77 research outputs found
Introduction to attention-based politics
W badaniu przedstawiono nowy trend komunikacji politycznej, zapoczątkowany przez polityków korzystających z Twittera i Facebooka. Przedstawiciele tego trendu muszą zdać sobie sprawę, że funkcjonują w środowisku, w którym celebryci mogą przyciągać, maksymalizować i kierować uwagę obserwatorów. To samo dotyczy również polityków. Zastosowane techniki komunikacyjne stanowią główny przedmiot analizy polityki opartej na przyciąganiu uwagi (attention-based politics). Posługując się przykładem najbardziej widocznej części kampanii wyborczej Donalda Trumpa przedstawiono wyjątkowy charakter tego rodzaju komunikacji politycznej. Główne wnioski z badania potwierdzają pogląd, że nowe technologie informacyjno-komunikacyjne nie zrewolucjonizują komunikacji politycznej, ponieważ widzimy jedynie – czasem szybszy, innym razem wolniejszy – „spektakularny” rozwój i adaptację do środowiska informacyjnego. Stwarza to poczucie, że to, co dobrze funkcjonowało w komunikacji politycznej w ciągu ostatnich kilku lat, staje się przestarzałe.This study introduces a new tendency in political communication that starts from the politicians’ use of Twitter and Facebook. Representatives have to realize that they are in an environment where celebrities can attract, maximize, and direct the attention of followers. Politicians will do just the same. The communication techniques used set the focus of analysis on attention-based politics. The most visible part of Donald Trump’s election campaign will be used as an example, in order to demonstrate this speciality of political communication. The main findings of the study support the idea that the new ICTs will not revolutionize political communication because what we are seeing is a ‘spectacular’ development, an adaption to the information environment, where the process is sometimes faster, at other times slower. This creates the feeling that what has functioned well in political communication in the past few years is now becoming obsolete
Interactivity research among the Austrian, Croatian, Estonian, Hungarian, Latvian, and Lithuanian MPs
One can explore a number of different reasons behind
politics’ partial move to the internet, but one of the most
important reasons is that the citizens expect politics to be
represented on the internet. At the same time we should not
forget that new technologies enable politicians to provide
news quickly and flexibly nonstop (Bimber – Davis 2003: 49).
Some of the MPs are using this opportunity, some of them are
not. News posted by the politicians can barely be commented
or changed by the users in their original place. Our
international research team took one step back and we decided
to investigate the email for the subject of our research
Difficulties for eGovernment promotion in Serbia : The analysis of eUprava Portal
We want to make clear there are no recipes for good communication of eGovernment. Good solutions, brave attempts to involve the public in eGovernment are the only examples what we can follow in this specific area of government. We will introduce theories and analysis of eGovernment environment in this article, which may be useful in designing a promotion and communication plan for the portal eUprava as a central site of Serbian eGovernment. After the general characteristics of society and communication in the world of eAdministration, we will introduce a dilemma, which strains between the good government and good governance. One section will be about a theory on good governance, the Digital Era Governance (DEG) and one on the barriers of the communication. The last section will analyze and discuss the eUprava portal. We will use PEST and SWOT analysis to detect the most urgent problems for the possible promotion of the portal
Az állampolgárok az új politikai kommunikációban
A széles körben elfogadott felfogás szerint három szereplője van a politikai kommunikációnak: a médiarendszer, a politikai rendszer és az állampolgárok. Amíg az előző két szereplő hosszú ideje meghatározza a politikai kommunikációban zajló folyamatokat, addig az állampolgároknak viszonylag kevés szerep jutott. Ebben hozott változást az „új” vagy „információ kori” politikai kommunikáció, ahol az új információs és kommunikációs technológiáknak köszönhetően az állampolgárok csoportja már nem elszenvedője a folyamatoknak, hanem aktív befolyásolója is. Az állampolgárokat nehéz egyetlen entitásként vizsgálni, hiszen egy-egy társadalom heterogén csoportokból áll, amelyek igen sokszor ellentmondanak egymásnak. Ez a tanulmány nem is vállalkozik erre. Első-sorban, de nem kizárólag az Y generáció új kommunikációs technológiák használatának szokásaiból indul ki, példaként a közelmúlt főbb történéseit használja. Egyebek mellet az „arab tavasz” és az Anonymous hackercsoport jelenségein keresztül jut el oda, hogy két főcsoportot állít fel az új technológiák használatának tekintetében: az inaktív és az aktív hálózatokat. A fő különbség abban ragadható meg a két hálózat között, hogy amíg az előbbi eszközként tekint az új technológiára, addig az utóbbi az eszközt és a célt is az új technológiákon találja. Mindkettőnek vannak látványos megnyilvánulásai, amelyek hatással vannak a politikai kommunikációban zajló folyamatokra, megdöntve ezzel a médiarendszer és a politikai rendszer hegemóniáját
- …