Investigation of effects of two environmental heavy metals in a combined exposure model on the nervous system in rats

In the present study, the interaction of inhalational and oral exposure to manganese and lead was investigated. Young adult male Wistar rats (2 x 10 per group) were treated orally with MnCl2 (15 and 60 mg/kg b.w.) or Pb acetate (80 and 320 mg/kg) for 3 or 6 weeks. Then, one half of the groups was further treated by intratracheal instillation of nanoparticulate MnO2 (2.63 mg/kg) or PbO (2 mg/kg) for an equal period of time. Body weight gain and signs of general toxicity were regularly checked. Finally, the rats’ motor behavior was tested in an open field box, and their spontaneous and evoked cortical electrical activity was recorded in urethane anesthesia. MnO2 nanoparticles caused disproportionately strong reduction of body weight gain but with Pb the weight effect was more dependent on dose. In the open field test, Mn caused hypomotility, more strongly after 6 weeks oral plus 6 weeks intratracheal than after 6 weeks oral treatment. Pb-treated rats showed increased ambulation but less rearing and somewhat longer local activity. Spontaneous cortical activity was shifted to higher frequencies after oral Mn application, but this change was not intensified by subsequent nanoparticle application. Oral Pb had an opposite effect. Cortical evoked potentials showed latency lengthening. In several cases, the effect of Mn and Pb was about as strong after 3 weeks oral plus 3 weeks intratracheal as after 6 weeks oral administration, although the summed dose was ca. two times lower in the former case. There can be a more-than-additive interaction between the amounts of heavy metals entering the organism in different routes and chemical forms

„Szervezés és üzemgazdálkodás” – Egy gyakorlati folyóirat az 1920-as évek vezetői számára

A szerzők kutatásuk során a vezetés- és szervezéstudomány hazai fejlődésének feltárására tettek kísérletet. A két világháború közötti évtizedek első ilyen témájú, állandó folyóirata volt a Szervezés és üzemgazdálkodás, amely az újító tartalmak, a nemzetközi környezetbe való illeszkedés, illetve a gyakorló vezetők és tanácsadók közötti diskurzusteremtő szándék szempontjából is korszerűnek számított. A folyóirat egyedülálló vállalkozás volt a korabeli Magyarországon, amely azt tűzte ki céljául, hogy segítse egy formálódó szakmai közösség kialakulását. E tanulmány a folyóirat két évfolyamának tartalmát elemezi

A 20. századi magyar vezetőképzés, vezetés- és szervezéstudomány története

Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok támogatásával működő kutatócsoportunk azt a célt tűzte maga elé, hogy a 20. századi magyar vezetés- és szervezéstudomány történetét dolgozza fel, beágyazva azt a korszak társadalom és gazdaságtörténetébe. E komplex feladat teljesítése során interdiszciplináris műhelyünkben közgazdász és történész kollégák dolgoztak együtt a kérdéskör feltárásán. Jelen kötet kutatói közösségünk egyik részkutatásának hároméves munkája eredményeit tartalmazza. Az összegző és résztanulmányok a vezetés- és szervezéstudomány magyarországi történetét, a szakma fejlődését, felsőoktatásban és vezetőképzésben való intézményesülését mutatják be, elhelyezve mindezt a társadalom- és gazdaságtörténet, illetve a nemzetközi tendenciák kontextusában. Reményeink szerint kutatásunk eredményei által nem csupán e tudományterületről tudunk meg többet, de alaposabb ismereteket szerezhetünk gazdaság és politika, gazdaság és társadalom változó viszonyairól is a vizsgált időszak Magyarországán