Az Érsebészeti Regiszter működtetése során szerzett tapasztalatok

Randomized controlled trials provide the best evidence in clinical trials; however, they do have limitations. In order to evaluate the effectiveness of treatments, population based registries may also yield useful information about the actual practice and they may enable users to carry out a dynamic follow-up. To evaluate the outcome of vascular procedures, the Vascular Registry in Hungary has been established in 2002. This article presents the establishment and functioning of the Vascular Registry and provides information about scientific results obtained during the past years. The Vascular Registry is an internet based database with on-line input. The backup server is provided by the National Institute for Quality and Organizational Development in Healthcare and Medicines. The database collects data in three different fields: interventions for carotid artery, aneurysm (any type) and lower extremity vascular diseases. Twenty five vascular surgical units record interventions in the registry, which corresponds to two thirds of the whole activity. Since joining the Vascunet Group of the European Society for Vascular Surgery, the registry has contributed to several publications based on evaluation of a large common dataset in different fields of vascular surgery. A validation process has been recently performed which confirmed the internal and external validity of the database. The authors conclude that despite unsolved problems related to financing issues, the Vascular Registry has proved to be a useful tool during the past years. In order to take advantage of the registry to its fullest, measures should be taken to achieve a more complete data recording, increase publication activity on the national dataset, improve the flow of information during operation and develop a system of regular feedback. Orv. Hetil., 2014, 155(19), 755-760

Magyarországon végzett infrarenalis aortaaneurysma-műtétek eredményei az Érsebészeti Regiszter adatai alapján (2010–2014)

Absztrakt Bevezetés: A Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság az Érsebészeti Regiszter létrehozása után elhatározta, hogy az egyes beavatkozások eredményeiről rendszeresen beszámol. Célkitűzés: A szerzők 5 év alatt végzett infrarenalis aortaaneurysma-műtétek eredményeinek bemutatását tűzték ki célul. Módszer: A prospektíven rögzített multicentrikus adatokat retrospektíve dolgozták fel. Az Érsebészeti Regiszter 2010. január 1. és 2014. december 31. közötti adatainak statisztikai elemzéséhez Fischer-féle egzakt próbát és esélyhányadost használtak. Eredmények: Az 1435 beavatkozás 16,72%-ára aneurysmaruptura miatt került sor. A műtétek 78,4%-át 5 nagy betegforgalmú intézet végezte. A rupturált aortaaneurysma csoportba tartozó betegek életkora 71,77±9,82 (átlag±SD) év, a perioperatív mortalitás 33,75%, a nem rupturált aortaaneurysma csoport átlagéletkora 69,50±8,46 év, a perioperatív mortalitás 3,51% volt. Endovascularis beavatkozásoknál mindkét csoportban szignifikánsan kisebb volt a halálozás (rupturált: p<0,05, OR = 0,11; nem rupturált: p<0,05, OR = 0,26), illetve az ápolási időszak (rupturált: p<0,05, OR = 4,55; nem rupturált: p<0,001, OR = 4,27) a nyitott műtétekhez képest. Nagy betegforgalmú intézetekben mindkét csoportban szignifikánsan kisebb volt a halálozás (rupturált: p<0,0001, OR = 0,32; nem rupturált: p<0,0001, OR = 0,23) és az ápolási időszak (rupturált: p<0,05, OR = 3,16; nem rupturált: p<0,001, OR = 3,84) a kis betegforgalmú intézetekhez képest. Következtetések: Stentgraft-implantáció és nagy betegforgalmú intézetek esetében szignifikánsan alacsonyabb a perioperatív mortalitás és a posztoperatív ápolási napok száma. Orv. Hetil., 2015, 156(49), 1991–2002

Trends in major lower limb amputations related to peripheral arterial disease in Hungary : A nationwide study (2004-2012)

ObjectivesTo assess the trends of peripheral arterial disease associated major lower limb amputation in Hungary over a 9 year period (2004–2012) in the whole Hungarian population.MethodsThis was a retrospective cohort study employing administrative health care data. Major amputations were identified in the entire Hungarian population during a 9 year period (2004–2012) using the health care administrative data. Direct standardization was used to eliminate the potential bias induced by the different age and sex structure of the compared populations. For external direct standardization, the ESP 2013 was chosen as reference.Results76,798 lower limb amputations were performed. The number of major amputations was 38,200; these procedures affected 32,084 patients. According to case detection, 50.4% of the amputees were diabetic. The overall primary amputation rate was 71.5%. The annual crude and age adjusted major amputation rates exhibited no significant long-term pattern over the observation period. The major lower limb amputation incidence for the overall period was 42.3/105 in the total population and 317.9/105 in diabetic population.ConclusionAccording to this whole population based study from Hungary, the incidence of lower limb major amputation is high with no change over the past 9 years. An explanation for this remains to be determined, as the traditional risk factors in Hungary do not account for it. The characteristics of major amputation (the rate of primary amputation, the ratio of below to above knee amputation and the age of the affected population) underline the importance of screening, early detection, improved vascular care and an optimal revascularization policy. Standardization and validation of amputation detection methods and reporting is essential

Editor's Choice: Contemporary treatment of popliteal artery aneurysm in eight countries: A Report from the Vascunet collaboration of registries.

To access publisher's full text version of this article, please click on the hyperlink in Additional Links field or click on the hyperlink at the top of the page marked Files. This article is open access.To study contemporary popliteal artery aneurysm (PA) repair.Vascunet is a collaboration of population-based registries in 10 countries: eight had data on PA repair (Australia, Finland, Hungary, Iceland, New Zealand, Norway, Sweden, and Switzerland).From January 2009 until June 2012, 1,471 PA repairs were registered. There were 9.59 operations per million person years, varying from 3.4 in Hungary to 17.6 in Sweden. Median age was 70 years, ranging from 66 years in Switzerland and Iceland to 74 years in Australia and New Zealand; 95.6% were men and 44% were active smokers. Elective surgery dominated, comprising 72% of all cases, but only 26.2% in Hungary and 39.7% in Finland, (p < .0001). The proportion of endovascular PA repair was 22.2%, varying from 34.7% in Australia, to zero in Switzerland, Finland, and Iceland (p < .0001). Endovascular repair was performed in 12.2% of patients with acute thrombosis and 24.1% of elective cases (p < .0001). A vein graft was used in 87.2% of open repairs, a synthetic or composite graft in 12.7%. Follow-up was until discharge or 30 days. Amputation rate was 2.0% overall: 6.5% after acute thrombosis, 1.0% after endovascular, 1.8% after open repair, and 26.3% after hybrid repair (p < .0001). Mortality was 0.7% overall: 0.1% after elective repair, 1.6% after acute thrombosis, and 11.1% after rupture.Great variability between countries in incidence of operations, indications for surgery, and choice of surgical technique was found, possibly a result of surgical tradition rather than differences in case mix. Comparative studies with longer follow-up data are warranted

Cerebralis hyperperfusiós szindróma és vérnyomáskontroll

Absztrakt Bevezetés: A cerebralis hyperperfusiós szindróma ritka, kevéssé ismert kórkép, amely azonban olykor súlyos következményekkel járhat. Felléphet a carotis műtéti revascularisatióját vagy stentelését követően is. Jellegzetes tüneteinek felismerése (fejfájás, görcs, fokális neurológiai deficit), a képalkotó vizsgálatok (ultrahang, komputertomográfia) mielőbbi elvégzése döntő jelentőségű a kórismézés szempontjából. Célkitűzés: A nemzetközi irodalmat és a szerzők saját betegeinek adatait áttekintve a tünetegyüttes kialakulására nézve veszélyeztetett csoport kiszűrése, effektív terápiás protokoll felállítása. Módszer: A szerzők osztályán kezelt betegek dokumentumait 2010-től napjainkig retrospektíve áttekintve, mindeddig 3 esetben találkoztak a kritériumoknak megfelelő fenti tünetegyüttessel. Eredmények: Mindhárom esetben hasonló elvek mentén, intenzív osztály közreműködésével avatkoztak közbe, azonban a közbelépés csak egy esetben volt hatékony, megfelelő terápiával gyors remisszió volt elérhető. Következtetések: Egyelőre, sajnos, nem áll rendelkezésre olyan diagnosztikai eszköz, amellyel hatékonyan és egyértelműen kiszűrhetők a kockázati csoportok, így megelőzési lehetőségként az egyetlen gyógyszeresen befolyásolható kockázati tényező, a vérnyomás perioperatív beállítása marad kezünkben. Amennyiben a tünetek mégis kialakulnak, mielőbbi agresszív kezelés szükséges. Orv. Hetil., 2015, 156(26), 1049–1053

Few internal iliac artery aneurysms rupture under 4 cm

Volume: 65Objective: This study investigated the diameter of internal iliac artery (IIA) aneurysms (IIAAs) at the time of rupture to evaluate whether the current threshold diameter for elective repair of 3 cmis reasonable. The prevalence of concomitant aneurysms and results of surgical treatment were also investigated. Methods: This was a retrospective analysis of patients with ruptured IIAA from seven countries. The patients were collected from vascular registries and patient records of 28 vascular centers. Computed tomography images taken at the time of rupture were analyzed, and maximal diameters of the ruptured IIA and other aortoiliac arteries were measured. Data on the type of surgical treatment, mortality at 30 days, and follow-up were collected. Results: Sixty-three patients (55 men and 8 women) were identified, operated on from 2002 to 2015. The patients were a mean age of 76.6 years (standard deviation, 9.0; range 48-93 years). A concomitant common iliac artery aneurysm was present in 65.0%, 41.7% had a concomitant abdominal aortic aneurysm, and 36.7% had both. IIAA was isolated in 30.0%. The mean maximal diameter of the ruptured artery was 68.4mm(standard deviation, 20.5 mm; median, 67.0 mm; range, 25-116 mm). One rupture occurred at <3 cm and four at <4 cm (6.3% of all ruptures). All patients were treated, 73.0% by open repair and 27.0% by endovascular repair. The 30-day mortality was 12.7%. Median follow-up was 18.3 months (interquartile range, 2.0-48.3 months). The 1-year Kaplan-Meier estimate for survival was 74.5% (standard error, 5.7%). Conclusions: IIAA is an uncommon condition and mostly coexists with other aortoiliac aneurysms. Follow-up until a diameter of 4 cm seems justified, at least in elderly men, although lack of surveillance data precludes firm conclusions. The mortality was low compared with previously published figures and lower than mortality in patients with ruptured abdominal aortic aneurysm.Peer reviewe

Infrarenalis aortaaneurysma-műtétek országos eredményeinek elemzése a Nemzeti Érsebészeti Regiszter alapján (2010–2019) = Analysis of data from the National Vascular Registry on infrarenal aortic aneurysms (2010–2019)

Összefoglaló. Bevezetés: Az elmúlt évtizedekben számos országban jelentős mértékben változott a hasi aortaaneurysmák sebészi kezelése az eredményesebb ellátás céljából: endovascularis beavatkozások terjedése, nagy betegforgalmú aortacentrumok kialakítása. Célkitűzés: A Magyarországon, infrarenalis aortaaneurysmák miatt végzett beavatkozások rövid távú eredményeinek elemzése elsősorban műtéti technika (endovascularis vs. nyitott aortareconstructio), intézeti betegforgalom (kis vs. nagy betegforgalmú intézet) és időszak (2010-2014 vs. 2015-2019) alapján. Módszer: A Nemzeti Érsebészeti Regiszterben 2010. 01. 01. és 2019. 12. 31. között prospektíven rögzített multicentrikus adatok retrospektív feldolgozása. Eredmények: A regiszterben 3206 infrarenalis aortaaneurysma-műtétet rögzítettek. A második öt évben jelentősen nőtt az endovascularis aortareconstructio aránya a nyitotthoz képest (p<0,0001), illetve a nagy betegforgalmú intézetek szignifikánsan több rupturált aortaaneurysmát láttak el, mint a kis betegforgalmú intézetek (p<0,0001) az első öt évhez viszonyítva. A perioperatív mortalitás rupturált aortaaneurysma miatt a nagy betegforgalmú intézetekben végzett nyitott aortareconstructio esetén szignifikánsan alacsonyabb volt a kis betegforgalmú intézetekkel szemben az első öt évben (p = 0,0011), illetve a nagy betegforgalmú intézetekben végzett endovascularis aortareconstructio esetén szignifikánsan alacsonyabb volt a nyitottal szemben a második öt évben (p = 0,029). A nem rupturált aortaaneurysma-műtétek perioperatív mortalitása a nagy betegforgalmú intézetekben végzett nyitott aortareconstructio esetén szignifikánsan alacsonyabb volt a kis betegforgalmú intézetekhez képest az első és a második öt évben is (p = 0,0007; p = 0,004). Mind a nagy, mind a kis betegforgalmú intézetekben végzett endovascularis aortareconstructio esetén szignifikánsan alacsonyabb volt a perioperatív mortalitás a második öt évben (p<0,0001; p<0,0001). A rupturált és a nem rupturált aortaaneurysmák perioperatív mortalitásának független rizikófaktora az intézetek betegforgalma (p = 0,006; p = 0,004), a betegek életkora (p<0,0001; p = 0,001), a preoperatív renalis megbetegedés (p = 0,007; p = 0,007), a transzfúzióigény (p<0,0001; p<0,0001), illetve nem rupturált aortaaneurysmák esetében a műtéti technika (p<0,0001) is. Következtetés: Endovascularis aortareconstructio és nagy betegforgalmú intézetek esetében szignifikánsan alacsonyabb perioperatív mortalitás érhető el. Orv Hetil. 2021; 162(31): 1233-1243.The organisation of aortic disease care has changed significantly in many countries over the last decade: centralized, high-volume centers were established.To analyse the perioperative mortality and the number of the infrarenal aortic aneurysm repairs according to the type of procedure (endovascular vs. open), patient volume (low vs. high) and time period (2010-2014 vs. 2015-2019).The multicentric data registered prospectively in the Hungarian National Vascular Registry between 01. 01. 2010 and 31. 12. 2019 were analysed retrospectively.3206 infrarenal aortic aneurysms were recorded. The endovascular-open repair rate was significantly higher (p<0.0001) and the high-volume institutes managed significantly more ruptured aneurysms (p<0.0001) in the second period. The perioperative mortality of the open repair of ruptured aneurysms was significantly lower in the high-volume institutes than in the low-volume ones in the first period (p = 0.0011), and the mortality of endovascular repair was significantly lower compared with open repair in the high-volume institutes in the second period (p = 0.029). The perioperative mortality of the open repair of non-ruptured aneurysm was significantly lower in the high-volume institutes in both periods (p = 0.0007; p = 0.004). Furthermore, the mortality of endovascular repair was significantly lower compared with open repair both in the high- and the low-volume institutes in the second period (p<0.0001; p<0.0001). Patient volume (p = 0.006; p = 0.004), age (p<0.0001; p = 0.001), preoperative renal insufficiency (p = 0.007; p = 0.007) and the need of blood transfusion (p<0.0001; p<0.0001) were independent risk factors of the perioperative mortality of ruptured and non-ruptured aneurysms. Type of the procedure was also an independent risk factor in the case of non-ruptured aneurysms (p<0.0001).Endovascular repair and aortic surgery in the high-volume institutes result in significantly lower perioperative mortality. Orv Hetil. 2021; 162(31): 1233-1243