A túlsúlyos emberek implicit elutasítása gyerekkorban = Children’s implicit rejection of overweight people

Az elhízás pszichológiai aspektusai nem választhatók el a túlsúlyos emberekkel szemben kialakított sztereotípiáktól és a nők társadalmi helyzetétől. Mind a tudományos, mind a köznapi megközelítésekre jellemző, hogy az elhízásért elsősorban az egyént és nem a környezeti tényezőket teszik felelőssé. A túlsúlyos embert a társadalom erőteljesen stigmatizálja és diszkriminálja, bár az elutasítás rendszerint indirekt formát ölt, és már gyerekkorban tetten érhető. Kvalitatív vizsgálatunk arra irányult, hogy felmérje e társadalmi összetevők hatásait a serdülőkor előtt álló lányok elhízással, a túlsúlyos emberekkel és a soványságideállal kapcsolatos attitűdjeiben. Nyolc fókuszcsoport-interjúban 51, 9—11 éves gyerek vett részt Budapesten és környékén. Az interjúk szociálpszichológiai tartalomelemzése több szinten, a „grounded theory” elve szerint és a sztereotipizálás hatásainak elméleti kerete mentén zajlott. Eredményeink a túlsúlyossággal szembeni egyöntetű, negatív attitűdökről árulkodnak, amelyek kifejeződése kommunikációs tabuba ütközik, így az elutasítás ténye implicit marad. A gyerekek morális dilemmát élnek át, mivel az elutasítás tapasztalata szembekerül a saját magukról fenntartott pozitív, toleráns én képével. Következésképp a túlsúlyhoz kapcsolódó attribúció kérdése meghatározó szerepet kap az elfogadás—elutasítás dinamikájában. A beszélgetéseket a soványság normatív jellege, vagyis a sovány mint jelző nélküli állapot gondolata is áthatja. Mivel azonban mindez implicit módon és nem nyíltan kommunikálva fogalmazódik meg, a túlsúlyos gyerekek fenyegetett helyzete fokozottan tetten érhető, hiszen az implicit vagy averzív elutasítást az elutasító nem, csupán az elutasított érzékeli. A túlsúly problémája megnevezhetetlen, mégis áthatja a csoportdinamikát. Kutatásunk eredményei arra engednek következtetni, hogy a serdülőkor előtt álló lányokban kiemelten fontos lenne tudatosítani az (A) egészséges táplálkozással, az egészséges életmóddal, vagyis az elhízás megelőzésével és kezelésével kapcsolatos és a (B) külső megjelenésre vonatkozó társadalmi elvárások, sztereotípiák és kirekesztő attitűdök közötti különbséget. | The psychological aspects of being overweight are inseparable from obesity stereotypes and women’s social roles. Both scientific and lay discourses ascribe individual responsibility to obesity rather than external factors. An overweight person is strongly stigmatized and discriminated against; however, the rejection tends to take an implicit form. Not only obesity, but the rejection connected to it can be identified in childhood as well. Our qualitative research aimed at discovering how the exposure to weight stereotypes are reflected in pre-adolescent girls’ attitudes toward weight gain, overweight people and the norm of slimness. Eight focus group interviews were conducted with the participation of 51, 9- to 11-year-old pre-adolescent girls in and around Budapest, Hungary. Content analysis of the interview transcripts took place on different levels, within the framework of “grounded theory” and following the social psychological theories on the effects of stereotyping. Our results point to a unanimously shared negative attitude toward obesity, which are obstructed by communication taboos and therefore expressed implicitly. Participating children encountered a moral dilemma over the experience of rejection and their own positive, tolerant self-image. Therefore, attributional judgments connected to overweight determine the dynamic of rejection and acceptance. The conversations also made it clear that being slim is the widely accepted norm, it is the unmarked position. However, as these commonly shared ideas were not explicitly communicated, they put a further threat on the position of children with overweight, as the others expressing implicit or aversive rejection remain oblivious of their own behavior, while the victims of rejection are fully aware of it. The problem of overweight is indescribable, but governs group dynamics. Based on our findings we therefore argue, that pre-adolescent girls should become aware of the difference between healthy nutrition/healthy life-style, thus preventing obesity and the normative expectations of the ideal look and the discrimination connected to it

Túlkorosság és esélyegyenlőtlenség az iskola kezdő szakaszában

A későbbre tolódó iskolakezdés társadalmi következményeit feltáró vizsgálat a neveléstudomány azon gyakorlatának kritikájából indul ki, amely a gyermekkort életkori átlagok mentén osztályozza, és erre építi fel pedagógiai intézményrendszerét is. Ez a megközelítés idézi elő az óvodából iskolába történő átmenet nehézségeit. E nehézségekkel való megküzdés egyik intézményesített formája a későbbre tolódó iskolakezdés lehetősége. A vizsgálat bemutatja, hogyan válhat egy, az iskola és a szakemberek által támogatott gyakorlat a különböző társadalmi rétegekhez tartozó gyerekek közötti esélykülönbségek elmélyítésének eszközévé. A kutatás eredményei rámutatnak arra, hogy szoros kapcsolat van a későbbi iskolakezdés és a hátrányos helyzetű gyerekek iskolai kudarcai között, miközben ugyanez a gyakorlat további előnyhöz juttatja a magas státusú gyerekeket