Osztálytársadalom-e a magyar társadalom?

A dolgozat fő kérdése, hogy a magyar társadalom mennyiben tekinthető osztálytársadalomnak. Erre a kérdésre az osztályelemzés weberi tradíciójához csatlakozva az osztályhelyzet, illetve az életkörülmények különböző indikátorai viszonyának vizsgálata révén igyekszik választ találni. Vajon az osztályhelyzet magyarázóereje erősödött vagy gyengült az utóbbi évtizedekben Magyarországon? Továbbá: mennyire jelentős az osztály szerepe Magyarországon a többi európai országgal összehasonlítva? Az elemzés a European Social Survey 1-8 hullámain alapul, amely 2012 és 2016 között kétévente került lekérdezésre Magyarországon, illetve számos egyéb európai országban. Ez az adatbázis tehát lehetővé teszi, hogy a magyarországi társadalmi változásokat viszonylag hosszú időtávban és nemzetközi összehasonlításban vizsgáljuk. Az osztály és életkörülmények viszonyának vizsgálata révén a dolgozat hozzájárul az osztály jelentőségéről zajló vitákhoz

Létminimum és osztályelemzés

A Központi Statisztikai Hivatal 2016-ban bejelentette, hogy több évtized után felhagy a létminimum-értékek számításával, illetve publikálásával. Dolgozatomban amellett érvelek, hogy fontos, hogy naprakész ismeretekkel rendelkezzünk a minimumértékekről és ezeknek társadalomelméleti szempontból is komoly jelentőségük van. Először azt mutatom be, hogy a létminimum mutató fontos eszköz a szegénység vizsgálatához, majd két olyan társadalomelméleti kontextust vizsgálok, ahol a minimumértékeknek fontos szerepe van, végül pedig amellett érvelek, hogy a minimumértékek változásának nyomon követése révén a társadalomszerkezet átalakulásáról is fontos információkhoz juthatunk

Adaptált amerikai vagy policy-orientált?

A Központi Statisztikai Hivatal vitát kezdeményezett a létminimum-számítás megújításáról, az alábbi írással e vitához kívánok hozzászólni. A múlt év végén a KSH Életszínvonal-statisztikai osztálya kísérleti számításokat jelentetett meg a lehetséges új mutatókra vonatkozóan; Janák Katalin és Kincses Áron pedig egy önálló cikkben mutatták be e javaslatokat, illetve ezek kialakításának hátterét, indokait. Eszerint az eddigi számítási eljárás helyébe vagy egy, a szegénységszámítás amerikai gyakorlatát részben átvevő mutató, vagy pedig az eredeti módszert megtartó, ám annak egy szakpolitika-orientált paraméterekkel ellátott változata léphet. A cikkben amellett érvelek, hogy a létminimum-mutató felülvizsgálatára vonatkozó kezdeményezés nagyon fontos és időszerű, a felmerült javaslatokkal kapcsolatban azonban súlyos tartalmi, illetve módszertani problémák vethetők fel, és ezért ezek nem alkalmasak a létminimum-számítás megújítására. Javaslatom szerint a felmerülő problémák kezelhetők a jelenlegi számítási mód módszertani keretei között