A vállalkozói ökoszisztéma Magyarországon a 2010-es években – helyzetértékelés és szakpolitikai javaslatok

A tanulmány elsődleges célja a magyarországi vállalkozásfejlesztési lehetőségek vizsgálata szakpolitikai szempontból. A cikk első részében a szerző elkülöníti a vállalkozáspolitikát és a kisvállalati politikát. A magyar kisvállalati és vállalkozáspolitikai értékelés után a Globális Vállalkozói Index (GEI) elemzési eszközét felhasználva alternatív vállalkozáspolitikai javaslatokat dolgoz ki. A GEI módszertani fejlesztése lehetővé teszi az egyes országok, így Magyarország, vállalkozói rendszerében a gyenge pontok azonosítását. Ideális esetben a vállalkozáspolitika fő célja a rendszerhibák kiküszöbölése révén az erőforrások optimális eloszlásának biztosítása. Magyarország esetében a vállalkozáspolitika elsődleges céljai a vállalkozói lehetőségek észlelésének növelése a lakosság körében, a termékinnováció fokozása, a tőkefinanszírozás ösztönzése és a versenyhelyzet javítása lehetnének. A GEI-re alapozott szimulációk jól szemléltetik a szűk politikai és szakpolitikai szempontokon felülemelkedő, az egymástól távoli területek közötti kapcsolatot figyelembe vevő célrendszer és erőforrás-allokáció kidolgozásának a mikéntjét is

A „Globális Vállalkozói Monitor” kutatás adatfelvételei

A Globális Vállalkozói Monitor (GEM) vállalkozói kutatás 1999. évi indulása óta eltelt majd másfél évtized alatt 1,5 milliót meghaladó adatállománya ki- építésével a világ legnagyobb, vállalkozói adatokat tartalmazó információforrása lett. A standardizált adatfelvételnek és a minden évben azonos formában feltett kérdéseknek köszönhetően lehetővé válik az országok összehasonlítása és a változók időbeli alakulásának nyomon követése. Jelen tanulmány a GEM 18–64 éves felnőtt lakosság körében végzett felmérését mutatja be. A szerzők ismertetik a GEM koncepcionális modelljét, az alkalmazott vállalkozási definíciókat, illetve elemzik a modellen alapuló kérdőívet, a legfontosabb változókat és a minta kialakításának folyamatát is. A felmérést Magyarország 2011. évi adatfelvételének példáján írják le. Kitérnek a felmérés fő problémáira is, azaz elemzik a reprezentativitást és a kérdezés orszá- gok közötti eltéréseit

Magyar egyetemi hallgatók vállalkozási attitűdjei és az attitűdöket befolyásoló tényezők elemzése a GUESSS-felmérés adatai alapján - Kik is akarnak ténylegesen vállalkozni? (Entrepreneurial attitudes of the Hungarian students and the analysis of the factors influencing attitudes based on the datas of GUESSS survey – Who want to undertake really?)

A vállalkozóvá válás meghatározó tényezőinek kutatása szakmai berkekben leginkább a Szent Grál keresésére emlékeztet: már lassan azt sem tudjuk, hogy egyáltalán léteznek-e ilyen tényezők. A kutatást nehezítik a többnyire önbevallásos kérdésekre adott torzított válaszok, a szóba jöhető tényezők számossága és a vállalkozói motivációk heterogenitása a különböző demográfiai karakterisztikákkal rendelkező népesség körében. Az egyetemi hallgatók körében némileg egyszerűbb a vizsgálat, hiszen ez egy relatíve homogén minta. Ugyanakkor itt a leginkább áttételesek a hatások, és ráadásul nem a tényleges vállalkozóvá válás, hanem többnyire csak a szándékok tesztelhetők. A vállalkozóvá válás szándékát Bandura társadalmi megismerés-elmélete, Shapero elmozduláselmélete és az Ajzen-féle tervezett magatartás elmélet alapján felállított koncepcionális modell keretén belül vizsgálják és elemzik a szerzők. Arra keresik a választ, hogy az egyes vállalkozói tulajdonságok, az egyetemi környezeti tényezők és a családi háttér hogyan hatnak a vállalkozóvá válásra. A teszteléshez a 21 országra kiterjedő 2011-es GUESSS-felmérésből a magyar egyetemi/ főiskolai hallgatók 5224-es erősségű mintáját használták fel. A multimoniális regressziós vizsgálat eredményei megerősítik, hogy a vállalkozói tulajdonságok és a családban levő vállalkozó megléte mellett a vállalkozói oktatás is pozitívan befolyásolják a vállalkozásindítási szándékot. A klaszterelemzés rámutatott arra, hogy a vállalkozói szándékok, az erre ható tényezők, továbbá a választott szak és más demográfiai tényezők szempontjából a hallgatók meglehetősen heterogének. _______ The search for the determining factors to become an entrepreneur is something like searching for the Holy Grail: After many decades we do not even know if these factors exist or not. The research is difficult because the questionnaires are self esteem, the potential influential factors are numerous, and the motivations do vary across the different cohorts of population. It is easier to conduct a survey amongst university students since this sample is relatively homogenous. At the same times, the determining factors to become an entrepreneur cannot be really tested; the authors can examine mostly the attitudes and the intentions. The conceptual model of entrepreneurial intentions, developed in the paper, based on Bandura, Shaper and Ajzen. The paper is testing eight hypotheses about the influential factors of entrepreneurial intentions such as entrepreneurial traits, the university environment, and the family background. For testing the hypothesis they use a sample of 5224 Hungarian students from the GUESSS 2011 survey. According to the multinomial regression, entrepreneurial intentions are positively influenced by certain entrepreneurial traits, entrepreneur in the family, and entrepreneurship courses at the higher education institutions. The cluster analysis results underline the heterogeneity of the students in terms of entrepreneurial intentions, gender, and the major field of studie

Informális befektetési hajlandóság és döntéshozatal a magyar lakosság körében

Tanulmányunk célja kettős. Egyrészt egy általunk összeállított kérdőív segítségével igyekeztünk meghatározni az informális befektetés alapvető jellemzőit – befektetési célok, befektetési forma, befektetési összeg szerint – Magyarországon. Másrészt arra törekedtünk, hogy az informális befektetéshez fűződő viszonyt és az informális befektetők különféle csoportjaiban fellelhető motivációkat feltárjuk. Ez utóbbi célból a tervezett viselkedés Ajzen [1991]-féle szociálpszichológiai elméletéből kiindulva az informális befektetési döntések magyarázatára felállítottunk egy fogalmi modellt, azaz azonosítottuk azokat a viselkedési attitűdöket, szubjektív normákat, a befektető által érzékelt viselkedési korlátokat és demográfiai jellemzőket, amelyek nagy valószínűséggel befolyásolják az informális befektetési hajlandóságot. Nyolc tényezőnek (érzékelt ügynökkockázat, észlelt üzleti kockázat, jövedelem, képzettség, vállalkozói ismeretek, vállalkozói tapasztalat, nem, életkor) a vállalkozási hajlandóságra gyakorolt hatását igyekeztünk feltárni az egyes informális befektetői csoportokban. Fogalmi modellünkre alapozott hipotéziseinket multinomiális logisztikus regressziós elemzéssel teszteltük.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: D81, G24, M13

Összetett indexek készítése új módon: a szûk keresztmetszetekért történõ büntetés módszere

Az elmúlt évtizedben jelentõsen nõtt a komplex mutatók, indexek népszerûsége, amelyek alkalmasak arra, hogy az összetett kategóriákat, fogalmakat egy számba sûrítve jelenítsék meg. Ez a tanulmány egy olyan új, az indexkészítés területén eddig nem alkalmazott módszert mutat be, amely képes az indexet alkotó változók közötti keresztkapcsolatok számszerûsítésére is. A szûk keresztmetszetekért történõ büntetés (PFB) abból indul ki, hogy egy rendszer mûködését alapvetõen a leggyengébb láncszem, a legalacsonyabb változóérték határozza meg. A magasabb értékû változók teljesítményét a szûk keresztmetszetek csökkentik, azaz az egyes változók között csupán korlátozott helyettesíthetõség áll fenn. A gazdaságpolitikai következtetés nyilvánvaló: a rendszer teljesítményét leginkább a szûk keresztmetszetek javítása, felszámolása révén lehet elérni. A módszer használatát a Globális Versenyképességi Index 2008-2009-es kiadványa alapján mutattuk be egy logaritmikus büntetõfüggvény alkalmazásának a segítségével.Index numbers, economic development

A vállalkozásindítás adminisztrációs költségei az Amerikai Egyesült Államokban (Washington állam) és Magyarországon

A vállalkozásindítás fontos szerepet játszik a gazdasági életben, ugyanakkor az is lényeges, hogy az új cégek megfeleljenek a velük szemben támasztott biztonsági, környezetvédelmi, foglalkoztatási szabályoknak. A hatóságoknak azonban figyelembe kell venni azt is,- hogy a szabályozás és annak adminisztratív költségei jelentős többletterheket róhatnak a cégekre. Jelen tanulmány két ország, az USA és Magyarország példáján keresztül négy típusú vállalkozás esetében hasonlítja össze a kezdés adminisztratív teendőit, költségeit és idejét. Bár tevékenységektől függően eltérő mértékben, de a vállalkozásalapítás az USA-ban egyszerűbb, könnyebb, rövidebb és olcsóbb, mint Magyarországon, aminek alapvető okát a szerző nem csupán a szabályozórendszerben, hanem a mögötte meghúzódó kulturális-szociális normákban látja. A befejező részben a magyarországi vállalkozásindítás szabályozásának egyszerűsítésére tesz javaslatot, amelyek egyben megfelelnek az Európai Uniós elvárásoknak és szabályozási reform alapelveinek is