Műhelyvallomás: egyén és közösség a Zeneakadémián

Oktatói munkám közben folyton az villan elém, „ezzel már találkoztam, ez a helyzet nem új”. Hallgatóim őszinte vallomásai művészi holtpontjaikról a hogyan tovább ijesztő kérdésével szembesülve nem érnek váratlanul. Amit régebben csapásként vagy csalódásként éltem meg én is – bár csak, óriási szerencsémre, átmenetileg –, ma nagy segítségemre szolgál

Műhelyvallomás: egyén és közösség a Zeneakadémián

Celebración de la fiesta de la bandera, de 1928, en la Plaza de Bolívar.La Ley 28 de 1925, artículo 1°, decretó la creación de la Fiesta Nacional de la Bandera, que debía celebrarse el 7 de agosto de cada año. En esta celebración todos los colegios de la ciudad debían realizar el juramento a la bandera

Halló, itt a Gyermekrádió! Az önálló Gyermek- és Ifjúsági Osztály létrejötte és első szárnypróbálgatásai 1945 és 1953 között.

A múlt század kellős közepén, egy téli reggelen számos változásra ébredtek az akkori magyar országlakók. Többek között a „Nagy Budapest“ kialakulására, sőt, a mai napig joggal átkozódva emlegetett Államvédelmi Hatóság is elkezdte hivatalos működését. A fenti két esemény mögötti erők hatottak annak az új szervezetnek a működésére is, amiről a következő tanulmány szól majd

Rereading the Ethnographic Legacy of the Chicago School of Sociology: Symbolic Interactionism in The Age of Digital Ethnography

The Chicago School of Sociology has made important theoretical and methodological contributions to the field of ethnographic studies. The urban monographs of the early Chicago School and the theory of symbolic interactionism are the most recognised of these contributions. The focus of this study is on the following question: What does the Chicago School’s ethnographic legacy in general and in particular its theory of symbolic interactionism mean for the current digital ethnographic studies? Hence, this study (i) discusses the outlines of the literature of the Chicago ethnographic research; (ii) indicates the position of the theory of symbolic interactionism in the school’s tradition of ethnography; (iii) analyses how the theory of symbolic interactionism relates to the digital ethnographic studies. </div

Halló, itt a Gyermekrádió! : az önálló Gyermek- és Ifjúsági Osztály létrejötte és első szárnypróbálgatásai 1945 és 1953 között : második rész

Az első részben beszámoltam az 1950. január 1-jén alakult Ifjúsági- és Gyermekosztály létrejöttének igényéről és okairól, a működését meghatározó alapelvekről és a külföldi, elsősorban szovjet Gyermekrádióról, amely viszonyítási alapot, mintát nyújtott a magyar kezdeményezéshez. Ígéretemhez híven ebben a második nagy fejezetben a hétköznapokba tekintünk be. Megismerjük, mekkora és milyen feladatot jelentett az Ifjúsági Egység létrejötte és ennek népszerűsítése, milyen pedagógiai paradigmát kellett követniük a műsorkészítőknek – mert mint mindent, 1948 után ezt is a legfelsőbb politikai vezetés határozta meg –, hogy indult be a levelezés, a tudósítóhálózat, azaz miként zajlott a tömegkapcsolatok szervezése

Halló, itt a Gyermekrádió! : az önálló Gyermek- és Ifjúsági Osztály létrejötte és első szárnypróbálgatásai 1945 és 1953 között

A múlt század kellős közepén, egy téli reggelen számos változásra ébredtek az akkori magyar országlakók. Többek között a „Nagy Budapest“ kialakulására, sőt, a mai napig joggal átkozódva emlegetett Államvédelmi Hatóság is elkezdte hivatalos működését. A fenti két esemény mögötti erők hatottak annak az új szervezetnek a működésére is, amiről a következő tanulmány szól majd

Cultural Citizenship as an Intersubjective Communication Process

Although recent political analyses have announced that multiculturalism is dead, as Schudson defines it, “the culture continues to flow in, out, around the state borders”(1994, s. 21). The circulation of culture in such a manner, defines the main political and social discourse subjects in the terrain that it moves through. This is the reason why discussion of the notion of citizenship has come up along with its redefinition in association with culture. This work considers cultural citizenship as a process of dialogue and aims to analyse it from an intersubjective communication perspective.</p

Halló, itt a Gyermekrádió! : az önálló Gyermek- és Ifjúsági Osztály létrejötte és első szárnypróbálgatásai 1945 és 1953 között

A múlt század kellős közepén, egy téli reggelen számos változásra ébredtek az akkori magyar országlakók. Többek között a „Nagy Budapest“ kialakulására, sőt, a mai napig joggal átkozódva emlegetett Államvédelmi Hatóság is elkezdte hivatalos működését. A fenti két esemény mögötti erők hatottak annak az új szervezetnek a működésére is, amiről a következő tanulmány szól majd