Skizofrén narratívák = Shizophrenic narratives

Kutatásunkban a pszichitáriai betegségekkel kapcsolatos diskurzust, a pszichiátriai betegségeknek és betegeknek társadalomban való megjelenési lehetőségeit tanulmányoztuk. A pszichiátrián kezelt (dominánsan skizofrénnek diagnosztizált) egyénekkel, gyógyítóikkal, a környezetükben élőkkel készített élettörténeti, a betegségtöténetre koncentráló narratív interjúkat, híres pszichiátriai betegek önéletrajzi ihletésű műveit és a pszichiátriai betegségek kategórizálási rendszerének dokumentumait elemeztük, s vizsgáltuk a betegek munkaerőpiaci helyzetét is. Fernezelyi Bori és Légmán Anna írásukban arra keresték a választ, hogy hogyan él(het) az egyén egy olyan társadalomban, ahol őt skizofrénnek tartják. Dénes Judit esettanulmányának legfontosabb kérdésfeltevése a betegkarrier mibenléte, kialakulása, az, ahogy ez a különböző narratívákban - a páciensében és környezetéében - megfogalmazódik. Fernezelyi Bori egy pszichiátriai osztályról írt antropológiai jellegű esettanulmányt. Füleki Kati a betegségek osztályozási rendszerén, az orvosi szakma egyik legalapvetőbb dokumentumán keresztül elemezte a ma uralkodó orvosi szemléletet. Légmán Annának és Bányai Borbálának a pszichiátriai betegek munkaerő-piaci helyzetéről íródott tanulmánya szintén a társadalomnak a betegekhez fűződő viszonyát boncolgatta. Légmán Anna Plathról szóló tanulmányában a beteg egyén és társadalom kapcsolatát vizsgálta Sylvia Plath élettörténetén, művein keresztül. | Our research focused on the discourse on psychiatric illnesses, the appereance of psychiatric disorder and patients in society. We analysed narrative interviews of psychiatric patients (mostly schizophrenic), their doctors and nurses and people living in their surrounding. The focus of the interviews were the story of the illness. The project included also the analysis of life-narratives and other texts concentrating their own story of famous psychiatric patients, documents of the categorizing system of psychiatric disorders, the place of these people on the labour market. In their paper Fernezelyi Bori and Légmán Anna try to answer the question, how a patient diagnosed schisophrenic can live in the society. The most important question of Dénes Judit's case-study is the patient-carrier is, how it comes to being and how it is formulated in the different narratives of patient and sorrounding. The subject of Fernezelyi Bori's antropological case-study is a psychiatric unit. Füleki Kati analysed one of the most important documents of the categorisation of illnesses, which shows the professional approach to these problems. The focus of the case-study of Légmán Anna and Bányai Borbála is also the relation to psychiatric disorder and patients of society through the analysis of their position on the labour market.The paper of Légmán Anna on Sylvia Plath analysis the relation of the psychicly ill individual and society throught the life history and novels of the writer

A Kádár-korszak társadalmi emlékezete = The social memory of socialism in Hungary

A kutatás központjában a tabuállítás- és érintés dinamikus viszonya állt. Mivel az emlékezet „nyelve”, a múlt „tekintete” 1989 után drámaian megváltozott, beszélgetőtársaink számára máig nehézségekbe ütközik a Kádár-korszak integrálása a személyes élettörténetbe. A kutatás célcsoportját bizonyos etnikai és társadalmi kisebbségek alkották (zsidók, romák, németek, szlovákok és szerbek/horvátok és cigányok, illetve nemesi származásúak és hajláktalanok). Bár e csoportok szociológiai értelemben lényegesen különböznek egymástól, egy dolog mégis összekapcsolja őket: egyikük sem létezett a mai formájában a Kádár-korszakban. Kontrollcsoportként olyan személyeket interjúztunk, akik 1956-ban elhagyták Magyarországot (elsősorban Németország és Ausztria irányába) és csak 1989 után tértek vissza. Az általuk „elképzelt” szocializmus képe, mely aztán a rendszerváltás után a poszt-szocialista realitásokkal szembesül, alkotta a másik horizontját a kutatásnak. A kutatás megkísérelte ötvözni a biográfiai és a vizuális elemzést. Összesen 100 interjút készítettünk. A biográfiai módszert kiegészítve arra kértük beszélgetőpartnereinket, hogy élettörténetüket képekkel is „illusztrálják”. Néhány fotót mi is vittünk magunkkal, mely a Kádár-korszak politikai és hétköznapi életét ábrázolta – egyfajta „hivatalos verzióként”. A privát fotók pedig kiegészítették a hivatalos imágót, illetve feleseltek vele. | The dynamics of taboo making and unmaking was the subject of the project. Until today, the discursive turn as well as changes in the pictorial strategies make it difficult even for those to integrate the Kádárist period into life history who don't have to hide and „overwrite” what they did under real socialism. The target group was ethnic and social minorities (Jews, Roma, Germans, Serbs/Croatians and Slovaks and Gipsies; and nobles and homeless). Although these minorities differ from each other in terms of a great many hard criteria in sociology, they are similar from an important perspective: they weren't allowed to have, and consequently, they didn't have memory under real socialism. The control group includes repatriates who left Hungary for Austria and Germany for political reasons after 1956, and returned home after the 1989 revolution. They had to imagine what they were not able to experience. The project rested on biographical and visual analysis. Altogether 100 interviews have been prepared. To complement the biographical method, we asked the respondents to “illustrate” their life histories with photographs. Part of the photographs was well known for all interviewees because they demonstrate political events pertaining to the given group. They constitute the „official” trope in narrating real socialism. The private photographs presented by the respondents compete with the public images

Paměť versus obchod: Znovuzrození pešťské židovské čtvrti

Studie se zabývá obrozením budapešťského židovské čtvrti. Část města, kterou dnes takto označujeme, leží v centru Budapešti, konkrétně ve čtvrtích Erzsébet a Teréz, na hranici šestého a sedmého městského obvodu. Ve studii jsou na příkladech několika restaurací, knihkupectví, prohlídkových okruhů a tzv. barů na staveništi popsány nové tendence, ke kterým v židovském městě dochází. Svou typickou architektonickou podobu získalo židovské město během 19. století a před první světovou válkou. V roce 1944 bylo na jeho území „velké ghetto“. Na zničení architektonicky cenné zástavby se nepodepsala ani tak válka, jako spíše období socializmu, které následovalo po ní. Budovy chátraly, různým vlnám modernizace a přestaveb však čtvrť nepodlehla. Po změně režimu dávalo město stále větší prostor investorům, kteří staré budovy demolovali. Proti těmto necitlivým zásahům se vzedmula vlna občanských iniciativ. Hospodářská krize, která vypukla v roce 2008, pomohla snahám aktivistů o záchranu čtvrti. Mnoho parcel zůstalo po stržení budov prázdných a další demolice byly odloženy. V zachovalých budovách a na volných prostranstvích začaly vznikat různé podniky se zvláštní atmosférou dočasnosti

Politická komunikace v příbězích zneuctěných památníků

V tomto článku analyzujeme vizuální narativy vztahující se na znesvěcení dvou veřejných památníků v Budapešti. Zasazujeme tyto narativy do rámce změny v užití a interpretaci veřejného prostoru a jeho památníků, jež vyplývá z demokratické tranzice a moderních technologií a jež je doprovázena novými formami posilování a problematizování legitimních narativů paměti. Analyzujeme dvě sady videonahrávek, které byly pořízeny během dvou demonstrací u odlišných památníků, přičemž oba se nacházejí blízko Kossuthova náměstí. Na tomto náměstí sídlí parlament a skrze proměny soch a památníků na něm sehrálo v maďarských dějinách klíčovou roli při vytváření, udržování a nahrazování narativů paměti. Oba památníky, stejně jako demonstrace a proti-demonstrace v ohnisku našeho zájmu, jsou součástí politické hry o tyto narativy. Videonahrávky při analýze pojímáme jako vyprávěné příběhy, pozorujeme odlišné vrstvy jako třeba interpretaci tvůrců, demonstrantů i jejich publika (které tato videa online interpretuje). V prvním případě analyzujeme video z demonstrace organizované stoupenci krajně pravicové strany, při níž byla zneuctěna socha Mihály Károlyiho, maďarského meziválečného politika. Ve druhém případě analyzujeme videa z proti-demonstrace pořádaného antifašistickými organizacemi a soukromými osobami u kontra-památníku nazývaného „Boty na dunajské promenádě“, který připomíná oběti šoa a apeluje na společenskou zodpovědnost. Tento památník byl zneuctěn neznámými pachateli, kteří do bot vložili prasečí nožky. Analyzujeme demonstraci proti tomuto zneuctění, jež se u památníku konala, a rozebíráme různé perspektivy, které se ve videonahrávkách z ní objevují

Identification of social scientifically relevant topics in an interview repository. A natural language processing experiment

Purpose: The present study is about generating metadata to enhance thematic transparency and to facilitate research of interview collections at the Research Documentation Centre, Centre for Social Sciences (TK KDK) in Budapest. It explores the use of artificial intelligence in producing, managing and processing social science data and its potential to generate useful metadata to describe the contents of such archives on a large scale. Study design/methodology/approach: We combined manual and automated/semi-automated methods of metadata development and curation. We developed a suitable domain-oriented taxonomy to classify a large text corpus of semi-structured interviews. To this end, we adapted the European Language Social Science Thesaurus (ELSST) to produce a concise, hierarchical structure of topics relevant in social sciences. We identified and tested the most promising NLP tools supporting the Hungarian language. The results of manual and machine coding will be presented in a user interface. Findings: The study describes how an international social scientific taxonomy can be adapted to a specific local setting and tailored to be used by automated NLP tools. We show the potentials and limitations of existing and new NLP methods for thematic assignment. Current possibilities of multi-label classification in social scientific metadata assignment are discussed, i.e. the problem of automated selection of relevant labels from a large pool. Originality/value: Interview materials have not yet been used for building manually annotated training datasets for automated indexing of scientifically relevant topics in a data repository. Comparing various automated indexing methods this study shows a possible implementation of a researcher tool supporting custom visualizations and the faceted search of interview collections