A ház körüli kertek hasznosításának néhány sajátossága a magyar-szerb határmenti térségben

Jelen tanulmányunk keretében azt kívánjuk bemutatni, hogy a magyar-szerb határmenti térségben milyen intenzitással és milyen formában hasznosítja jelenleg a lakosság a rendelkezésére álló ház körüli kerteket, illetve ezek milyen szerepet játszanak az önellátásban és a jövedelemtermelésben. E cél elérése érdekében véletlenszerű nem reprezentatív mintavétellel kérdőíves felmérést végeztünk, amely három-három településre terjedt ki a határmenti HU-SRB IPA program mindkét oldalán. Az összesen 400 kérdőív eredményeiből nemcsak egy állapotot kívánunk felrajzolni, hanem az eredmények tükrében ajánlásokat kívánunk megfogalmazni a belterületi kertek és művelőik lehetséges vidékfejlesztésbeni szerepét illetően, különös tekintettel a helyi önellátás, a rövid ellátási láncok, valamint a speciális kézműves termékek kérdésére

A RegCM4.5 regionális klímamodell tesztelése: a hidrosztatikus és nem-hidrosztatikus közelítés szerepe különbözo csapadéksémák alkalmazása

Az éghajlati rendszer működésének minél pontosabb megértéséhez elengedhetetlen a klíma-modellek alkalmazása és folyamatos fejlesztése. A modellfejlesztések egyik célja a múltban detektált éghajlati viszonyok, változások minél pontosabb rekonstruálása. Ha ez elfogadható mértékben sikerül, akkor következő lépésként a klímamodellek felhasználásával becsülhetjük az éghajlat jövőben várható változásait is. Napjainkban a regionális modellek már néhány km-es horizontális felbontással is rendelkezhetnek, amely sokszor nem-hidrosztatikus közelítést igényel. Ahhoz, hogy a modell megfelelően működjön, szükséges a modelldinamika módosítása, valamint a modell rácsfelbontásánál finomabb térskálájú folyamatok fizikai parametrizációinak további fejlesztése. Vizsgálataink során a RegCM4.5 regionális klímamodellel végeztünk modellfuttatásokat 10 km-es horizontális felbontás mellett a Kárpát-medencére az 1981–1990 időszakra. A kezdeti- és peremfeltételeket az ERA-Interim reanalízis adatbázis (0,75°-os horizontális fel-bontással) szolgáltatta. A választásunk azért esett a RegCM4.5 modellverzióra, mert a korábbi verziókhoz képest a hidrosztatikus (H) közelítés mellett már nem-hidrosztatikus (NH) dinamikával is futtatható. E modellverzió másik nagyobb újítása, hogy a nem-konvektív eredetű felhőzet és csapadék kezelésére egy új csapadéksémát is beépítettek. A vizsgálatok során egy-részt a modelldinamikát, másrészt a nagytérségű csapadéksémákat teszteltük különböző beállítások mellett

A RegCM4.7 regionális éghajlati modell érzékenysége a földfelszíni és a planetáris határréteg sémákra a Kárpát-medence térségében

Az éghajlati modellek kulcsszerepet játszanak az éghajlati rendszer működésének minél pontosabb megértésében, emiatt egyértelműen szükséges a folyamatos fejlesztésük és tesztelésük. A modellek fontos részét képezik a rácshálózatnál finomabb felbontású folyamatok – mint például a földfelszínre érkező sugárzás mennyiségének, a planetáris határréteg alakulásának vagy a felhő- és csapadékképző folyamatok – leírását szolgáló parametrizációs sémák. Az éghajlati modellek fejlődése következtében egyre nagyobb a választási lehetőség a különböző sémák kiválasztása során, amely széleskörű tesztelési lehetőséget nyújt a felhasználók számára. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy nincs egyetlen univerzálisan jó kombináció az egész Földre vonatkozólag, s a különféle felhasználói körök irányából érezhetően megnőtt az igény a lehető legjobb kombináció megtalálására adott területekre. A klímamodellezéshez köthető nemzetközi kutatásokba az ELTE Meteorológiai Tanszéke is bekapcsolódott – ennek keretében több mint tíz éve folynak kutatások a RegCM1 regionális éghajlati modell adaptálásával és érzékenységvizsgálatával kapcsolatban (Torma et al., 2011; Pieczka et al., 2017; Kalmár et al., 2020). Jelen vizsgálat során a modellfutások a RegCM legújabb verziójával (RegCM4.7) 10 km-es horizontális felbontás mellett készültek a Kárpát-medencére a 2010-es évre, amely az eddigi legcsapadékosabb év volt Magyarországon a megbízható rendszeres mérések kezdete óta. A tesztelés során főleg a felszíni folyamatokra fókuszálunk, nevezetesen a felszín-légkör kölcsönhatást leíró felszíni almodellekre, illetve a planetáris határréteget leíró sémákra, mivel ezek a folyamatok jelentős szerepet játszanak az időjárási és éghajlati viszonyok kialakításában (pl. Knist et al., 2017)

New farming models in backyards as possible solutions for generating additional income and self-employment in the rural cross-border area

The territory on both sides of the border is characterized by a high percentage of the unemployed people (Vojvodina about 24%, Dél-Alföld about 10%) and those living on welfare, of which a significant number lives in rural areas. Poverty in rural areas is twice higher than in urban (Serbia: 9.8%: 4.3%). High unemployment in the region is caused by low educational category of the population, and elderly households which possess 500 to 1000 m2 of land (in average) with excellent quality. This land is not cultivated or it is cultivated for their needs (about 75% of land). in addition to the social issues created by high unemployment rate and ageing population, these problems represent social, economic and environmental concerns for the overall community. Also negative trend of small farms disappear because they lease their land to the large commercial producers, coursing migrations and leaving rural areas deserted. As a result of this situation, there is a large amount of uncultivated, high quality land. Also, there is the problem of using these backyards at low efficiency so it is the one of the challenges to change their way of thinking (new trends)

Novi načini uzgoja povrća na okućnicama u cilju stvaranja dodatnog prihoda i samozapošljavanja u prekograničnoj ruralnoj oblasti

Teritorija na obe strane granice karakteriše se velikim procentom nezaposlenog stanovništva (Vojvodina oko 24%, Dél-Alföld oko 10%), kao i onih koji žive od socijalne pomoći od kojih značajan broj živi u seoskim sredinama. Siromaštvo je u seoskim sredinama dva puta veće nego u gradovima (Srbija: 9.8%, Mađarska: 4.3%). Visoka stopa nezaposlenosti u regionu izazvana je niskim nivoom obrazovanja stanovništva i većinskim starijim stanovništvom koje u proseku poseduje 500 do 1000 m2 zemljišta odličnog kvaliteta. Zemljište se obrađuje samo za potrebe domaćinstava (oko 75% površine zemljišta). Uz društvene prilike koje je uzrokovala visoka stopa nezaposlenosti i starenje stanovništva, ovi problemi su osnov društvene, ekonomske, kao i brige za očuvanje životne sredine cele zajednice. Negativan trend gubitka malih poljoprivrednih poseda se nastavlja zbog izdavanja poseda velikim komercijalnim proizvođačima, pograničnih migracija i napuštanja ruralnih sredina. Rezultat ove situacije je velika količina neobrađene visoko kvalitetne zemlje. Postoji takođe problem niske stope efikasnosti korišćenja ovih poseda, pa je jedan od izazova i promena načina razmišljanja (novi trendovi)

Work organization and economic examination of breadwinning of rurality

Agriculture has been and probably will be a significant branch in the south part of the Great Plain in the future as well. Besides the mass products and in many cases instead of them when forming the agricultural structure, this region has to pay more attention to the branches that were important in the past. Hungarian experts who are famous in foreign countries as well deal with these branches and they provide excellent products. The rules referring to these products are more liberal in the market places of the European Union and their development is not controlled by strict quota systems. In the south part of the Great Hungarian Plain a lot of unique products of excellent quality are produced. Here in this essay we would like to find the answer to the question how the two significant products of the southern part of the Great Hungarian Plain can provide the families with the income that they can live on.We aim at the economical examination of the cucumber grown in Méhkerék and asparagus of Homok. To do this we will apply the so called Standard Gross Margin. The agriculture of the states of the European Union is measured with the help of this method. It can also help us in the future to decide whether the different farms belonging to families are economically viable in Hungary. &nbsp

Quantifying uncertainties related to observational datasets used as reference for regional climate model evaluation over complex topography — a case study for the wettest year 2010 in the Carpathian region

Gridded observational datasets are often used for the evaluation of regional climate model (RCM) simulations. However, the uncertainty of observations affects the evaluation. This work introduces a novel method to quantify the uncertainties in the observational datasets and how these uncertainties affect the evaluation of RCM simulations. Besides precipitation and temperature, our method uses geographic variables (e.g. elevation, variability of elevation, effect of station), which are considered as uncertainty sources. To assess these uncertainties, a complex analysis based on various statistical tools, e.g. correlation analysis and permutation test, was carried out. Furthermore, we used a special metric, the reduction of error ( RE ) to identify where the RCM shows improvement compared to the lateral boundary conditions (LBCs). We focused on the Carpathian region, because of its unique orographic and climatic conditions. The method is applied to two observational datasets (CarpatClim and E-OBS) and to RegCM simulations for 2010, the wettest year in this region since 1901