy with immunofluorescence and confocal microscopy. However, during the course of this study heavy immunogold labelling of dense-cored vesicles (dcvs) inside axonal boutons was observed with all NMDA antibodies. Several studies have found iGluRs in primary afferent terminals in the spinal gray matter and these are thought to function as presynaptic receptor, in order to determine whether gold particles found over dcvs corresponded to presynaptic receptors in transit, immunogold reactions were carried out on transgenic mice which lacked the NR2A subunit. Surprisingly, not only did the dev labelling remain in these knock-out animals, but there was also a significant synaptic labelling. This suggested that the postembedding immunogold labelling observed with the NR2A antibody was non-specific. Since the labelling patterns were similar with other NMDA antibodies this cast doubts on the validity of the postembedding method for detecting NMDA receptors. (Abstract shortened by ProQuest.

Simple scalable nucleotic FPGA based short read aligner for exhaustive search of substitution errors

With the advent of the new and continuously improving technologies, in a couple of years DNA sequencing can be as commonplace as a simple blood test. The growth of sequencing efficiency has a larger exponent than the Moore’s law of standard processors, hence alignment and further processing of sequenced data is the bottleneck. The usage of FPGA (Field Programmable Gate Arrays) technology may provide an efficient alternative. We propose a simple algorithm for DNA sequence alignment, which can be realized efficiently by nucleotic principal agents of Non.Neumann nature. The prototype FPGA implementation runs on a small Terasic DE1-SoC demo board with a Cyclone V chip. We present test results and furthermore analyse the theoretical scalability of this system, showing that the execution time is independent of the length of reference genome sequences. A special advantage of this parallel algorithm is that it performs exhaustive search producing all match variants up to a predetermined number of point (mutation) errors

A székletmikrobiota-transzplantáció technológiájának és minőségirányítási hátterének újragondolása a SARS-CoV-2 víruspandémia kapcsán

A székletmikrobiota-transzplantáció (faecalismikrobiota-transzplantáció – FMT) a Clostridioides difficile fertőzés (CDI) kezelésében nemzetközileg széles körben elfogadott, megfelelő szakmai háttér mellett végezve biztonságos, potenciálisan életmentő, költséghatékony, valamint a hospitalizációs idő és az orvos-beteg találkozások jelentős redu- kálására képes eljárás. Az FMT elvégzésére egyes országokban magas szintű minőségirányítási háttérrel működő, célfeladatra szerveződött donor- és székletbankok rendezkedtek be. Máshol, így például hazánkban, az eljáráshoz az egyértelmű jogi szabályozási környezet, a standardizált technológiai háttér és a finanszírozás hiánya miatt nem egy- séges a hozzáférés. Régóta időszerű továbbá, hogy a heterogén, nemegyszer háztartási eszközökkel előkészített be- avatkozások helyett a nemzetközi és legújabban már a hazai ajánlásokban is megfogalmazott, a betegbiztonságot legjobban garantáló elvárások mellett történjen a széklettranszplantáció. Az új koronavírus (SARS-CoV-2) okozta pandémia megjelenése erőteljes szakmai érv országos szinten az FMT minőségirányítási környezetének és technoló- giai hátterének újragondolására, mert a SARS-CoV-2 egyszerre jelent kockázatot a CDI miatt kórházban kezelt sé- rülékeny betegpopulációnak, és egyben veszélyezteti az FMT biztonságosságát mind a recipiens, mind pedig az eljá- rást végző egészségügyi személyzet tekintetében. Ezekre a szakmai és társadalmi kihívásokra reagálva, a széles körű beteghozzáférés és a legmagasabb szintű betegbiztonság garantálására, a Debreceni Egyetemen új eljárásrendet dol- goztunk ki az FMT végzésére. Ezen eljárásrendnek a COVID–19-pandémia miatt módosított, a fagyasztottgraftbank üzemeltetése és a rendszerszemlélet tekintetében releváns elemeit ismertetjük. Javasolt, hogy országos szinten ha- sonló, megfelelő minőségirányítási és technológiai környezettel, a SARS-CoV-2-fertőzés kizárását is integráló donorszűrési rendszerrel, továbbá fagyasztottgraft-banki háttérrel működő laboratóriumok vegyenek részt a széklet- transzplantációk végzésében. Felmerül továbbá, hogy az eljárást a számos analógia és a donor–recipiens koncepció alapján a sejt- és szövettranszplantációkra vonatkozó szabályozórendszer keretei közé ajánlott beágyazni

A van Neck–Odelberg-betegség bemutatása két eset kapcsán

Absztrakt Az osteochondritis ischiopubica (van Neck–Odelberg-betegség) esetében a ramus ossis ischii és a ramus inferior ossis pubis nem megszokott elcsontosodásáról van szó. Klinikai tünetei általában a fájdalom, sántító járás és a csípőízületi mozgáskorlátozottság. A radiológiai kép összetéveszthető egy esetleges töréssel, tumorral vagy gyulladással. Bizonyos esetekben nehézséget okozhat a pontos diagnózis megállapítása és mint elkülönítő kórisme mindenképpen gondolni kell e kórképre. A szerzők két eset ismertetése kapcsán kívánják felhívni a figyelmet e ritka, gyermekkorban jelentkező csontosodási zavar differenciáldiagnosztikai nehézségeire. Orv. Hetil., 2016, 157(21), 836–839

Interaction of cysteine-rich cationic antimicrobial peptides with intact bacteria and model membranes

Antimicrobial peptides are small proteins that exhibit a broad spectrum of antimicrobial activity. Their chemical structure allows them to interact (attach and insert) with membranes. The fine details about this interaction and their mode of action are not fully clarified yet. In order to better understand this mechanism, we have performed in situ atomic force microscopy studies using two types of nodule specific cysteine-rich NCR peptides on Escherichia coli bacteria and on natural purple membrane. On intact bacteria, both NCR247 and NCR335 caused increase in the surface roughness, indicating the damage of the bacterial cell envelope. In case of the tightly packed purple membrane, it is clear that the peptides prefer to disrupt the border of the disks indicating a strong lipid preference of the interaction. These results verify the concept that the first target of NCR peptides is probably the bacterial cell envelope, especially the lipid matrix

Effect of Antimicrobial Peptide-Amide: Indolicidin on Biological Membranes

Indolicidin, a cationic antimicrobial tridecapeptide amide, is rich in proline and tryptophan residues. Its biological activity is intensively studied, but the details how indolicidin interacts with membranes are not fully understood yet. We report here an in situ atomic force microscopic study describing the effect of indolicidin on an artificial supported planar bilayer membrane of dipalmitoyl phosphatidylcholine (DPPC) and on purple membrane of Halobacterium salinarum. Concentration dependent interaction of the peptide and membranes was found in case of DPPC resulting the destruction of the membrane. Purple membrane was much more resistant against indolicidin, probably due to its high protein content. Indolicidin preferred the border of membrane disks, where the lipids are more accessible. These data suggest that the atomic force microscope is a powerful tool in the study of indolicidin-membrane interaction