An Ecological Economics Inquiry into the Social and Solidarity Economy - Insights from an Action Research [védés előtt]

The research aims to link the social and solidarity economy (SSE) with the critical ecological discourse. The practice- and movement-based theory of SSE promotes a systemic change, social transformation toward an environmentally and socially just future through resisting and building alternatives to the prevailing economic system, the market economy. The research gap which has been identify during literature review reveals that, from a radical ecological perspective the SSE practices have been poorly explored. To fill this research gap, based on the interdisciplinary approach of ecologic economics, I critically review ‘How the ecological aspects can theoretically and practically be included in the SSE?’ – which is the research question of the research. The conceptual framework of the research is based on the radical sustainability approach following the pre-analytical vision of ecological economics which builds on the strong hierarchy between the economic, social and natural domain. The implications of the radical sustainability on SSE initiatives was explored through the operation of the Cargonomia collective, in Hungary, Budapest during an action research. Action research allows to explore social phenomena through democratic knowledge creation, participation and intervention into lives of communities, organizations or individuals. During the presented action research, five members of the Cargonomia collective engaged themselves between 2016 and 2018 to deepen understanding about the operation of the organization while improve its performance and conceptualize the lived experience through theoretical-analytical concepts which contributes to scientific knowledge creation. The empirical results of the action research reveal how ecological aspects can be included in the SSE theoretically and practically, which are the following: 1. Respecting certain environmental principles SSE initiatives can follow certain environmental principles to comply with the radical sustainability approach. Such environmental aspects which can be applied by SSE initiatives are related to reducing energy and resource consumption, downsizing material consumption, usage of viable technologies, localization and the personal behaviour of the members. 2. Dealing with contradictions The empirical research revealed that an alternative initiative committed to radical sustainability faces many contradictions in addition to the potential achievements. Both achievements and failures can contribute to learn and enhance sustainability if they reflected upon. The strategies of the Cargonomia collective (exploring viable alternatives, accepting compromises and rejecting activities) can serve as guides for further exploring and implementing coping strategies. The ability to critically reflect on analytical-conceptual issues (such as on the complex question of sustainability) through daily activities of an organization can be supported by action research methodology as presented through the empirical case. Nevertheless, the empirical results reveal that sustainability is not an achievement at a point in time, but rather a journey over time which requires continuous negotiation, learning, reflecting, evaluating and adapting 3. Applying an organizational structure which allows to prioritize environmental and social values over financial gains The prioritization of environmental principles becomes possible through the organizational structure of alternative organizations. The empirical research highlighted three of the aspects of the organizational structure which enables SSE initiatives to follow the radical approach to sustainability, which are (i) democratic governance accompanied by critical-self-reflective discussion and debates, (ii) staying small and (iii) applying a plural economic model which enables to create a balance between different resources building on reciprocal relations, redistribution, market exchange and the combination of these. 4. Redefining the meaning of work The empirical results demonstrated the potential of SSE initiatives to redefine the meaning of work. Work in the empirical case is not primarily marked by monetary income, but by the value which is created for the local community, by joy and by meaningful activities. The diversity of provisioning, reciprocal relations which describe the participation in SSE initiatives, can be conceptualized as the decommodification of work. The implications of decommodifying work in relation to sustainability is that, it can shape social imaginaries and decouple well-being from material consumption

Commoning egy ökológiailag fenntartható, szolidáris társadalomért

A növekedésorientált gazdasági berendezkedésekkel ellentétben (mint például a kapitalista vagy tervutasításos rendszerek), melyek az olcsó munkaerő és természeti értékek kizsákmányolásán alapulnak, a commonsok olyan önszerveződő közösségek, melyek nem piacon eladható áruk előállítását végzik, hanem a társadalom valódi igényeinek közvetlen kielégítését célozzák, úgy, hogy az ezeket fenntartó természeti rendszereket ne pusztítsák, hanem lehetőleg gyarapítsák. A társadalmi és ökológiai újratermelődést előtérbe helyező kezdeményezések, melyek a piaci és állami koordinációs mechanizmusoktól függetlenül működnek, a növekedésorientált gazdasági rendszerek nyomását enyhítő terek lehetnek. A piac túlterjeszkedése, amely során a piaci logika az élet egyre több területét vonja be a kereskedelmi tevékenységek körébe, a commonsok bekerítésének, piacosításának a veszélyét is magában hordozza. Tanulmányunkban előbb a megosztásos gazdaság (sharing economy) példáján keresztül szemléltetjük, hogy üzleti modellekbe ágyazva hogyan kooptálódhat a megosztás. Ezt követően arra is kitérünk, hogy a megosztás hogyan szolgálhatja sokkal inkább társadalmi jóllét megteremtését szolgáló, fenntartható terek és folyamatok – azaz a commons – létrehozását

Megosztásos gazdaság – a megosztás vagy a fogyasztás tere? = Sharing Economy – The Space of Sharing or Consumption?

Tanulmányunk célja a megosztás társadalmi jelentésének körüljárása a gazdaság szubsztantív és formális jelentései és a commoning fogalmának segítségével empirikus esetek alapján. Érvelésünk szerint fontos, hogy megkülönböztessük a kereskedelmi célú megosztás formáit azoktól a szükségletkielégítést célzó gyakorlatoktól, melyek célja és eszköze az emberek egymáshoz való kapcsolódása, egymás segítése, és ahol az egymás iránt érzett felelősség értékként jelenik meg. A megosztáson alapuló gazdaság tehát nem összekeverendő az általában rövid távú bérlés, szolgáltatás igénybevételét lehetővé tévő kereskedelmi, és végső soron profitmaximalizálást célzó platformokkal. A megosztás társadalmi jelentése alapján sokkal inkább a szubsztantív gazdaság dimenziójába esik, szemben a kereskedelmi célú megosztó platformokkal, melyek a formális gazdaság részei. A megosztás a commoning során is központi helyet foglal el, hiszen a résztvevők bizonyos erőforrásokat közösen hoznak létre, tartanak fenn és osztanak meg. A commoning a megosztásnál azonban tágabb jelentéstartalommal bír. Egyrészt a fogalom az erőforrások létrehozásán, fenntartásán túl magába fogalja azokat a társadalmi gyakorlatokat, amelyeket a résztvevők a szabályok kialakítására, monitorozására és az erőforrások felhasználására hoznak létre. Másrészt, a commoning gyakorlatokat mozgalmi szempontból vizsgáló szakirodalomban explicit politikai célként jelenik meg az önszerveződő kezdeményezéseknek a piaci mechanizmustól való függetlenségük ill. az arra való törekvésük. Érvelésünk szerint e jellemzők miatt a commoning elméleti keretén keresztül megvizsgálva jobb megértést kínál, hogy a megosztás milyen céllal van jelen a megosztáson alapuló kezdeményezésekben. Tanulmányunkban három empirikus eset segítségével, amelyekben valamilyen módon jelen van a megosztás arra keressük a választ, hogy az egyes esetek milyen jellemzőkkel bírnak, hogyan jelenik meg a megosztás és mennyiben tekinthetőek a commoning gyakorlatának. Vizsgálatunk rávilágított, hogy az egyes esetekben megfigyelhetünk olyan jellemzőket, amelyek a commoning gyakorlatához teszik hasonlatossá őket, ám színtiszta, a piaci mechanizmustól teljes mértékben független gyakorlat nincs a vizsgált esetek között, a kezdeményezések valamilyen mértékben interakcióbak kerülnek a piaccal

Calidad. Local. Social. ¿Qué más? - ¿Qué factores motivan a los consumidores a participar en redes alimentarias alternativas en Hungría?

Alternative food network (AFN) cases are now reported in many countries worldwide. They are growing in Hungary as well, though the alternative food movement is still at an early stage of development (Benedek & Balázs, 2014a). The current study aims to deepen our understanding of the personal experience of participants in AFNs in Hungary by revealing their motivation for participation. This paper presents empirical research carried out among members of different AFNs located in Hungary. Based on the analysis of qualitative interviews, the main motivational factors *This research was supported by project No. EFOP-3.6.2-16-2017-00007, titled Aspects on the development of intelligent, sustainable and inclusive society: social, technological, innovation networks in employment and digital economy. The project has been supported by the European Union, co-financed by the European Social Fund and the budget of Hungary. **We are grateful to the members of the Corvinus University of Budapest research team on social innovation are identified by the different types of AFNs. Two types of motivational factors can be classified: individual and community-based factors. The individual factors range from security-based factors to self-realization-related factors, in line with the classical model of Maslow’s theory of needs (1943). The community-based motivational factors range from motivations directly related to the community around food to abstract ideas related to the food systemLos casos de redes de comida alternativa surgen en muchos países del mundo. También están creciendo en Hungría, aunque estos movimientos aún se encuentran en una etapa temprana de desarrollo (Benedek & Balázs, 2014a). El presente estudio tiene como objetivo profundizar nuestra comprensión de la experiencia personal de los participantes en las redes en Hungría al revelar su motivación para participar. Este artículo presenta la investigación empírica realizada entre miembros de diferentes redes ubicadas en Hungría. A partir del análisis de entrevistas cualitativas, los principales factores motivacionales son identificados por los diferentes tipos de redes. Se pueden clasificar dos tipos de factores motivacionales: factores individuales y comunitarios. Los factores individuales van desde factores basados en la seguridad hasta factores relacionados con la autorrealización, en línea con el modelo clásico de la teoría de las necesidades de Maslow (1943). Los factores de motivación basados en la comunidad van desde motivaciones directamente relacionadas con la comunidad en torno a la comida hasta ideas abstractas relacionadas con el sistema alimentari

A társas tanulás eredményei a fenntartható fogyasztást előmozdító budapesti gyakorlatközösségekben

A fenntartható fogyasztással kapcsolatos kihívások kezelése kapcsán egyre növekvő szerephez jutnak azok a közösségek, melyek gyakorlatalapon szerveződnek. Ebben a cikkben azt vizsgálják a szerzők, milyen tanulási módok jellemzik a fenntartható fogyasztást előmozdító budapesti gyakorlatközösségeket és az itt megismert tanulási mechanizmusok hogyan segítik a fenntartható életmód kialakítását. Feltáró kutatásuk mélyinterjúkra támaszkodik, amelyeket két egymást követő hullámban bonyolítottak le. Az első szakaszban szakértői interjúk készültek, amelyek az ökológiai és társadalmi fenntarthatósághoz kapcsolódó aktív, szervezői szerepet vállaló közösségek tagjaival készített 20 interjúval egészültek ki. A tudásmegosztási jellemzők alapján elmondható, hogy a vizsgált közösségek működése során egyaránt megtalálhatók az egy-, két- és háromhurkos tanulás esetei, valamint a tanulás mind individuális, mind kollektív szinten megvalósul. A tudásmegosztás szélességét és orientációját vizsgálva azt találták, hogy nagyvárosi környezetben a közösségi tudat megteremtése és megerősítése, valamint a többhurkos tudásmegosztási mechanizmusok megléte hozzájárul a konvergens és konstruktív társas tanulási eredményhez

Commoning egy ökológialiag fenntartható, szolidáris társadalomért

A növekedésorientált gazdasági berendezkedésekkel ellentétben (mint például a kapitalista vagy tervutasításos rendszerek), melyek az olcsó munkaerő és természeti értékek kizsákmányolásán alapulnak, a commonsok olyan önszerveződő közösségek, melyek nem piacon eladható áruk előállítását végzik, hanem a társadalom valódi igényeinek közvetlen kielégítését célozzák, úgy, hogy az ezeket fenntartó természeti rendszereket ne pusztítsák, hanem lehetőleg gyarapítsák. A társadalmi és ökológiai újratermelődést előtérbe helyező kezdeményezések, melyek a piaci és állami koordinációs mechanizmusoktól függetlenül működnek, a növekedésorientált gazdasági rendszerek nyomását enyhítő terek lehetnek. A piac túlterjeszkedése, amely során a piaci logika az élet egyre több területét vonja be a kereskedelmi tevékenységek körébe, a commonsok bekerítésének, piacosításának a veszélyét is magában hordozza. Tanulmányunkban előbb a megosztásos gazdaság (sharing economy) példáján keresztül szemléltetjük, hogy üzleti modellekbe ágyazva hogyan kooptálódhat a megosztás. Ezt követően arra is kitérünk, hogy a megosztás hogyan szolgálhatja sokkal inkább társadalmi jóllét megteremtését szolgáló, fenntartható terek és folyamatok – azaz a commons – létrehozását

Ökoklubok: a fenntarthatósági átmenet demokratikus körei

Az egyének életmódja, fogyasztási szokásai meghatározóak az ökológiai fenntarthatóság kérdésében, a fenntartható életmód felé való átmenetet pedig elősegíthetik a részvételen alapuló és akció-orientált kutatási és oktatási módszerek. Ötvözve kutatói és oktatói szerepeinket, valamint a változás iránti elkötelezettségünket, cikkünkben egy, az oktatás és a kutatás határmezsgyéjén mozgó módszer, az úgynevezett ökoklubok szerepét mutatjuk be, amely a részvételi kutatás és oktatás jellemzőinek megfelelően szisztematikus és demokratikus tudásteremtést tesz lehetővé konkrét társadalmi változás elérése céljából. Az általunk kialakított ökoklub módszertanát az akciókutatás szakirodalmának, a részvételi tanulási elméleteknek és a civil szférában már alkalmazott ökokörök gyakorlati tapasztalatainak ötvözésével hoztuk létre. Cikkünkben azt járjuk körül, hogy ez a módszer hogyan segítheti elő a transzformációt a résztvevő diákok fenntartható életmóddal kapcsolatos tudásában, attitűdjében és hétköznapi gyakorlatában. A módszer elméleti megalapozása mellett annak gyakorlati alkalmazását mutatjuk be és illeszkedését egy felsőoktatási intézmény oktatási struktúrájába