Lösz-paleotalaj sorozatokban megőrződött fitolitkészletek környezettörténeti és környezet régészeti vonatkozású kutatási lehetőségei = Environmental History and Environmental Archaeological Research Opportunities of Phytoliths Preserved in Loesspaleosoil Series

A fitolitok növények által termelt opálszemcsék, amelyek bizonyos tulajdonságaiknak köszönhetően (pl. nagy mennyiségben termelődnek, diagnosztikai értékkel bíró morfotípusok létezése, viszonylag nagy ellenállóképesség) az egykori (lokális) vegetáció indikátorai. Talajokból, üledékekből, üledékes kőzetekből kinyert fitolitkészlet értékes proxy adatot jelenthet a környezetrekonstrukciós vizsgálatokhoz. Régészeti kontextusból gyűjtött fitolitok az ember táj- és növényhasznosításának rekonstrukciójában játszhatnak fontos szerepet. A fitolitkészlet megfelelő kiértékeléséhez elengedhetetlen a fitolitkészletet ért tafonómiai folyamatok ismerete, hatásuk becslése. Lösz-paleotalaj sorozatok jelentős kiterjedésben és vastagságban borítják a szárazföldek felszínét. A lösz-paleotalaj sorozatokból kinyert fitolitkészleteket ennélfogva nagy kiterjedésű területen, jelentős időtávot (elsősorban a negyedidőszakot) átfogva lehet felhasználni a környezetrekonstrukciós vizsgálatok során. A fitolitkészlet környezetrekonstrukciós vizsgálatokban történő megfelelő kiértékeléséhez szükséges ismerni a lösz-paleotalaj sorozatok esetében érvényesülő főbb tafonómiai folyamatokat. A fitolitok lösz-paleotalaj sorozatokban történő megőrződését befolyásoló folyamatok jobb megismerése megbízhatóbb környezetrekonstrukciót tesz lehetővé

Low root-to-root transmission of a tobamovirus, yellow tailflower mild mottle virus, and resilience of its virions

Tobamoviruses are serious pathogens because they have extremely stable virions, they are transmitted by contact, and they often induce severe disease in crops. Knowledge of the routes of transmission and resilience of tobamovirus virions is essential in understanding the epidemiology of this group of viruses. We used an isolate of the tobamovirus yellow tailflower mild mottle virus (YTMMV) to examine root-to-root transmission in soil and in a hydroponic growth environment. Root-to-root transmission occurred rarely, and when it occurred plants did not exhibit systemic movement of the virus from the roots to the shoots over a 30-day period. The resilience of YTMMV virions was tested in dried leaf tissue over time periods from one hour to one year under temperatures ranging from -80°C to 160°C. Infectivity was maintained for at least a year when incubated at -80°C, 22°C or at fluctuating ambient temperatures of 0.8°C to 44.4°C, but incubation under dry conditions at 160°C for >4 days eliminated infectivity. Exposure of virions to 0.1 M sodium hydroxide or 20% w/v skim milk solution for 30 min, treatments recommended for tobamovirus inactivation, did not abolish infectivity of YTMMV

Hajdúnánás–Zagolya ETA-01 kurgán (Hajdú-Bihar Megye) régészeti talajtani és geokémiai adatokra alapozott rétegtani vizsgálata

A kurgánok kiemelkedő fontosságú tájelemei a közép-kelet-európai síkságoknak mind ökológiai, talajtani és régészeti szempontból, így a hazai geoarcheológiai kutatások fontos alanyai. A régmúltban emelt síremlékek időkapszulaként információt őriznek az építőikről és környezetükről. A kézzel fogható tárgyi emlékeken túl az építés során eltemetődött talaj és maga a halomtest is információkkal szolgálhat, ha megvizsgáljuk talajtani és geokémiai sajátosságait. A Hajdúnánás–Zagolya dűlőben feltárt ETA-01 gödörsíros (Jamnaja) temetkezési halomból összesen 39 elem került vizsgálatra. A talajminták királyvízzel oldható frakcióját vizsgáltuk ICP-MS és MP-AES módszerekkel. Az elemkoncentrációk sokváltozós statisztikai módszerekkel történő kiértékelésével feltártuk a talajtani módszerrel kialakított szintek, rétegek és a talaj kémiai összetétele közötti kapcsolatot. A csoportok közötti különbségekből pedig azok eredeteire kerestünk választ. A geokémiai eredmények alapján kialakult csoportosulások jól megfeleltethetőek a talajtan módszerével megállapítható szinteknek. A geoarcheológiai vizsgálat során nyert adatok segítségével az egyes csoportok közti különbségek értelmezése vált lehetővé. A klaszterek közötti különbség megmutatta genetikai kapcsolatukat, és rávilágított a rétegek eredetére. A korabeli Zagolya-dűlő talajtani viszonyairól árulkodik a halom alatt eltemetett talajtakaró. Egy csernozjom talajfejlődéssel jellemezhető talajba mélyítették a halom központjában megtalált alaptemetkezést. Az eltemetett talaj felszínére egy szürkés sárga anyagból emeltek magasítást, amelyet nem a környezet humuszos termőrétegéből hordtak meg. A temetkezési hely tágabb tájföldrajzi környezetében előforduló alapkőzetből származhatott ez az anyag, amelynek gyűjtési helye a Zagolya-dűlőben futó vízfolyások természetes feltáródási pontjai lehettek. | Kurgans are exceptionally important landmarks of the Central-East-European steppes from ecological, pedological and archaeological views; therefore they are of great interest in the geoarchaeological research of Hungary. These burial mounds of the distant past serve as time capsules, preserving information about the builders and their environment. Beyond the physical objects found inside the mound, the soil buried under the mound and the mound’s body could hold information if we investigate its pedological and geochemical characteristics. The Yamnaya ETA-01 mound in Hajdúnánás–Zagolya was investigated using pedological and geochemical methods. The mound profile was sampled and analysed by a high, 5 cm resolution, allowing a thorough examination of the elemental distributions. The acid soluble fraction of 39 elements was measured by ICP-MS and MP-AES following an aqua regia extraction. Multivariate statistical methods were used to investigate the results and clusters of the samples were formed. The geochemical clusters match with pedological horizons well and allows a more detailed view for their interpretation. The data of the geoarchaeological investigation helped to interpret the cluster differences. The dissimilarity between clusters revealed their genetic relationships and shed light on the horizon’s origins. The buried paleosoil reveals the pedological conditions of the once existed Zagolya-dűlő. The central grave was deepened into a soil cover that can be characterised by Chernozem type soil development. The first mound structure made of a grayish yellow material was piled on the surface of the buried soil. This material did not originate from the uppermost humus horizon of the surrounding soilscape. This material could have come from the parent material found in the broader geographical environment of the burial site. This material could have been collected along the water courses of Zagolya-dűlő, at naturally occurring exposure sites