Changes in the Vegetative and Generative Parameters of Strawberry Grown Under Ecological Conditions

In our experiment effect of three mulching methods (black geotextile, hay, straw) were investigated on the vegetative and generative parameters of organically-grown strawberry varieties (Joly and Asia). The effect of different mulching methods on yield and fruit quality is not clear from the two-year data, so we continue our experiments. In fresh root mass and root length studies, we found a statistically significant difference between the covered and uncovered areas for both varieties. In the uncovered areas, the root system was less branched than in the covered areas

Szén-dioxid felszín alatti elhelyezése szempontjából döntő geokémiai folyamatok tanulmányozása

A XXI. század egyik legnagyobb problémája a globális klímaváltozás lehet. A felmelegedés egyik fő okozójának, ahogyan az 1. ábrán is látható, a légköri CO2 koncentrációjának növekedését tartják. A klímaváltozás következtében egyre gyakoribbak az extrém időjárások, fokozottan gyorsul az élőlények életterének változása, így például a különféle állatok által hordozott betegségek elterjedése is, stb. (IPCC, 2007; WHO, 1990)

Szén-dioxid hosszútávú elhelyezésére potenciálisan alkalmas alföldi üledékes kőzetsorozatok fúrásadatainak elemzése

Mára elfogadottá és közismertté vált, hogy a klímaváltozás jelenségének fő oka az üvegházgázok légköri koncentrációjának megnövekedése. Ezek közül elsősorban a CO2 arányának növekedése jelentős. Az ipari forradalom óta levegőbeli koncentrációja 280 ppm-ről (ppm - milliomodnyi térfogatrész) 380 ppm-re ugrott (1. ábra). Ez a Föld átlaghőmérséklet növekedését vonta maga után, az ipari forradalom óta, globális átlagban 0,6°C-ot (hazánkban ez várhatóan 1,5-1,8 °C lesz 2025-ig) (VAHAVA, 2008). A CO2 részarányának növekedése további lokális és globális problémák forrása. Ezek a szélsőséges éghajlati események (hurrikánok, árvizek, viharok, hőhullámok) gyakoriságának és intenzitásának növekedése, amelynek eredményképpen fokozódik a talajerózió (sárlavinák), növekszik a felszín alatti vizek mennyisége és megváltoznak áramlási viszonyai. Emellett nő a földcsuszamlások, jégesők valószínűsége, amelyek a korábban említett hatásokkal együtt a mezőgazdasági termelést és az ivóvíz ellátást komolyan veszélyeztethetik (IPCC, 2007). További veszélyforrás lehet az, hogy a megemelkedett CO2 koncentráció és hőmérséklet megváltoztatja az egyes kártevők, kórokozók fejlődési sebességét, illetve a kiváltott tünetek jellegét és mértékét (Csete et al., 2007). Ez a változás a megváltozott körülmények miatt a cserélődő növény- és állatállományra különösen kockázatos lehet. Ilyen például a kullancsok számának növekedése, ezzel együtt a Lyme-kór és agyhártyagyulladás kockázatának növekedése (WHO, 1990). Mindezen emberiségre nézve közvetlen hatások mellett, a közvetetten kárósító jelenségek is megfigyelhetők. Ilyenek: felszíni és felszín alatti vizek elsavasodása, a bioszféra egyedszámának és faji diverzitásának csökkenése, a tengerszint megemelkedése. Ezen hatások csökkentésére született meg 1997-ben a Kiotói Jegyzőkönyv, amely elsőként mondta ki az antropogén eredetű CO2 emissziójának csökkentését. A megállapodás szerint 2012-ig az 1990-es szinthez képest 5,2%-kal kell csökkenteni a CO2 kibocsátást. Ennek fő eszköze kell, hogy legyen az energia szektor átalakítása, megújuló energiaforrások elterjesztése és a hatékonyság növekedése. Továbbá a már használatban levő fosszilis energiahordozókon alapuló technológiák környezetkímélőbbé tétele, ennek egy kiváló eszköze lehet a megtermelt CO2 elkülönítése és ennek felszín alatti tárolása és megkötése. A szén-dioxid föld alatti „tárolása” természetben jelenleg is megfigyelhető, például hazánkban, Répcelakon. A gázbesajtolás is mintegy 40 éves múlttal rendelkezik hazánkban, a kimerülőben levő szénhidrogén telepek kitermelésének elősegítésénél (Andacs, 2008). A fentiekben vázolt globális problémák megoldása központi kérdés Földünk jövője szempontjából. Ezek kivitelezése komoly kutatás-fejlesztési tevékenységet, számos vizsgálatot igényel, amelyek elvégzése jórészt a felnövekvő föld- illetve környezettudományi szakemberek feladata. Ennek megfelelően választottuk témánknak a potenciális magyarországi CO2 tárolók keresésének előkészítését irodalmi és adattári információk feldolgozásával. Fontos azonban tudatában lenni annak, hogy egy CCS erőmű, habár klímabarát mert karbon-semleges, de nem megújuló energiaforrás, így ezeknek nem is lehet konkurense, hiszen fosszilis energiaforrásokat használ, tehát nem fenntartható. Alkalmazásának célja a megújuló energiaforrásokra való átállás ideje alatt az amúgy is használt fosszilis energiahordozókból származó CO2-emisszió minél nagyobb mértékű csökkentése kell, hogy legyen

INVESTIGATION OF THE ENVIRONMENTAL CHANGES PRODUCED BY HUMAN ACTIVITY ON EXAMPLE OF A KARST LAKE WITH THERMAL SPRING-WATER

Nowadays natural habitats are imperilled because of human landscape-transformer processes and negative effects of climate change. Watery habitats belong to the most vulnerable lands because low rate of anthropogenic effects can lead to significant and fast changes in these places. Although we can characterize Carpatian Basin with high mosaicity, it is need to be managed in its entirety without borders. The international realization of this is supported by the Hungary-Romania Cross-Border Co-operation Programme of the European Union. Conditions of Püspökfürdő (karst lake with thermal spring-water, Pârâul Peţea reserve, Oradea, NW Romania) and anthropogenic effects in dynamics of environmental processes are examined in this project. Paleoecological analysis, soil- and wather-chemical measurements and geological examinations are carried out in the area. Based on laboratory measurements and field studies we are able to do comparative analysis, prepare parameter-maps and examine the evolution of the area. Aims of our work are to classify ecological potential, to define the rate of degradation and to determine ecological function of the natural habitat. Results give possibility to sustainable development of tourism investments and operation in case of Püspökfürdő, what assists the improvement of ecological status of the lake, because Pârâul Peţea reserve is touched by anthropogenic effects in higher degree. In this paper we present a part of examinations of water chemistry

A klímaváltozás és a demográfiai folyamatok kapcsolata Magyarországon - járási szintű előrejelzések 2051-ig

The article is based on the most important results and experiences of a national research project (EEA-C12-11). The riority of this project is that it delivers spatially disaggregated data on future demographic trends in Hungary through 2051, on the scale of LAU 1. The other special task in the research is to define the effects of climate change on socio-economic processes, especially on demographic features. The study examines the connection between these processes and climate change through heat waves, thereby addressing the needs of those social groups most vulnerable to climate change. The most important outcomes of the research project will facilitate adaptation to climate change and its effects, the provision of a scientific basis for such adaptation, the devising and implementation of measures pertaining to the individual regions, the establishment of strategies and similar pilot projects at a regional level and the improvement of the skills and abilities of the experts and policy makers concerned and of the climate awareness of society and local communities

A klímaváltozás és a demográfiai folyamatok kapcsolata Magyarországon - járási szintű előrejelzések 2051-ig

The article is based on the most important results and experiences of a national research project (EEA-C12-11). The priority of this project is that it delivers spatially disaggregated data on future demographic trends in Hungary through 2051, on the scale of LAU 1. The other special task in the research is to define the effects of climate change on socio-economic processes, especially on demographic features. The study examines the connection between these processes and climate change through heat waves, thereby addressing the needs of those social groups most vulnerable to climate change. The most important outcomes of the research project will facilitate adaptation to climate change and its effects, the provision of a scientific basis for such adaptation, the devising and implementation of measures pertaining to the individual regions, the establishment of strategies and similar pilot projects at a regional level and the improvement of the skills and abilities of the experts and policy makers concerned and of the climate awareness of society and local communities

„Home high above and home deep down below?” Lending in Hungary

In Hungary in the pre-crisis period the bank sector initiated private credit boom significantly contributed to the accumulation of economic imbalances. Nevertheless, before the 2008 crisis no special regulatory measure was taken to mitigate the FX lending to unhedged borrowers, which was one of the main moving force of the credit boom. Depreciation of the HUF and the increased risk premium significantly deteriorated the customers’ positions and resulted rocketing NPL-s. Recession, deteriorating portfolios, lack of efficient workout and the introduced strict regulation did freeze banking activity and the danger of recovery without lending did emerge. The paper compares the pre- and post-crisis lending activity and analyse both the lack of regulation in the pre-crisis and the inefficient regulation in the post-crisis period