30 research outputs found

    Bél Mátyás, a polihisztor pedagógus

    Get PDF

    Rebiopszia és ismételt gefitinibkezeléssel elért remisszió tüdőrákban

    Get PDF
    The authors present a case of a 81-year-old non-smoker woman who was diagnosed with extended, bilateral bronchial adenocarcinoma in 2008. Two years later the tumor showed marked progression. EGFR sensitizing mutation (exon 19 deletion) was detected and gefitinib treatment was started in March 2010. After 12 months of spectacular and complete remission and 8 months of slow progression docetaxel therapy was applied and yielded partial remission. When progression redeveloped rebiopsy was performed and revealed EGFR exon 19 deletion again. Gefitinib retreatment was introduced in February 2013 and resulted in partial remission with excellent clinical status. In March, 2014 the patient is still on gefitinib treatment without any signs or symptoms of lung cancer but with very slow radiological progression. The authors overview the most important theoretical and practical questions regarding rebiopsy and retreatment in lung cancer with EGFR-TKI therapy

    A halálreceptor szignálutak működésének változásai a malignus transzformáció során. = Changes in death receptor signaling during malignant transformation

    Get PDF
    Kutató munkánk során a terveknek megfelelően vizsgáltuk a daganatsejtek aktív sejthalálát szabályozó jelátviteli utak működését. Vastagbélrák sejtekben kimutattuk, hogy a TRAIL halálligand által kiváltott apoptózis szabályozásában elsősorban az IAP (Inhibitor of Apoptózis) fehérjék, elsősorban a XIAP játszik szerepet. A XIAP gátlása közvetlenül siRNA-vel, vagy a SMAC/DIABLO mitokondriumból történő felszabadulását indukáló hatóanyagokkal illetve SMAC/DIABLO oligopeptidekkel fokozhatja a vastagbélráksejtek TRAIL érzékenységét. A rhabdomyoszarkómák esetében kimutattuk, hogy proteasoma gátlók a DR5 halálreceptor expressziójának és aggregációjának növelésével és a Bcl-2 expressziójának gátlásával fokozzák a TRAIL hatékonyságát. Tüdőrákokban kimutattuk, hogy az EGFR (Epidermális Növekedési Faktor Receptor) gátlókra rezisztens tüdődaganatok esetében a TRAIL kezelés hatékony lehet a jövőben. A mellékpajzsmirigy daganatok esetében a kutatási terv eredeti hipotézisével összhangban azt találtuk, hogy a transzformáció során a pro-apoptotikus gének (pl. TRAIL) expressziója emelkedik, azonban ezt az antiapoptotikus (pl. IAP) gének expressziója kompenzálhatja. Nemzetközi kollaborációban kimutattuk, hogy a FAS halálreceptor expressziójának szabályozásában szerepe lehet egy specifikus CpG sziget hypermetilációjának hólyagrákokban. Kutatásaink tehát számos lehetséges terápiás célpontot azonosítottak a halálreceptorok jelátviteli mechanizmusában. | During our research project we have studied several aspects of the signal transduction pathways regulating the active cell death in tumor cells. In colon cancer, we identified the IAP family of proteins (Inhibitor of Apoptosis Proteins), in particular XIAP as the main regulator of TRAIL sensitivity. Silencing of XIAP expression or indirect inhibition by the drug induced release of the SMAC/DIABLO peptide from the mitochondria or by SMAC/DIABLO mimetic oligopeptide restored TRAIL sensitivity. In rhabdomyosarcomas, we found the upregulation and increased aggregation of DR5 death receptor and downregulation of Bcl-2 as the main mechanism of synergism between TRAIL and proteasome inhibitors. In lung cancer cells we found that cells resistant to EGFR (Epidermal Growth Factor Receptor) inhibitors are often sensitive to TRAIL. In the malignancies of the parathyroid gland we found an upregulation of proapoptotic proteins (E.g. TRAIL) which is compensated by the upregulation of anti-apoptotic proteins (e.g. IAP). In international cooperation we found a single CpG site of which hypermethylation can regulate the expression of FAS death receptor in bladder cancer. This research project has identified several potential anti-cancer therapeutic targets in the signal transduction pathways of death receptors

    Problémás onlinejáték-használat

    Get PDF
    A kutatások jelzései szerint az online játékok számának növekedésével párhuzamosan nőtt a problémás használók száma is. Ezért egyre több kutatás és tanulmány célja az online játékok hatásainak feltérképezése. Jelen áttekintés célja az online játékok evolúciójának, illetve típusainak és ezek főbb jellemzőinek bemutatása. A szerzők kitérnek a definíciós kérdésekre, a problémás használat tünettanára, ismertetik az alkalmazható mérőeszközöket, az elterjedtségre vonatkozóan rendelkezésre álló adatokat, valamint tárgyalják az etiológiai kérdéseket. Ismertetik a komorbiditásra vonatkozó eredményeket, valamint a megelőzés és kezelés terén megjelenő törekvéseket, s ezek eredményeit

    The development of the Problematic Online Gaming Questionnaire

    Get PDF
    Background: Online gaming has become increasingly popular. However, this has led to concerns that these games might induce serious problems and/or lead to dependence for a minority of players. Aim: The aim of this study was to uncover and operationalize the components of problematic online gaming. Methods: A total of 3415 gamers (90% males; mean age 21 years), were recruited through online gaming websites. A combined method of exploratory factor analysis (EFA) and confirmatory factor analysis (CFA) was applied. Latent profile analysis was applied to identify persons at-risk. Results: EFA revealed a six-factor structure in the background of problematic online gaming that was also confirmed by a CFA. For the assessment of the identified six dimensions – preoccupation, overuse, immersion, social isolation, interpersonal conflicts, and withdrawal – the 18-item Problematic Online Gaming Questionnaire (POGQ) proved to be exceedingly suitable. Based on the latent profile analysis, 3.4% of the gamer population was considered to be at high risk, while another 15.2% was moderately problematic. Conclusions: The POGQ seems to be an adequate measurement tool for the differentiated assessment of gaming related problems on six subscales

    The Development of the Problematic Online Gaming Questionnaire (POGQ)

    Get PDF
    BACKGROUND: Online gaming has become increasingly popular. However, this has led to concerns that these games might induce serious problems and/or lead to dependence for a minority of players. AIM: The aim of this study was to uncover and operationalize the components of problematic online gaming. METHODS: A total of 3415 gamers (90% males; mean age 21 years), were recruited through online gaming websites. A combined method of exploratory factor analysis (EFA) and confirmatory factor analysis (CFA) was applied. Latent profile analysis was applied to identify persons at-risk. RESULTS: EFA revealed a six-factor structure in the background of problematic online gaming that was also confirmed by a CFA. For the assessment of the identified six dimensions--preoccupation, overuse, immersion, social isolation, interpersonal conflicts, and withdrawal--the 18-item Problematic Online Gaming Questionnaire (POGQ) proved to be exceedingly suitable. Based on the latent profile analysis, 3.4% of the gamer population was considered to be at high risk, while another 15.2% was moderately problematic. CONCLUSIONS: The POGQ seems to be an adequate measurement tool for the differentiated assessment of gaming related problems on six subscales

    A világ természetvédelmének története 1981 és 1985 között (védett területek alapítása)

    Get PDF
    Az előző elemzett időszak (1976–1980) óta 6174 védett terület alapítása történt a világon. A cikkben közölt adatok az IUCN kategóriarendszerébe sorolt védett területekre vonatkoznak. A jelenleg vizsgált időszakban az alapított területek 44,6%-a a IV. IUCN kategóriába tartozik. Az IUCN adatbázisa szerint a legtöbb területet 1981 és 1985 között Ukrajna alapította (1235 területet). 1980-ig az idő előrehaladtával nem csak a védett területek, de a nemzeti kategóriák száma is nőtt. Az eddigiektől eltérően a nemzeti kategóriák száma csökkent, 131 létezett 1981 és 1985 között. A területnagyságok az átlagtól eltérően alakulnak, többségük (51,49%) a 0 és 99 ha közötti méretű, bár az összes védett terület kiterjedésének ez 0,082%-a. Magyarországról 8 védett természeti terület került fel az IUCN listájára. Ekkor alakult az Aggteleki Nemzeti Park, ezen kívül 3 tájvédelmi körzet és 4 természetvédelmi terület is. Megállapíthatjuk, hogy az előző öt évhez képest 1981 és 1985 között ismét növekedett az alapított védett területek száma: 4871-ről 6174-re. Ebben az időszakban a természetvédelem történelmi eseményei közül kiemelkedik az ausztriai Hohe Tauern Nemzeti Park megalakulása a magashegyi élőhelyek, az indiai Sundarbans Nemzeti Park a bengáli tigrisek, a bahamai Lucayan Nemzeti Park a legmélyebb víz alatti barlangrendszer, a kongói Kahuzi-Biega Mountains Nemzeti Park a hegyi gorillák, a horvát Krka Nemzeti Park a víztani értékek, a mexikói Palenque Nemzeti Park a maják egyik legnagyobb városának és környékének védelme miatt

    A gödöllői helyi jelentőségű platánfasor állapotfelmérése, 2014

    Get PDF
    A helyi jelentőségű védett természeti értékek az országos jelentőségű védett természeti értékekhez hasonlóan fontos szerepet töltenek be a természetvédelemben. Gödöllőn is számos helyi jelentőségű védett természeti érték található, azonban kevés ismerettel rendelkezünk róluk. A gödöllői platánfasor is ilyen, ráadásul jelentős emberi hatás alatt áll, ezért szükségesnek tartottuk elvégezni az állapotfelmérését. Az általunk felvett adatokat a 2013-as egyetemi felmérés adataival terveztük összehasonlítani. Azt is vizsgáltuk, hogy a helyi jelentőségű védett természeti területre vonatkozó kezelési terv megvalósul-e a gyakorlatban. Az állapotfelmérést 20 cm-es mérőszalaggal végeztük, az egyedek egymástól való távolságát, az úttól, illetve a kerítéstől való távolságát, a talajmenti és a 140, 160 és 80 cm-es magasságú kerületüket mértük. Az egyedek általános egészségi állapotát, az antropogén hatások közül a közúti forgalom, a taposás és a szemetelés mértékét vizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy a védett fasort jelentős emberi behatások érik, amelyek a kezelési terv előírásait követve kiküszöbölhetőek lennének. Pótolhatóak lennének a hiányzó faegyedek és a táblák is. Fontos lenne a gépjármű parkoló kellő távolságba való áthelyezése, a fák megőrzése érdekében. Szemetesek kihelyezésével jobb magatartásformák elsajátítására ösztönözhetnék a lakosokat. Úgy gondoljuk, a közvetlen közelben található iskola felkarolhatná a fasor védelmét – hiszen a Nemzeti Alaptanterv szerint a környezeti nevelést az oktatásban integrálni kell – ezáltal növelve az ifjúság felelősségét a természeti értékek és a közvetlen környezetük iránt. A helyiek és a látogatók ismereteinek bővítésére tájékoztató táblák kihelyezését tartanánk kedvezőnek

    Validation of diagnostic accuracy using digital slides in routine histopathology

    Get PDF
    Background: Robust hardware and software tools have been developed in digital microscopy during the past years for pathologists. Reports have been advocated the reliability of digital slides in routine diagnostics. We have designed a retrospective, comparative study to evaluate the scanning properties and digital slide based diagnostic accuracy. Methods: 8 pathologists reevaluated 306 randomly selected cases from our archives. The slides were scanned with a 20 × Plan-Apochromat objective, using a 3-chip Hitachi camera, resulting 0.465 μm/pixel resolution. Slide management was supported with dedicated Data Base and Viewer software tools. Pathologists used their office PCs for evaluation and reached the digital slides via intranet connection. The diagnostic coherency and uncertainty related to digital slides and scanning quality were analyzed. Results: Good to excellent image quality of slides was recorded in 96%. In half of the critical 61 digital slides, poor image quality was related to section folds or floatings. In 88.2 % of the studied cases the digital diagnoses were in full agreement with the consensus. Out of the overall 36 incoherent cases, 7 (2.3%) were graded relevant without any recorded uncertainty by the pathologist. Excluding the non-field specific cases from each pathologist’s record this ratio was 1.76 % of all cases. Conclusions: Our results revealed that: 1) digital slide based histopathological diagnoses can be highly coherent with those using optical microscopy; 2) the competency of pathologists is a factor more important than the quality of digital slide; 3) poor digital slide quality do not endanger patient safety as these errors are recognizable by the pathologist and further actions for correction could be taken. Virtual slides: The virtual slide(s) for this article can be found here
    corecore