A modern szociológia paradigmái = Modern sociological paradigms

A modern szociológiai paradigmák kollektív kutatását integráló téma e paradigmák diszciplínákat áthidaló jellege, a tudomány poszt- vagy transzdiszciplináris átalakulása. E fejleményeket egyes kiválasztott almezőkben elemeztük. Bizonyítható, hogy a legprogresszívebb szociológiai tendenciák a kialakult határok átlépésére törekszenek. Luhmann újító elméleti szintézise filozófiai és biológiai szempontokat kapcsolt össze a hagyományos szociológiai megközelítésekkel. A modern demokráciaelmélet habermasi kifejlesztése a szociológia, a politikai és jogfilozófia integrálását kívánta meg. A civiltársadalom-elméletek és az újosztály-elméletek problematikus jellegét a politikatudomány és társadalmi struktúraelemzés összekapcsolásával lehet kimutatni. A hálózatelemzés új tendenciái sem korlátozhatók egyetlen tudományos területre. A racionális döntéselméleti modellek ugyancsak e megközelítés inherensen transzdiszciplináris jellegét mutatják. A leginkább újító kutatási területek közé tartozik az újszerű nyelvfilozófiai alapra épülő diskurzus-elemzés, amelyben az emberi társiasság magyarázata összekapcsolódik a nyelvi kompetencia magyarázatával. A társadalomelmélet új orientációja szempontjából lényeges a tudomány társadalmi kutatása. E megközelítésmód az egész kollektív munkát áthatotta. Kimutattuk, hogy a tudomány és technológia kutatások az ember-természet határ újradefiniálásával hozzájárultak a társas világ újragondolásához. | The common theme which integrates the collective research on modern sociological paradigms is that of trans- or postdisciplinarity. Development in these directions are analyzed in selected subfields. It could be shown that some of the most progressive trends in sociology transgress established boundaries. Luhmann?s innovative theoretical synthesis integrated aspects of philosophy and biology with traditional sociology. To fuse sociology and political and legal philosophy was indispensable to develop modern democratic theory by Habermas. The problematic nature of theories of civil society and of the thesis of the ?new class? can be shown from the perspective which integrates political science and social structure analysis. New trends in network analysis are not restricted to a particular scientific field. Analysis of rational choice models reveal the inherent transdisciplinarity of this approach. One of the most innovative research areas is that of discourse analysis. It is based on a novel social philosophical conception of language which links basic human sociality with human linguistic competence. Essential to the reorientation of social theory were the social studies of science and technology. Basic tenets of this latter approach informed the whole collective research. In particular, it was shown that these studies contribute to the re-conceptualization of sociality by questioning the human-natural boundary

Candidate plant gene homologues in grapevine involved in Agrobacterium transformation

Abstract The grapevine (Vitis vinifera) genome was analyzed in silico for homologues of plant genes involved in Agrobacterium transformation in Arabidopsis thaliana and Nicotiana spp. Grapevine homologues of the glucomannan 4-betamannosyltransferase 9 gene CslA-09 involved in bacterial attachment to the cell wall, homologues of reticulon-like proteins BTI1, 2, 3 and RAB8 GTPases, both involved in T-DNA transfer to the host cell, homologues of VirE2 interacting protein VIP1 that contributes to the targeting of T-DNA into the nucleus and to its integration, and homologues of the histone protein H2A, which promotes the expression of T-DNA encoded genes, were selected. Sequences homologous to the arabinogalactan-protein AtAGP17 were not found in the grape genome. Seventeen selected candidates were tested by semiquantitative RT-PCR analysis for changes in their expression levels upon inoculation with Agrobacterium tumefaciens C58. Of the tested homologues, the expression of VvRab8a, VvVip1a and two histone genes (VvHta2 and VvHta10) increased significantly, therefore we hypothesize that these might be involved in Agrobacterium transformation of V. vinifera.</jats:p

Környezetpolitikai tervek és stratégiák az Európai Unióban és Magyarországon = Environmental programmes and strategies in the European Union and Hungary

A fenntartható fejlődési stratégiák kimunkálásának és továbbfejlesztésének általánossá válása az elmúlt évtized fontos folyamata volt az egész világon, s az előttünk álló évtizedben minden bizonnyal az is marad. Kutatásunk az alábbi főbb területekre terjedt ki: Az Európai Unió és tagországai által kidolgozott nemzeti fenntartható fejlődési stratégiák dokumentumainak teljes körű átfogó, áttekintő, kritikai elemzése, összpontosítva a politikai integráltságra, társadalmi részvételre, koordinációs mechanizmusokra és intézményekre, az EU FFS, más EU stratégiák és az nffs-ek kapcsolatára, az egyéb nemzeti politikai dokumentumokkal való összhangra és megkülönböztetett figyelemmel a mezőgazdasági vonatkozásokra A makroszintű stratégiaalkotás fogalmi kereteinek elemzése, ellentmondásainak vizsgálata, az elméleti háttér hiányának bizonyítása A nemzeti fenntartható fejlődési stratégiákhoz kapcsolódó útmutatók és értékelési eljárások nemzetközi szintű áttekintése, azok szempontjainak csoportosítása és hiányosságaik feltárása Rövid összefoglaló következtetésünk a következő lehet: a fenntarthatósági politikák alapvető különbsége ma abban rejlik, hogy az azt meghatározó politikai és értelmiségi elitben, s a rájuk nyomást gyakorló civil társadalomban milyen mértékben és főként hogyan tudatosult a fenntartható fejlődés koncepciója, illetve ezzel kapcsolatban milyen értékrend alakult ki. | Preparing and reviewing existing sustainable development strategies have proven to be vital processes over the last decade, and they will probably pose a significant challenge in forthcoming years. Our research covered the following main points: A comprehensive, critical analysis of the national strategies for sustainable development prepared by the European Union and its Member States. We placed special emphasis on policy integration, stakeholder participation, institutional co-ordination, the relationship between the national strategies and the EU SDS, as well as other international strategies, along with their harmony with other national policy documents. Our analysis focused on agricultural issues presented in these strategies. Analysing the conceptual framework and the contradictions of macro-level strategy design, we also explored the shortcomings of the theoretical background to the creation of these strategies. Reviewing the international guides and evaluation procedures related to national sustainable development strategies, we classified their various aspects and explored their shortcomings. The short summary of our conclusions is the following: the basic difference among the sustainability strategies lies in the level of awareness about the concept of sustainability and the related system of values as experienced by the political and intellectual elite and civil society

Kutatási füzetek 06. : Európa külső és belső határai a XIX. és a XX. században

Szerkesztők: Garai Ildikó; Gál Zoltán; Huszár Zoltán | További szerzők: Ormos Mária; Tóth József; Nagy J. Endre; Hahner Péter; Laczkóné Тukа Ágnes; Kunszt Márta; Szécsényi László; Majdán János; Fischer Ferenc; Sági Zsolt; Lakatos Judit; Miletics Péter; Pap Norbert; Gál Zoltán; Huszár Zoltán; Szalayné Sándor Erzsébet; Schmidt Andrea; Sokcsevits Dénes; Göncz László; Schadt Mária | Cím: Kutatási füzetek 6. Alcím: Európa külső és belső határai a XIX. és a XX. században : Történelem doktori program | Megjelenési adatok: Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs, 1999. | Megjegyzés: A Kutatási Füzetek a Janus Pannonius Tudományegyetem Európa és Magyarország a 19-20. században című történelem doktori (Ph.D.) programjának sorozata.(1) Ormos Mária: Európa: Mikor, hol, miként, miért? 7-11 | (2) Tóth József: Tér és határ, ország és állam 12-14 | (3) Nagy J. Endre: Vázlat az Európa-eszme történetéhez 15-21 | (4) Hahner Péter: Az európai egység eszméje a XVIII. században 22-27 | (5) Laczkóné Тukа Ágnes: Európa határai az Európai Unió határai? 28-34 | (6) Kunszt Márta: Politikai rendszerek Európában а XX. században 35-40 | (7) Szécsényi László: Az EK-jog területi hatálya - Adalékok a Közös Piac jogi földrajzához 41-51 | (8) Majdán János: A vasút által kirajzolható belső európai határok 52-64 | (9) Fischer Ferenc: A német-angol geopolitikai metszéspont: Вréma-Berlin-Bizánc-Bagdad-Basra kontra Kairó-Kuvait-Karachi (1898-1918) 65-75 | (10) Sági Zsolt: Kelet-Európa a különböző térmodellekben 76-90 | (11) Lakatos Judit: Az orosz állam pszeudomorfózisa а XX. század elején 91-97 | (12) Miletics Péter: Közép-Európa: egy vitatott térkategória 98-118 | (13) Pap Norbert: Korridorok Köztes-Európában 119-129 | (14) Gál Zoltán: Duna-táj, Duna-régió, Duna-tér: a Duna szerepe Közép-Európa és a magyarság történeti és térszemléletében 130-142 | (15) Huszár Zoltán: A Duna mint integráló tényező Közép-Európában a XIX-XX. században a DGT/DDSG története tükrében 143-151 | (16) Szalayné Sándor Erzsébet: Huszadik századi nemzetközi jogi kisebbségvédelem 152-165 | (17) Schmidt Andrea: A „végek” - A lengyel államtér szemléletének és határainak változásai а XX. században 166-172 | (18) Sokcsevits Dénes: A horvát Bosznia: mítosz, vagy egy kudarcba fulladt nemzeti integrációs kísérlet? 173-182 | (19) Göncz László: A Mura mente társadalmi jellemzői a századfordulón, valamint az első világháború után bekövetkezett értékrendszerváltás és nemzettudatválság 183-190 | (20) Schadt Mária: Az MDP nőpolitikája az 1949-53-as években 191-199 | Az „Európa külső és belső határai” c. konferencia előadói (1997. december 3.) 20

A common polymorphism of the human cardiac sodium channel alpha subunit (SCN5A) gene is associated with sudden cardiac death in chronic ischemic heart disease

Cardiac death remains one of the leading causes of mortality worldwide. Recent research has shed light on pathophysiological mechanisms underlying cardiac death, and several genetic variants in novel candidate genes have been identified as risk factors. However, the vast majority of studies performed so far investigated genetic associations with specific forms of cardiac death only (sudden, arrhythmogenic, ischemic etc.). The aim of the present investigation was to find a genetic marker that can be used as a general, powerful predictor of cardiac death risk. To this end, a case-control association study was performed on a heterogeneous cohort of cardiac death victims (n=360) and age-matched controls (n=300). Five single nucleotide polymorphisms (SNPs) from five candidate genes (beta2 adrenergic receptor, nitric oxide synthase 1 adaptor protein, ryanodine receptor 2, sodium channel type V alpha subunit and transforming growth factor-beta receptor 2) that had previously been shown to associate with certain forms of cardiac death were genotyped using sequence-specific real-time PCR probes. Logistic regression analysis revealed that the CC genotype of the rs11720524 polymorphism in the SCN5A gene encoding a subunit of the cardiac voltage-gated sodium channel occurred more frequently in the highly heterogeneous cardiac death cohort compared to the control population (p=0.019, odds ratio: 1.351). A detailed subgroup analysis uncovered that this effect was due to an association of this variant with cardiac death in chronic ischemic heart disease (p=0.012, odds ratio =1.455). None of the other investigated polymorphisms showed association with cardiac death in this context. In conclusion, our results shed light on the role of this non-coding polymorphism in cardiac death in ischemic cardiomyopathy. Functional studies are needed to explore the pathophysiological background of this association. © 2015 Marcsa et al. This is an open access article distributed under the terms of the Creative Commons Attribution License, which permits unrestricted use, distribution, and reproduction in any medium, provided the original author and source are credited

A globalizálódó világgazdaság

A globalizáció az emberi alkotóerő, a tudományos-, technikai-, technológiai fejlődés terméke, az emberiség széttagoltságának, egyenlőtlen gazdasági és társadalmi fejlettségének következménye. A fejlődésben élenjáró országok gazdasági óriásai saját tőkeerejük és szervezettségük révén, állami és nemzetközi támogatással, az új világ civilizátoraiként, saját demokratikus berendezkedésük propagátoraiként képesek maguk alá rendelni a fejlődők természeti erőforrásait és munkaerejét. Ezzel - eddig soha nem látott módon - bővíthetik a fogyasztási javak mennyiségét és profitjukat, amelyek igazságtalan elosztásával elégedetlenséget, újabb és újabb feszültséget gerjesztenek. Utóbbiak feloldásától függ a globalizáció jövője, s talán az emberiség sorsa is, ami katasztrófa, vagy általános gazdasági jólét is lehet. ------------------ Globalisation is a product of developing human creativity, science, techniques and technologies, as well as consequence of the diversification and uneven development in economy and social structure around the world. The most developed countries of the world being giants are able according to their own capital power and organisation to dominate the economy of the less developed, i.e. developing countries. By means of international consent, the leading countries extend their own democratic system over the rest of the world and as pioneers of the users of natural as well as of human resources of the whole world are attempting to stabilise the world’s economy. By that way, the amount o f commodities and the profit raised by their production may increase at unprecedented measures, whereas the uneven distribution o f indispensable facilities has been the source of social tension since long. The immediate future of the globalised world as well as the fate of the whole mankind depends just on the success how those social conflicts could be solved, which means either a catastroph or a general well being, due to the benefits of progress, will ensue