Dental and Craniofacial Effects on Childhood Cancer Survivors

The availability and adoption of modern therapeutic protocols for childhood cancer have continuously reduced the mortality rate of childhood malignancies in most countries over the past decades. Children being treated for cancer are actively growing, creating unique problems not only in the short-term but also in the long-term development of both the orofacial hard and soft tissue. Complications during and after cancer therapy depend on the type of malignancy, age at diagnosis, and the drugs used during the therapy. The adverse oral effects of irradiation have long been known, and high-dose chemotherapy can cause similar oral late effects, such as dental disturbances, delayed tooth eruption, oral mucosa changes, and craniofacial effects. There are many protocols to prevent acute oral toxicity and infections like mucositis, candidiasis, or hyposalivation. The aim of this chapter is to define the short-term and long-term effects of cancer therapy on the oral health

A társadalmi innovációk sikertényezőinek alkalmazási lehetőségei a magyarországi telemedicina fejlesztésekre = Possible application of success factors of social innovation to Hungarian telemedicine developments

A telemedicina volt az egyik a leggyorsabban fejlődő info-kommunikációs eszközökkel támogatott diagnosztikus, terápiás- és távfelügyeleti eljárás a pandemia alatt. Szükségszerűen, az egészségügyi szakszemélyzet nem lehetett a beteg mellett, így jelenléte online elektronikus kapcsolaton keresztül valósult meg. Lehet-e a telemedicina társadalmi innováció? Tanulmányunk célja a társadalmi innovációk (TI) hatékony bevezetésének tapasztalataiból származó tényezők azonosítása, és annak vizsgálata, hogy a telemedicina magyarországi elterjedéséhez alkalmazhatók-e. Első lépésben meghatározásra kerül, hogy mit jelent a társadalmi innováció és milyen tényezők járulnak hozzá a sikeréhez. Számos definíció közül a legtöbb kiemeli, hogy a TI társadalmi igényekre felmerülő innovatív megoldások, melyek technológiai újításokat is jelenthetnek, és társadalmi hatást váltanak ki, mely kritériumoknak megfelel a telemedicina, így a leírt sikertényezők, diffúziós elméletek is vonatkoztathatók rá. A telemedicina jelenlegi helyzetét áttekintve, javaslatot teszünk a társadalmi innovációk körében leírt lépések átültetésére a hazai telemedicina további fejlesztése érdekében, különös tekintettel az EESZT fejlesztésén kívüli feladatokra és az áthidaló intézményként működtethető Telemedicina Központ fejlesztésére. = Telemedicine was one of the fastest developing diagnostic, therapeutic and remote monitoring procedures supported by info-communication tools during the pandemic. Necessarily, the medical personnel could not be with the patient, so their presence was realized through an online electronic connection. Can telemedicine be a social innovation? The aim of our study is to identify factors derived from the experience of the effective introduction of social innovations (SI) and to investigate whether they can be applied to the spread of telemedicine in Hungary. The first step is to determine what social innovation means and what factors contribute to its success. Among the many definitions, most highlight that SI is innovative solutions to social needs, which can also represent technological innovations and cause a social impact, which criteria telemedicine meets, so the described success factors and diffusion theories can also be applied to it. Reviewing the current situation of telemedicine, we propose to implement the steps described in social innovations for the further development of domestic telemedicine, with particular regard to tasks outside the development of the EESZT and the development of the Telemedicine Center, which can be operated as a bridging institution

A 2014 és 2018 között osztályos ellátást igénylő szemsérülések klasszifikációja a Markusovszky Egyetemi Oktatókórházban = The classification of ocular trauma cases between 2014 and 2018 at the in-patient ophthalmological department of the Markusovszky University Teaching Hospital

Absztrakt: Bevezetés és célkitűzés: Dolgozatunk célja a 2014 és 2018 között osztályos ellátást igénylő szemsérülések klasszifikációja, epidemiológiai összefoglalása. Módszer: Retrospektív módon vizsgáltuk a 2014. január 01. és 2018. december 31. között kórházunkban szemsérülés miatt osztályos ellátást igénylő betegcsoportot. A vizsgálatba 97 beteg 98 szeme került bevonásra. A sérülések klasszifikációjához a Birmingham Eye Trauma Terminology (BETT) és a Shukla és mtsai által létrehozott kibővített klasszifikációt alkalmaztuk. Eredmények: A vizsgált 97 páciensből 16 nő, 81 férfi volt. Az átlagos életkor 43,3 ± 22,5 (min.: 3, max.: 92) év, 20 páciens 18 éven aluli volt. 46,4%-nál a jobb szem, 52,5%-nál a bal szem volt érintett, 1%-nál kétoldali sérülés történt. A sérüléstől az ellátásig eltelt átlagos idő 1,3 nap volt. A sérülések kapcsán átlagosan kórházban töltött idő 5,2 nap, az átlagos obszervációs idő 9,7 hónap volt. A szemsérülések 95,8%-a mechanikai sérülés volt, melyből 74,2% szemgolyóra lokalizálódó sérülés, 20,4% adnexumokat érintő, 5,4% destruktív szemsérülés volt. A szemgolyót ért sérülések között 15 zárt, 60 a bulbus megnyílásával járó szemsérülés volt, és 21 esetben került idegen test a szemgolyóba. Az esetek 93%-ában sikerült megőrizni vagy javítani a beteg legjobb korrigált látóélességét az ellátás során. Következtetés: A kibővített klasszifikáció segítségével az osztályos ellátást igénylő összes szemsérülés csoportosíthatóvá vált. A szemsérülés mértékétől függően az időben megfelelő ellátásban részesülő szemsérülések esetén javítható vagy megőrizhető a látóélesség. Orv Hetil. 2019; 160(49): 1941–1947. | Abstract: Introduction and aim: To analyse and classify the ocular trauma cases at the in-patient ophthalmological department of the Markusovszky University Teaching Hospital between 2014 and 2018. Method: We analysed the eye injury cases between 01. 01. 2014 and 31. 12. 2018 in the in-patient clinic of our hospital. 98 eyes of 97 patients were included in this study. To classify the injuries, we used the Birmingham Eye Trauma Terminology (BETT) and the new expanded classification of Shukla et al. Results: From the 97 patients, 16 were female and 81 male. The\ud average age was 43.3 ± 22.5 (min.: 3, max.: 92) years; 20 patients were younger than 18 years old. 46.4% of the cases were right eyes, 52.5% were left eyes, and 1% was bilateral. The average time from the injury until the treatment was 1.3 days. The average time spent in hospital because of the injury was 5.2 days. The average observation time was 9.7 months. 95.8% of the injuries were mechanical eye injuries. From this group, 74.2% localized only to the globe, 20.4% were adnexal injuries and 5.4% were destructive eye injuries. From the globe injuries, 15 were closed globe, 60 were open globe injuries, and in 21 cases there were intraocular foreign body present. In 93% of the cases it was possible to keep or improve the best corrected visual acuity during the treatment. Conclusion: With the new classification, we could classify all of the eye injury cases easily. Depending on the type of the eye injury, with appropriate treatment we can keep or improve the visual function of the eye. Orv Hetil. 2019; 160(49): 1941–1947