'Great Expectations': The motivational profile of Hungarian English language students.

In this article we investigate what characterizes the language learning motivation of Hungarian English language students in terms of Dörnyei and Ottó's process model of motivation (Motivation in Action, 1998). We used a mixed-method research design, in which qualitative interviews conducted with 20 students were supplemented with questionnaire data gained from 100 participants in order to have a better understanding of the apparent discrepancy between students' and society's expectations of teaching English Language at tertiary level and the present educational system in Hungary. The ambivalent nature of English language students' motivational profile was found to reflect this situation. The interview data revealed that the respondents had very favourable motivational characteristics but they did not invest sufficient energy in maintaining and improving their language competence. This is explained with reference to a low level of learner autonomy primarily caused by teacher-centered instruction

A Moodle learning management system elemzése a kooperatív tanulás- és tanításszervezés szempontjából

A tanulmány a Moodle 1 learning management system pedagógiai-módszertani lehetőségeit elemzi elméleti és gyakorlati szempontból. A szakirodalmi áttekintőben a szerzők elhelyezik a Moodle-t az eLMS-ek rendszerében, a kutatási részben pedig a BCE-n és a BGF-en oktatókkal készített interjúkra és hallgatókkal készített fókuszcsoportos vizsgálatokra alapozva állapítják meg: a technikai értelemben kiszélesedő lehetőségek jelentős részben szemben állnak a személyes tanár-diák kapcsolat hallgatók által megfogalmazott erős igényével

11–12. évfolyamos szegedi gimnazisták továbbtanulási elképzelései

A kilencvenes évek második felétől jelentősen emelkedett a felsőoktatásba belépő hallgatók száma. Ennek oka egyrészt a munkaerő-piaci igények változása, másrészt a felsőfokú képzettség iránti személyes igények megváltozása. A továbbtanulás, valamint ennek szükségessége egyre természetesebben épül be a felnövekvő nemzedék életébe, ezzel is befolyásolva jövőjük tervezését. Mindinkább megszokottnak számít, hogy a tanulás nem fejeződik be a középfokkal és az érettségi megszerzésével. A felsőoktatásba lépők többsége még mindig a gimnáziumokból kerülnek ki, azonban a szakközépiskolák is egyre nagyobb számban biztosítanak utánpótlást az egyetemek számára (Róbert, 2000; Fábri és Roberts, 2004; Madarász és Takács, 2005)

Patterns of pollination interactions at the community level are related to the type and quantity of floral resources

1. A fundamental question in community ecology is how the quantity of floral resources affects pollinator activity and how this relates to the structure and robustness of pollination networks. The issue has been mainly addressed at the species level, while at the community level several questions are still open. 2. Using a species-rich semi-natural grassland as model ecosystem, we explored the relationship between community-level quantity of floral resources, the number of flower visits at community level and descriptors of the structure and robustness of pollination networks. To assess whether patterns of pollination interactions were consistent when using different types of floral resources, we measured three types of floral resources, namely the volume of nectar, the number of pollen grains and the number of flowers. 3. Community-level pollinator visitation rate showed a hump-shaped relationship with the quantity of floral resources. Results were consistent among models employing different measures of floral resources as independent variables. The relationship between the quantity of floral resources and the structure and robustness of the network was not consistent among different types of floral resources; only intermediate levels of nectar volume were associated with high levels of network robustness. 4. The pattern we found is in contrast with some former studies which reported positive linear relationships between the community-level visitation rate of pollinators and the quantity of floral resources. Rather, the observed hump-shaped pattern resembles the relationship previously found between the quantity of floral resources of a given plant species and its visitation rate per flower. Our results highlighted that, by using specific types of floral resources (e.g. the volume of nectar and the number of pollen grains), it is possible to reveal ecological processes that would be masked by using the number of flowers as the sole measure of floral resource

Self-esteem, self-conscious emotions, resilience, trait anxiety and their relation to self-handicapping tendencies

Jones and Berglas (1978) define self-handicapping as any action or choice of performance setting that enhances the opportunity to externalize (or excuse) failure and to internalize (reasonably accept credit for) success (p. 406). The present study examined the role of potential precursors in the self-handicapping process. A total of 626 undergraduates from various Hungarian universities completed measures of dispositional self-handicapping, self-esteem, self-conscious emotions, trait anxiety, trait resilience, and social desirability. Self-handicapping was related positively to trait anxiety, shame-proneness, externalization, and detachment, and negatively to self-esteem, resilience, and social desirability. These results provide additional evidence in support of previous studies about the deleterious effects and antecedents of self-handicapping. Since these results are correlational in nature, future investigations need to clarify the contribution (in a sense of causality) of each variable in the self-handicapping process

11-12. évfolyamos szegedi gimnazisták továbbtanulási elképzelései

A kilencvenes évek második felétől jelentősen emelkedett a felsőoktatásba belépő hallgatók száma. Ennek oka egyrészt a munkaerőpiaci igények változása, másrészt a felsőfokú képzettség iránti személyes igények megváltozása. A továbbtanulás, valamint ennek szükségessége egyre természetesebben épül be a felnövekvő nemzedék életébe, ezzel is befolyásolva jövőjük tervezését. Mindinkább megszokottnak számít, hogy a tanulás nem fejeződik be a középfokkal és az érettségi megszerzésével. A felsőoktatásba lépők többsége még mindig a gimnáziumokból kerül ki, azonban a szakközépiskolák is egyre nagyobb számban biztosítanak utánpótlást az egyetemek számára (Róbert, 2000; Fábri és Roberts, 2004; Madarász és Takács, 2005)