Boros Gábor (főszerk.) Filozófia : Budapest, Akadémiai Kiadó. 2007. 1434 oldal (Akadémiai Kézikönyvek)

Vassányi Miklós: I. Szerkesztési elvek, arányok | Bugár István: II. Görög-Római filozófia (23-253, Bene László és Kendeffy Gábor) | Geréby György: III. Patrisztika (254-308, Kendeffy Gábor) | Geréby György: IV. A középkor filozófiája (309-568, Borbély Gábor) | Vassányi Miklós: V. A reneszánsz filozófiája (569-639, Boros Gábor) | Vassányi Miklós: VI. Kora Újkori Filozófia (640-752, Boros Gábor) | Vassányi Miklós: VII. Felvilágosodás (753-812, Boros Gábor) | Szegedi Nóra: VIII. Kritikai filozófia, német idealizmus és hatásuk (813-951, Ambrus Gergely, Boros Gábor, Ullmann Tamás, Weiss János) | Szegedi Nóra: IX. 20. századi kontinentális filozófia (955-1064, Perecz László, Ullmann Tamás, Weiss János) | Ujvári Márta: X. Analitikus filozófia (1065-1145, Ambrus Gergely) | Mester Béla: XI. Magyar filozófiatörténet (1146-1172, Perecz László) | Cseke Ákos: XII. Esztétika (1173-1180, Bacsó Béla) | Karácsony András: XIII. Történelemfilozófia (1180-1191, Boros Gábor) | Karácsony András: XIV. A diszkurzusetika (1219-1241, Felkai Gábor) | Vassányi Miklós: XV. Vallásfilozófia (1242-1257, Mezei Balázs) | Ujvári Márta: XVI. Metafizika (1258-1272, Huoranszki Ferenc) | Ujvári Márta: XVII. Nyelvfilozófia (1273-1288, Farkas Katalin és Kelemen János) | Ujvári Marta: XVIII. A logika és a matematika filozófiája Russell és Frege után (1289-1311, Máté András) | Ujvári Márta: XIX. Tudományról és a tudományfilozófiáról (1312-1329, Fehér Márta) | Ujvári Márta: XX. Pragmatizmus (1330-1345, Boros János) | Cseke Ákos: XXI. Új fenomenológia Franciaországban (1346-1372, Tengelyi László

Filozófia, teológia és tudomány a késői antikvitásban = Philosophy, Theology and Science in Late Antiquity

80 százalékban elkészült Boethius Institutio Musica című kézikönyvének magyar fordítása. Monográfia és tanulmányok készültek és jelentek meg Lactantius dualista teológiájáról, teodiceájáról. Tanulmány készült és jelent meg, egy másik pedig készülőben van Szent Ágoston akaratfelfogásáról és kegyelemtanáról. Egy tanulmány készült és látott napvilágot a patrisztikus filozófiára vonatkozó kutatásokról a hetvenes években. Megjelenés előttt áll egy tanulmánykötet Kendeffy Gábor és Heidl György szerkesztésében a patrisztikus teremtésfelfogásról és bibliamagyarázatról. Tanulmányok készültek és jelentek meg a gnosztikus kozmogóniáról és annak forrásairól, a démiurgosz alakról a Nag Hammadi iratokban, a gnoszticizmus kutatástörténetéről. Két tanulmány készült és áll megjelenés előtt Aquileiai Szent Chromatius munkásságáról és a püspök Máté-kommentárjában alkalmazott egzegetikai eszközökről. | A Hungarian translation of the greatest part of Boethius’Institutio Musica has been made. A monography and papers have reached completion on Lactantius’dualistic theology and his teodicy. An essay has been written and another is under preparation on Saint Augustine’s conception of God and his doctrine of grace. A further minor publication is related to the history of Patristic researches in Hungary. A collection of essays edited by G. Kendeffy and Gy. Heidl on the cosmological and exegetical ideas of the Church Fathers is forthcoming. Essays have been published and are forthcoming on Gnostic cosmogony (especially on the figure of Demmurge) in some Nag Hammadi writings and on the potential sources of Gnostic cosmological conceptions. Papers dealing with the history of Hungarian and international Gnostic studies have been also completed and published. An essay has been been completed and is forthcoming on the ecclesiastic and literary activity of Saint Chromatius of Aquieia, and an other dealing with the exegetical methods followed in his Commentary on Matthew is also accepted for publication

The Use of the Stoic Concept of Phronēsis by Irenaeus and Lactantius

The Stoic concept of practical wisdom and the stoic Idea of the necessary conjunction of good and evil implicitly combined by Stoics themselves can be found in the works of early Christian thinkers like Irenaeus, the bishop of Lyons and Lactantius, the African apologist. Both authors tried to reconcile the Stoic and the biblical concepts of wisdom, and both located this hybrid concept in the history of salvation. Irenaeus did this in a somewhat isolated section of his anti-heretic work, Against Heretics. As for Lactantius, he combined them in the Divine Institutes and in the Epitome, with the doctrine expounded by Seneca on the providential training of virtue by the adversaries. These conceptions were incorporated by the African theologian into his dualistic theological system in a very substantial way, serving to give account for why Satan was produced and allowed to operate by God. These are integrated into Lactantius’ idea of divine deception, which is inherent to his doctrine of the two ways

Augustine on Divine Ideas as Epistemological Criteria

To what extent, if at all, can we say that the bishop of Hippo thought that the eternal rules function as truth-criteria for empirical knowledge? In the first part of this paper the author tries to show that the position according to which Augustine's theory of illumination provides a theory of knowledge that accounts even for sense-perception is extreme and based in part on a flawed interpretation of the texts; hence it is impossible to regard Augustine's eternal rules as truth-criteria in the true sense of the term. On the other hand, the aim of the second section is to argue that certain pragmatic traits can indeed be found in Augustine's “epistemology”. He rejects dogmatism on moral grounds and states that it is the duty of the Christian philosopher to extend his researches to the sphere of empirical knowledge. The eternal rules, it can be said, serve as points of reference for a form of probabilism