A közlekedés fenntarthatósága – közösségi közlekedés jövője

Közlekedésszakmai berkekben általános vélemény, hogy az egyéni közlekedés növekedési ütemének megállítása, vagy legalábbis mérséklése akkor valósítható meg, ha a közösségi közlekedés attraktivitása elér egy olyan szintet, amikor az egyéni közlekedéssel szemben megfelelő alternatívát nyújt. Minél többen veszik igénybe a közösségi közlekedést, annál inkább csökkennek a negatív környezeti hatások, így a zsúfoltság, a levegő szennyezése, a torlódás, a földterület felhasználása, a balesetek száma, a zajhatás. A közösségi közlekedés akkor lehet vonzó, ha az szabályozott verseny feltételei közepette működik, fenntartható és a mobilitás-menedzsment formálja a jövőjét

A közlekedés földrajza

A közlekedés a társadalom és a gazdaság olyan szegmense, amely a pályák, a csomópontok rendszerén keresztül mozgatja az emberek, a termékek, a szolgáltatások és az információk tömegeit, miközben maga is a gazdálkodási rendszer működési mechanizmusának alávetettje. A közlekedés a tér szülötte, de működése közben éppen az őt létrehozó tér eltüntetésén fáradozik. A gazdaság ezen ér- és idegpálya rendszerének bemutatásával és működésének sajátosságaival foglalkozik ez a fejezet, melyet elsősorban a szolgáltatásokhoz kötődő szakoknak ajánlunk, de igen hasznos lehet a vidékfejlesztés és a turizmus iránt érdeklődőknek is

A nagysebességű vasút térhódítása, és ennek hatása a turizmusszektorra

Míg a légi közlekedés teljesítménye meglehetősen hullámzó, a vasút napjainkban rohamos fejlődésnek indult. A Madrid–Barcelona útvonalon, mely nemrég még a világ legnagyobb légi forgalmával bírt, a nagysebességű vasút megjelenése drasztikus változásokat hozott. Az elemzés a vasút megjelenését követő időszak forgalmi adataira, illetve az árak, járatok és a szolgáltatási színvonal változásainak megfigyelésére támaszkodik. Bemutatja mind a verseny természetét, mind annak lehetséges, hosszú távú következményeit, az utazó érdekeit és a fenntarthatóság követelményét állítva középpontba

Connection of frost tolerance and alkaloid accumulation potential in poppy (Papaver somniferum L.)

In the Central-European region, a growing interest for winter poppy varieties both for industrial and culinary purposes can be observed. In connection with breeding, we studied if winter hardiness and alkaloid accumulation capacity are linked in some way. Experimental plots sown in autumn and thinned (selected) due to winter frosts were compared with spring sown ones of the same genotypes during 2009-2010. We found, that the overwintered populations exhibited signifi cantly lower total alkaloid contents (1.065%) than the ones from spring sowing (1.479%). This tendency was proved for each of the individual alkaloid compounds morphine, codeine, thebaine nd narcotine, too. At the same time, maximum values in some individual samples of the overwintered plants reached similar or higher contents than the spring sown ones. Therefore it is supposed that even if gene frequency in direction for enhanced alkaloid synthesis might be larger in frost sensitive ecotypes, the potential for breeding high alkaloid accumulating cultivars exists also among frost tolerant genotypes

Investigation of Laser-material Interaction in Case of Aluminium Brazing Process

This research work is connected to the applicability of laser source in case of brazing of aluminium materials. Based on our earlier research results it become clear that the brazing flux material is able to improve the laser absorption in case CO2 laser source. A new brazing flux material (Fontargen F 400 MD EVO2) and the CO2 laser interactions were investigated to determine the applicability of laser as a heating source. The application of laser strongly depend on the value of absorption of laser energy into the aluminium base material. From our new result it can be seen that the applied flux can improve the laser absorption, thus the laser heating, but the implementation of brazing process with this flux material brings further challenges

Stratégiai szövetségek a légi közlekedésben

A szerzők az 1990-es években alapított globális légi közlekedési stratégiai szövetségeket mutatják be. Elemzik azokat a körülményeket, melyek hatással voltak ezeknek a rendszereknek a kialakulására, ismertetik azokat a változásokat, amelyeket 2001. szeptember 11-e okozott a szövetségek stratégiájában

Az új muzeológia megjelenése a budapesti múzeumokban

A tanulmány egy 2016-os kutatás eredményeit foglalja össze, ami 15 különböző méretű budapesti mú- zeum és kiállítóhely bevonásával készült. A kutatás többek között a múzeumok vezetőivel lefolytatott mélyinterjúkat és az intézmények kiállításainak megfigyelését foglalja magában. A kutatás aspektusai közé tartoznak a célcsoportok, az interpretációs módszerek, az interaktivitás, a marketing, az önkéntesek bevonása stb. Az eredmények alapján feltételezhető, hogy a látogatókat befolyásoló négy legfontosabb faktor a következő: központi elhelyezkedés, a múzeum történelmi épülete, a bemutatott téma általános jellege, valamint az interaktivitás szintje. Az eredmények elemzése az új muzeológia keretrendszerét vette alapul, egy olyan új paradigmáét, aminek a szempontjait a múzeumok üzemeltetése és fejlesztése kapcsán minden vezetőnek figyelembe kellene vennie. A múzeumok felelősek a társadalom érzékenyítéséért a falaik között tárgyalt jelentőségteljes témák és az ott tárolt örökség értékét illetően. Amennyiben nem fogadják el a fiatal generációk igényeihez és a XXI. század felgyorsult élettempójához igazodó szemlé- letmódot, úgy nem lesznek képesek a fenntartható működéshez és a céljaik eléréséhez megfelelő számú (bevételt generáló) látogatót vonzani

A mobilitás menedzselése városi környezetben

A gépkocsihasználat környezeti és társadalmi költségeinek, mint például a torlódás, zaj, légszennyezettség, emelkedése és az energiaforrások kimerülése feltehetően hatással lesz a gépkocsik számának és használatának jövőbeli alakulására. Sok nagyvárosban ezek az említett negatív következmények már tények és olyan sürgős problémák, amelyeket meg kell oldani. A fenntartható fejlődés fogalmának elterjedése magával hozta a fenntartható mobilitás fogalmának vizsgálatát is. Az utazási (és hozzátehetjük: az áruszállítási) teljesítmények növekedési üteme az utóbbi évtizedekben világszerte gyorsabb a gazdaságok növekedési üteménél, olyannyira, hogy az igények kielégítése a jelenlegi technikai szinten már szinte megoldhatatlannak tűnik, a nem túlságosan távoli jövőben pedig már-már megoldhatatlan feladattá válik. Mindezek ellenére a fenntartható mobilitás, pontosabban: a környezetileg, társadalmilag és gazdaságilag fenntartható közlekedés alaposabb, intenzívebb vizsgálata nemzetközi szakmai, tudományos körökben csupán az 1990-es években kezdődött el