A Sándorhegyi Formáció szervetlen geokémiai vizsgálatának eredményei (Pécselyi Tagozat, Nosztori-völgy) | Inorganic geochemistry of Sándorhegy Formation (Pécsely Member, Nosztor Valley, Hungary)

Dolgozatunkban – őskörnyezeti keretbe illesztve – a Sándorhegyi Formáció szervesanyagban gazdag mészköveinek (Pécselyi Tagozat, Csopak, Nosztori-völgy) részletes szervetlen geokémiai jellemzését mutatjuk be. A rétegzés típusa alapján a vizsgált mintákat vastagréteges mészkő, vékonyréteges mészkő és laminit csoportokba soroltuk. Litológiától függetlenül valamennyi minta PAAS összetételhez viszonyított, Al-normált fő- és nyomelem dúsulási tényezőjének eloszlása hasonló, amely a vizsgált szelvény kialakulásakor közel állandó környezeti feltételekre (pl. terrigén beszállítás mértéke, lehordási terület típusa) utal. A P(2)O(5), a Th, a Nb, az Y és a Ba nagy dúsulási tényezője megnövekedett elsődleges bioproduktivitást tükröz. A K-gazdagodás illites mállást sugall, arid-szemiarid éghajlati feltételek mellett. Az Al-normált redox-érzékeny nyomelemek koncentrációjának eloszlása, valamint a V/(V+Ni) arány és a C–S–Fe rendszer (S–TOC diagram, Fe(tot)–TOC–S(tot) háromszögdiagram, DOP) összefüggései arra utalnak, hogy a vizsgált képződmény felhalmozódása Fe-korlátozott, anoxikus (valószínűleg euxin) körülmények között ment végbe. Az analitikailag meghatározott és a becsült DOP értékek közötti nagy különbség egyértelműen jelzi, hogy a reaktív- és a pirit-frakció összetételét a felszíni mállás erősen befolyásolta, ezért a DOP és a DTMP viszonyszámok nem használhatók fel a redox körülmények közvetlen jellemzésére. A DTMP arányokban megfigyelhető hirtelen növekedés azonban az üledékképződés sebességében és/vagy az üledékgyűjtőbe kerülő szervesanyag típusában bekövetkező változásra utalhat. | In this paper, we provide a multy-proxy inorganic geochemical study of the organic-rich limestones of the Sándorhegy Formation (Pécsely Member, Csopak, Nosztor Valley) in NW Hungary embedded in a paleoenvironmental framework. Limestone samples studied can be subdivided into three lithotypes on the basis of bedding and lamination: (1) thick-bedded limestone, (2) thin-bedded limestone and (3) laminite. Relative to the PAAS, major and trace element enrichment factors show quite uniform distribution pattern of all samples indicating constancy of paleoenvironmental conditions (e.g., terrigeneous input, provenance). All of the samples studied are characterized by relatively high enrichment factors of P(2)O(5), Th, Nb, Y and Ba reflecting enhanced primary productivity. Potassium enrichment suggests illitic weathering in semi-arid to arid climate. Patterns of redox-sensitive trace-element concentrations as Al-normalized values together with the results of the V/(V+Ni) ratio and C–S–Fe relationships (e.g., S–TOC plot, Fe(tot)–TOC–S(tot) ternary diagram and DOP) indicate that the sediments studied may have accumulated under Fe-limited anoxic (possibly euxinic) condition. High difference between calculated and measured DOP values clearly shows that the composition of the reactive and pyrite fractions is strongly affected by outcrop weathering. Therefore, the DOP and DTMP values can not be used to interpret the paleoredox condition. On the other hand, a robust increase of the DTMP values suggests variations in (1) sedimentation rate and/or (2) organic carbon reservoir including relative input of terrestrial versus marine organic matter

Unique picoeukaryotic algal community under multiple environmental stress conditions in a shallow, alkaline pan

Winter phytoplankton communities in the shallow alkaline pans of Hungary are frequently dominated by picoeukaryotes, sometimes in particularly high abundance. In winter 2012, the ice-covered alkaline Zab-sze´k pan was found to be extraordinarily rich in picoeukaryotic green algae (42–82 9 106 cells ml-1) despite the simultaneous presence of multiple stressors (low temperature and light intensity with high pH and salinity). The maximum photosynthetic rate of the picoeukaryote community was 1.4 lg C lg chlorophyll a-1 h-1 at 125 lmol m-2 s-1. The assimilation rates compared with the available light intensity measured on the field show that the community was considerably light-limited. Estimated areal primary production was 180 mg C m-2 d-1. On the basis of the 18S rRNA gene analysis (cloning and DGGE), the community was phylogenetically heterogeneous with several previously undescribed chlorophyte lineages, which indicates the ability of picoeukaryotic communities to maintain high genetic diversity under extreme conditions

Quality and quantity of winter wheat varieties in 22 years’ time range

The Nagygombos experiments of the Szent István University, Gödöllő, Hungary have always been a testing area for various agronomic technologies as well as a research site for evaluating the performance of crop varieties. The present paper is intended to give an overview of 18 winter wheat Triticum aestivum L. varieties tested during the time range between 1996 and 2018. All of the varieties were studied under similar agronomic conditions, each of them for min 3 years in a series of a polyfactorial replicated field trial. The 120 kg/ha N plant nutrition applications of the respective crop years were processed in the evaluation. Amount of grain yield, protein %, wet gluten content and farinographic values of the varieties examined were compared. The results obtained suggest, that most of the varieties had a rather high variation concerning yield figures, however protein and farinographic indicators proved to be more stable characteristics. Wet gluten content was influenced mainly by the crop year. The study may support a conclusion that certain varieties have shown a higher stability in technological quality manifestation regardless to the amount of their grain yield. Alföld 90, Yubileynaya 50, Mv Magdaléna and Mv Toldi varieties proved to be the best quality varieties in this research series

Mérnökfotogrammetriai támogatás a tartószerkezetek vizsgálatához

Digitális képkorrelációs szoftverünk működését acéllemez szakítókísérletének segítségével vizsgáltuk, és a kapott eredményeket összehasonlítottuk a hagyományos nyúlásmérő bélyeg méréseivel. Ez utóbbi csak rugalmas tartományon mér, míg az általunk használt kamera az általunk alkalmazott tárgytávolsággal csak képlékeny tartományon pontos, a két tartomány határán (a folyáshatáron) azonban a két módszer mérései pontos egyezést mutatnak. A mérés felbontásának növelésével (nagyobb felbontású fényképezőgéppel, és/vagy közelebbi kameraállással) a mérés pontatlanságai kiküszöbölhetők, így a rugalmas tartomány is összehasonlíthatóvá válik. A DIC segítségével a teljes nyúlásmezőt is vizsgálni tudtuk, ami lehetőséget ad a próbatest felületén uralkodó alakváltozás- állapot átfogó vizsgálatára, grafikus szemléltetésére is. A módszer a kísérleti eljárástól a számításokat végző szoftverig olyan látványos fejlesztési lehetőséget rejt magában, mint például több kamera használata esetén a térbeli alakváltozások mérése. A hétköznapi felhasználó számára jelenleg hozzáférhető eszközök segítségével a rendszer adottságaiból és véletlen hibáiból adódóan még nem érhető el olyan pontosság, mint a hagyományos méréstechnológiák (pl. nyúlásmérő bélyeg) használata esetén, ezek a hibák azonban a módszer és a számítástechnika fejlődésével kiküszöbölhetők lesznek. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-17-3-i kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásával készül