Three more attempts to prevent faking good in personality questionnaires

This paper describes the attempt to prevent faking good in personality questionnaires by several (new) means. Firstly, an analog response format was used instead of forced choice or another categorical response format; results based on the replication of an earlier experiment are presented. Secondly, the hypothesis that an “over-kill” number of items cause an examinee to finally give up faking good was considered. Thirdly, the hypothesis was tested that faking good can be prevented by use of a warning instruction stating that the computer is able to identify whether or not an examinee’s answers fit a realistic personality profile. Both the latter hypotheses were investigated and rejected in another experiment. The same is true as concerns the replication of the experiment applying an analog response format. However, it is argued that the experiments described in this paper use volunteers as subjects; evidence is given that answering behavior changes considerably, depending on whether an examinee is a job appli-cant or merely a volunteer

Mentorfórum – Mentorképzés

A TÁMOP – 4.1.2-08/1/B-2009-0007 Közép-Dunántúli Régió pedagógusképzését segítő szolgáltató és kutatóhálózat kialakítása címet viselő pályázat a három partner (Pannon Egyetem, Dunaújvárosi Főiskola, Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola) együttműködésében valósult meg. A projekt keretein belül 2011. július 4–5–6-án Mentorfórumot tartottunk a konzorciumot vezető Pannon Egyetem épületében. Erre az alkalomra 225 pedagógus jelentkezett a Közép-Dunántúli Régióból (Komárom-Esztergom megye, Fejér megye, Veszprém megye), azokból az intézményekből, melyekkel a Pannon Egyetem szerződést kötött (mivel a Pannon Egyetem nem rendelkezik gyakorlóhellyel, ezért 87 iskolával – melyek között találunk általános, szakközépiskolát, szakiskolát, gimnáziumokat, alapítványi, egyházi, állami fenntartású szervezeteket – kötöttünk együttműködési megállapodást)

On a Practitioner’s Need of Further Development of Wechsler Scales. Adaptive Intelligence Diagnosticum (AID 2).

Las baterías de tests de inteligencia de Wechsler todavía son populares a pesar de presentar limitaciones psicométricas y una cierta carencia de mejoras y ampliación de contenidos. En este trabajo se presenta un nuevo enfoque que cubre las necesidades de las tradicionales pruebas de Wechsler. El enfoque en cuestión es el Diagnóstico de Inteligencia Adaptativa (AID 2; Kubinger & Wurst, 2000). Debido a su diseño ramificado, AID 2 es más económico y ofrece otras ventajas, como pruebas paralelas y formas abreviadas. AID 2 ofrece un método de investigación para identificar trastornos específicos del desarrollo y dificultades de aprendizaje. Incluye una introducción no verbal opcional y un programa de apoyo para la observación retrospectiva de desajustes conductuales. También ofrece indicadores discriminativos de retraso intelectual vs. progreso intelectual.Las baterías de tests de inteligencia de Wechsler todavía son populares a pesar de presentar limitaciones psicométricas y una cierta carencia de mejoras y ampliación de contenidos. En este trabajo se presenta un nuevo enfoque que cubre las necesidades de las tradicionales pruebas de Wechsler. El enfoque en cuestión es el Diagnóstico de Inteligencia Adaptativa (AID 2; Kubinger & Wurst, 2000). Debido a su diseño ramificado, AID 2 es más económico y ofrece otras ventajas, como pruebas paralelas y formas abreviadas. AID 2 ofrece un método de investigación para identificar trastornos específicos del desarrollo y dificultades de aprendizaje. Incluye una introducción no verbal opcional y un programa de apoyo para la observación retrospectiva de desajustes conductuales. También ofrece indicadores discriminativos de retraso intelectual vs. progreso intelectual

Digitális pedagógiai módszer- és eszköztár alkalmazása a felsőoktatásban

Fontos, hogy a felsőoktatásban tevékenykedő oktatók digitális pedagógiához, virtuális világhoz kötődő attitűdjét formálni tudjuk abba az irányba, hogy beláttassuk, nagyon nagy szükség van arra, hogy rendelkezzünk egy bizonyos szintű digitális pedagógiai módszer- és eszköztárral. Ha mindazoktól a technikai lehetőségektől elzárkózunk, amelyeket a ma világa, a digitális, az elektronikus világ kínál, akkor egy igen jelentős motivációs eszközt veszítünk el a hallgatóinkkal való közös munkában. El kell fogadnunk, hogy a ma diáksága már nem ugyanolyan, amilyen évekkel ezelőtt volt. A ma diákjai számára, ugyanúgy a közoktatásban, mint a felsőoktatásban, igenis nagy motiváló erőt jelentenek az órákon alkalmazott különböző digitális technikai eszközök

Linear Logistic Test Modeling with R

The present paper gives a general introduction to the linear logistic test model (Fischer, 1973), an extension of the Rasch model with linear constraints on item parameters, along with eRm (an R package to estimate different types of Rasch models; Mair, Hatzinger, & Mair, 2014) functions to estimate the model and interpret its parameters. The applications of the model in test validation, hypothesis testing, cross-cultural studies of test bias, rule-based item generation, and investigating construct irrelevant factors which contribute to item difficulty are explained. The model is applied to an English as a foreign language reading comprehension test and the results are discussed. Accessed 7,390 times on https://pareonline.net from January 01, 2014 to December 31, 2019. For downloads from January 1, 2020 forward, please click on the PlumX Metrics link to the right

The heat of Tennessee Williams' South on the Viennese stages

Meine Diplomarbeit beschäftigt sich mit dem Thema Kulturtransfer sowie mit den kulturellen Konsequenzen, die derartige Transferprozesse bedingen können. Anhand von Tennessee Williams’ Glasmenagerie untersuche ich die (variierende) Rezeptionsbereitschaft bzw. -verweigerung der Österreicher im Hinblick auf „typisch Amerikanisches“, wie es sich aus den Theaterkritiken aus nahezu sechs Jahrzehnten ableiten lässt. Der erste Teil meiner Arbeit diskutiert die Aufführungstradition des Stückes am Broadway, während der zweite Teil eine Untersuchung der österreichischen Rezeption auf den Wiener Bühnen darstellt. Im abschließenden dritten Teil werden die Resultate aus den beiden vorangegangenen Teilen zusammengeführt und miteinander verglichen. Das theoretische Rahmengerüst bilden Hans-Jürgen Lüsebrinks Theorie über Kulturtransfer sowie Joseph Roachs Prämisse über die Korrelation von Performanz und kollektivem Gedächtnis. Von zentralem Interesse ist daher nicht nur das Übermitteln der andersartigen Kultur, d.h. der Kulturtransfer, sondern auch die Selektivität, die den Rezeptionsprozess auszeichnet. Wie sich anhand der österreichischen Reaktionen zeigt, werden besonders jene Elemente in die eigene Kultur integriert, die sich im Sinne des nationalen kollektiven Gedächtnisses interpretieren bzw. übersetzen (umformulieren) lassen. Hingegen wird Amerikanisches, das sich nicht in einen österreichischen Kontext einbinden lässt, entweder ignoriert, indem der Fokus auf die „allgemeingültigen“ Aspekte gerichtet wird, oder schlichtweg abgelehnt. Diese Entscheidung (verallgemeinern oder ablehnen) wurde durch die Jahrzehnte hindurch hauptsächlich von der starken Wechselwirkung zwischen Kultur und Politik geprägt. Es zeigt sich, dass fremdartige (Amerikanische) Konzepte besonders dann abgelehnt wurden, wenn Österreich sich auf politischer Ebene bewusst gegen die Außenwelt (Amerika) abgrenzte und bestrebt war, seinen Nationalstolz vehement zu verteidigen. In derartigen Situationen wurde Die Glasmenagerie zum Vehikel für latenten, aber auch offenkundigen Antiamerikanismus instrumentalisiert, und man grenzte sich bewußt ab gegen den Amerikaner Tennessee Williams, den Klischee-Amerikaner Jim O’Connor, die nervende Südstaaten-Mutter Amanda Wingfield oder das gesamte Stück. Während in Österreich das Stück tendenziell mit starkem Bezug zum Zeitgeschehen interpretiert wurde, und die kritischen Reaktionen stark von der jeweiligen sozialen Befindlichkeit abhingen, konnte bei den Amerikanischen Produktionen nur bedingt ein Nexus mit dem Zeitgeist hergestellt werden. Anders als in Österreich wagten sich in Amerika nur wenige Rezensenten, Die Glasmenagerie nachteilig zu kritisieren. Das Stück, durch das Tennessee Williams 1944 zu einem der bedeutendsten Amerikanischen Schriftsteller avancierte, genoss in Amerika einen unantastbaren Status. Die stetige Regelmäßigkeit, in der es am Broadway wiederaufgeführt wurde, nämlich einmal pro Dekade, gibt Aufschluß über die unverminderte Beliebtheit des Autors, selbst nach seinem Ableben. Die Glasmenagerie bildet zweifelsohne einen essentiellen Teil des Amerikanischen Literaturbewusstseins. Die Broadway-Wiederaufführungen erfüllen daher heute eine Erinnerungsfunktion, und lassen Tennessee Williams auch nach seinem Tod gewissermaßen weiterleben, indem seine vergangene Größe immer wieder ins (Amerikanische kollektive) Gedächtnis gerufen wird

Moodle pluginok a digitális történetmesélés szolgálatában

Pannon Digitális Pedagógia (ISSN 2786-2445) 2. évf. (2022). 2. sz.DOI: 10.56665/PADIPE.2022.2.3Kubinger-Pillmann JuditPannon Egyetem MFTK Digitális Módszertani Intézet, egyetemi [email protected] pluginok a digitális történetmesélés szolgálatában1AbstractWe all love to tell stories, telling stories takes us out of the monotonous cycle of everyday life for a few minutes.We can all tell stories, but the question is whether we know the complex teaching-learning strategy we call digitalstorytelling. Digital storytelling is a learning organization strategy that supports learning and enables students towork on a topic in varied ways. The method is based on elements in which students go through an interactivecreative process where different focal points can be identified. In its identifiable phases of finding - telling –sharing, Moodle as a learning environment enables the support of these creative processes with its diversity offunctionality. On the one hand, with its modular structure, and on the other hand with the help of various plug -inactivity modules, it ensures a varied work form in a well-planned way from the point of view of educationalmethodology, both through individual and group work organization methods. By properly identifying andgrouping the Moodle plugins, we can provide the students with the consciously planned activities of the research,cooperation and collaboration. At Pannon University, a separate course deals with this complex method also in theform of distance education. In the context of distance education, it becomes questionable which Moodle pluginssupport the learning, mastering and application of the method most effectively. In my presentation, I will highlightwhich Moodle plugin(s) most effectively help shape the story at certain stages of the birth of the digital story. Indistance education, these additional functions can play a very important role, since the independent learningprocess can only be effective if it is supported by appropriate types of tasks and activities. I am trying to thematizethe various Moodle plugins in order to make the learning of the digital storytelling method in distance educationeven more effective.Keywords: higher education, methodology, distance learning, Moodle plugin, digital storytellingAbsztraktMesélni mindnyájan szeretünk, a mesélés egy pár percre kimozdít bennünket a hétköznapok monotonkörforgásából. Mesélni mindannyian tudunk, de kérdés, hogy ismerjük-e azt a komplex tanítási-tanulási stratégiát,amit digitális történetmesélésnek nevezünk.A digitális történetmesélés egy olyan tanulást támogató tanulásszervezési stratégia, amely lehetővé teszi a tanulókszámára, hogy változatos munkaformában dolgozzanak fel egy-egy témakört. A módszer olyan elemekre épül,amelyben a tanulók egy interaktív alkotó folyamaton mennek végig, ahol különböző fókuszpontok azonosíthatóak.A megtalálni –elmesélni –megosztani jól azonosítható fázisaiban a Moodle mint tanulási környezetfunkcionalitásának változatosságával lehetővé teszi ezeknek az alkotó folyamatoknak a támogatását. Egyrésztmoduláris felépítésével, másrészt a különböző beépülő tevékenységmodulok segítségével oktatásmódszertaniszempontból jól tervezhető módon biztosítja a változatos munkaformát egyéni és csoportos munkaszervezésimódokon keresztül is. A Moodle pluginek megfelelő azonosításával és csoportosításával a kutatás, együttműködés,kollaboráció fázisainak tudatosan tervezett tevékenységeit biztosíthatjuk a tanulók számára.A Pannon Egyetemen külön kurzus foglalkozik ezzel a komplex módszerrel a távoktatási képzési formában is.Távoktatási keretek között kérdésessé válik, hogy a módszer megismerését, elsajátítását és alkalmazását a Moodlemely pluginjai támogatják leghatékonyabban.Előadásomban rávilágítok arra, hogy a digitális történet megszületésének egyes szakaszaiban a Moodle melypluginja(i) segítik leginkább a történet formálódását. A távoktatásban ezeknek a kiegészítő funkcióknak igen nagyszerepe lehet, hiszen az önálló tanulási folyamat csak akkor lehet hatékony, ha megfelelő feladattípusok,tevékenységek támogatják azt. A különféle Moodle pluginokat tematizálni próbálom annak érdekében, hogy adigitális történetmesélés módszerének távoktatásban történő elsajátítását még hatékonyabbá tehessük.Kulcsszavak: felsőoktatás, módszertan, távoktatás, Moodle plugin, digitális történetmesélé