ECONOMIC EVALUATION OF DIFFERENT LAND USE TYPES IN THE MODEL AREA OF BODROGKÖZ

This study deals with five settlements (Karos, Karcsa, Pácin, Nagyrozvágy, Cigánd) of Bodrogköz. The main goal of the case-study is to provide a method for the assessment of the economic impacts of land-use planning. The paper shows the connection between economic and land-use models of specific areas. Although the input conditions of the evaluations (e.g. agri-environmental payments) have changed, the framework of the methodology is independent from the input variables, so it can be a useful example for similar assessments. The first part of the study focuses on potential alternative land use options for the region. We suggested changes in land use on the basis of the so-called ’ecotype’ model. In the second part we present the economic evaluation method of the land use changes. We analyzed the consequences of the suggested conversions based on an economic model. Data collection was done by using questionnaires. The results indicated that in the studied area a range of significant modifications should be carried out, including especially the reduction of arable land area in favour of forests and grasslands. The economic assessments indicated that adjusting land use to suit the potential of the land offers economic advantages; that is, when the suggested changes are implemented with the help of agro-environmental subsidies. Our study however, disregarded all other types of costs (investing into new machinery and special equipment), as well as the social (psychological) aspects of conversion. This latter issue should be taken seriously because significant changes often require farmers to engage in entirely new activities. As transition to a new, drainage-based management system influences a larger area, it also demands cooperation from the farmers and the inhabitants. Researchers and experts consider our evaluation a suitable background for further studies. Our study provides farmers with local information so they can efficiently co-operate in regional land use activities. Similar studies and the continuation of this particular study are suggested in smaller regions within the floodland of River Tisza, where many attempts have already been made to introduce measures of flood¬land landscape management. As the case-study area is an important site of floodplain landscape management, our findings may contribute significantly to the wealth of information on the new perspectives of this special farming method. Therefore another aim of the research was to develop a framework for complex assessments of the floodland landscape management methods. ----------------------------------------------------- A bemutatásra kerülÅ‘ öt bodrogközi településre (Karos, Karcsa, Pácin, Nagyrozvágy, Cigánd) kiterjedÅ‘ kutatásunk két részbÅ‘l állt. Az elemzések elsÅ‘ része a termÅ‘föld hasznosítására vonatkozó javaslatokat alapozta meg, a második rész pedig a javasolt változások gazdasági következményeit kísérelte meg modellezni. A termÅ‘föld hasznosítására vonatkozó javaslatok megalapozásához az úgynevezett „ökotípusos†modellt használtuk, míg az elemzés második részében a gazdasági hatásokat kérdőíves felmérésen alapuló ökonómiai modell segítségével értékeltük. Az elemzések eredményei egyértelműen igazolták, hogy a termÅ‘helyi adottságok (beleértve a rendszeres vízkivezetés, így az ártéri gazdálkodás lehetÅ‘ségét is) alapján a térségben jelentÅ‘s változásokra lenne szükség. Ez elsÅ‘sorban a jelenleg szántóként használt területek csökkenését, az erdÅ‘- és gyepterületek növekedését jelentené. A termÅ‘föld hasznosítására vonatkozó javaslatok gazdasági értékelése azt mutatta, hogy a termÅ‘helyi adottságokhoz történÅ‘ igazodás – az agrár-környezetgazdálkodási támogatásokat is figyelembe véve – gazdasági szempontból is kedvezÅ‘ lehet. A vizsgálat ugyanakkor nem terjedt ki arra, hogy egy ilyen új típusú környezethasználat megvalósítása milyen egyéb költségekkel jár (új gépek, berendezések), és nem foglalkozik a szociológiai (pszichológiai) kapcsolódásokkal sem. Ez utóbbi azért lehet fontos, mert a gazdáknak a korábbi tevékenységükhöz képest gyakran egy teljesen más típusú tevékenységre kell átállniuk. Továbbá a javasolt termÅ‘föld-használatok csak gazdálkodói összefogással valósíthatók meg, hiszen a rendszeres vízkivezetésen alapuló gazdálkodás nagyobb összefüggÅ‘ térséget érint. A kutatók és a tervezÅ‘k véleménye alapján az elvégzett elemzések jó kiindulópontot adhatnak a további kutatások elvégzésére, köztük a felsorolt hiányosságok pótlására. A vizsgálat elÅ‘segítheti a gazdálkodók hatékonyabb tájékoztatását és ezáltal azok térségi együttműködésének magvalósulását. Hasonló típusú kutatások elvégzését, illetve a jelenlegi munka kiterjesztését elsÅ‘sorban a Tisza menti ártéri területek esetében javasoljuk, ahol már több helyi próbálkozás is történt az ártéri tájgazdálkodás megvalósítására.land use evaluation, floodlands, change of land use, economic model, földhasználat-elemzés, ártéri szintek, tájhasználat-váltás, gazdasági modell., Agricultural and Food Policy, Land Economics/Use,

Biomass potential assessment for locating biorefinery plant in Hungary

To find a suitable site for a 150,000 metric ton dry material per year (t dm/yr) input capacity biorefinery plant in Hungary is a challenging task. Not only biomass potentials have to be assessed, competing uses, sustainability aspects, public opinion and future threats to feedstock availability should be also taken into account. As a result of our calculations, currently there is enough feedstock available for the targeted input capacity to operate in an ecologically sustainable way. However, several factors may threaten the future of feedstock availability. In the long run enhanced price competition is anticipated for biomass among biorefinery, livestock keeping, timber industry and biomass based renewable energy production. The majority of stakeholders accept in general biorefinery as a promising solution for substituting fossil based plastics, still local interests give priority to a balanced agricultural production including higher shares of husbandry

Land use change, biomass production and HANPP: The case of Hungary 1961-2005

This paper presents an empirical analysis of the human appropriation of aboveground net primary production (aHANPP) in Hungary in the years 1961-2005. In this period aboveground HANPP dropped from 67% to 49% of the potential vegetation's NPP. The trajectory was not smooth, but aboveground HANPP fluctuated with changes in factors affecting agricultural production conditions. Both aboveground net primary production (aNPP) of the prevailing vegetation and harvested aNPP increased during the socialist regime, dropped when the system collapsed and has shown considerable fluctuations since. We discuss the development of aboveground HANPP and the Hungarian land use system in the context of socioeconomic changes during three distinct phases: (1) industrialisation of agriculture (1961-1989), (2) regime collapse (1989-1993) and (3) restructuring of a new economy (1993-2005). Within these periods, different driving factors influenced aboveground HANPP and its constituents. In the phase of industrialisation, mechanisation and agrochemical inputs reduced aHANPP while harvested amounts of biomass increased progressively. In the second phase, political and economic circumstances devastated production conditions resulting in a decline of productivity of actual vegetation and a temporary rise in aboveground HANPP. During the last twelve years, industrialisation patterns of agricultural production recovered. The restructuring of inefficient agricultural production systems raised harvest at moderate levels of agricultural inputs, while climatic conditions intimidated high yield and harvest security. The paper discusses the effect of different economic and political regimes and of major socioeconomic restructuring on the development of the land use system, biomass production and aboveground HANPP.Agriculture Biomass HANPP Hungary Land use Social metabolism

ECONOMIC EVALUATION OF DIFFERENT LAND USE TYPES IN THE MODEL AREA OF BODROGKÖZ

This study deals with five settlements (Karos, Karcsa, Pácin, Nagyrozvágy, Cigánd) of Bodrogköz. The main goal of the case-study is to provide a method for the assessment of the economic impacts of land-use planning. The paper shows the connection between economic and land-use models of specific areas. Although the input conditions of the evaluations (e.g. agri-environmental payments) have changed, the framework of the methodology is independent from the input variables, so it can be a useful example for similar assessments. The first part of the study focuses on potential alternative land use options for the region. We suggested changes in land use on the basis of the so-called ’ecotype’ model. In the second part we present the economic evaluation method of the land use changes. We analyzed the consequences of the suggested conversions based on an economic model. Data collection was done by using questionnaires. The results indicated that in the studied area a range of significant modifications should be carried out, including especially the reduction of arable land area in favour of forests and grasslands. The economic assessments indicated that adjusting land use to suit the potential of the land offers economic advantages; that is, when the suggested changes are implemented with the help of agro-environmental subsidies. Our study however, disregarded all other types of costs (investing into new machinery and special equipment), as well as the social (psychological) aspects of conversion. This latter issue should be taken seriously because significant changes often require farmers to engage in entirely new activities. As transition to a new, drainage-based management system influences a larger area, it also demands cooperation from the farmers and the inhabitants. Researchers and experts consider our evaluation a suitable background for further studies. Our study provides farmers with local information so they can efficiently co-operate in regional land use activities. Similar studies and the continuation of this particular study are suggested in smaller regions within the floodland of River Tisza, where many attempts have already been made to introduce measures of flood¬land landscape management. As the case-study area is an important site of floodplain landscape management, our findings may contribute significantly to the wealth of information on the new perspectives of this special farming method. Therefore another aim of the research was to develop a framework for complex assessments of the floodland landscape management methods. ----------------------------------------------------- A bemutatásra kerülő öt bodrogközi településre (Karos, Karcsa, Pácin, Nagyrozvágy, Cigánd) kiterjedő kutatásunk két részből állt. Az elemzések első része a termőföld hasznosítására vonatkozó javaslatokat alapozta meg, a második rész pedig a javasolt változások gazdasági következményeit kísérelte meg modellezni. A termőföld hasznosítására vonatkozó javaslatok megalapozásához az úgynevezett „ökotípusos” modellt használtuk, míg az elemzés második részében a gazdasági hatásokat kérdőíves felmérésen alapuló ökonómiai modell segítségével értékeltük. Az elemzések eredményei egyértelműen igazolták, hogy a termőhelyi adottságok (beleértve a rendszeres vízkivezetés, így az ártéri gazdálkodás lehetőségét is) alapján a térségben jelentős változásokra lenne szükség. Ez elsősorban a jelenleg szántóként használt területek csökkenését, az erdő- és gyepterületek növekedését jelentené. A termőföld hasznosítására vonatkozó javaslatok gazdasági értékelése azt mutatta, hogy a termőhelyi adottságokhoz történő igazodás – az agrár-környezetgazdálkodási támogatásokat is figyelembe véve – gazdasági szempontból is kedvező lehet. A vizsgálat ugyanakkor nem terjedt ki arra, hogy egy ilyen új típusú környezethasználat megvalósítása milyen egyéb költségekkel jár (új gépek, berendezések), és nem foglalkozik a szociológiai (pszichológiai) kapcsolódásokkal sem. Ez utóbbi azért lehet fontos, mert a gazdáknak a korábbi tevékenységükhöz képest gyakran egy teljesen más típusú tevékenységre kell átállniuk. Továbbá a javasolt termőföld-használatok csak gazdálkodói összefogással valósíthatók meg, hiszen a rendszeres vízkivezetésen alapuló gazdálkodás nagyobb összefüggő térséget érint. A kutatók és a tervezők véleménye alapján az elvégzett elemzések jó kiindulópontot adhatnak a további kutatások elvégzésére, köztük a felsorolt hiányosságok pótlására. A vizsgálat elősegítheti a gazdálkodók hatékonyabb tájékoztatását és ezáltal azok térségi együttműködésének magvalósulását. Hasonló típusú kutatások elvégzését, illetve a jelenlegi munka kiterjesztését elsősorban a Tisza menti ártéri területek esetében javasoljuk, ahol már több helyi próbálkozás is történt az ártéri tájgazdálkodás megvalósítására