A stratégiai szavazás arcai

A stratégiai szavazás a politikatudomány egyik olyan fogalma, amely amellett, hogy a média is igen gyakran használja, az elmúlt két évtizedben érdemi jelentésbővülésen és változáson ment keresztül. Az arányos és vegyes választási rendszerek számának – választási reformok és demokratizálódási hullámok révén történő – növekedésével a stratégiai szavazás kutatása egyre kevésbé összpontosul csak a többségi választási rendszerekre. Természetesen a növekvő kutatói érdeklődés együtt járt a fogalom tágulásával s a mögötte húzódó intézményi ösztönzők és szavazói motivációk szélesebb körének feltárásával. A stratégiai szavazás számos új arcát ismerhettük meg. Célom, hogy egy összefoglaló tanulmány keretében mutassam be a fogalmi változásokat, a választási rendszerek egyes jellemzőinek relevanciáját, valamint a választók esetében a stratégiai szavazás különböző lehetséges mozgatórugóit, tehát összességében a stratégiai szavazás különböző arcait. A téma iránti növekvő hazai érdeklődés okán külön fontos, hogy a stratégiai szavazás és a szavazatmegosztás összefüggéseit is áttekintsem, valamint bemutassam az eddigi kutatások néhány fontosabb megállapítását

Egyes informatikai munkakörök betöltésének tendenciái a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) adatai alapjánEmployment trends of graduates in certain IT positions based on Graduate Career Tracking System

A digitalizáció, az automatizáció és az ipar 4.0 jelentős befolyást gyakorol a munkaerőpiac alakulására. Az átalakulás hatására új szakmák keletkeznek, régiek tűnnek el vagy alakulnak át. Az Oktatási Hivatal által működtetett Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) állami adatbázisokat pályakövetési céllal, „Big Data” szinten integráló modulja, az Adminisztratív Adatbázisok Egyesítése (DPR AAE) lehetőséget ad számunkra, hogy legalább a FEOR kódok adminisztratív nyilvántartásai segítségével teljeskörűen nyomon követhessük a végzett hallgatók különböző munkakörökben való elhelyezkedését, akár 7 éves időtávot is lefedve. Tanulmányunk célja betekintést adni arról, hogy miként változott 7 egymást követő évfolyamban az abszolvált hallgatók munkakörének megoszlása a végzés után másfél évvel egyes informatikához kötődő FEOR kódok vonatkozásában. Megmutatjuk egyúttal, hogy az informatika mellett milyen más képzési területek végzettjei töltenek be nagyobb arányban bizonyos informatikus munkaköröket

Genetic and environmental influence on thyroid gland volume and thickness of thyroid isthmus: a twin study.

Objectives Decreased thyroid volume has been related to increased prevalence of thyroid cancer.Subjects and methods One hundred and fourteen Hungarian adult twin pairs (69 monozygotic, 45 dizygotic) with or without known thyroid disorders underwent thyroid ultrasound. Thickness of the thyroid isthmus was measured at the thickest portion of the gland in the midline using electronic calipers at the time of scanning. Volume of the thyroid lobe was computed according to the following formula: thyroid height*width*depth*correction factor (0.63).Results Age-, sex-, body mass index- and smoking-adjusted heritability of the thickness of thyroid isthmus was 50% (95% confidence interval [CI], 35 to 66%). Neither left nor right thyroid volume showed additive genetic effects, but shared environments were 68% (95% CI, 48 to 80%) and 79% (95% CI, 72 to 87%), respectively. Magnitudes of monozygotic and dizygotic co-twin correlations were not substantially impacted by the correction of covariates of body mass index and smoking. Unshared environmental effects showed a moderate influence on dependent parameters (24-50%).Conclusions Our analysis support that familial factors are important for thyroid measures in a general twin population. A larger sample size is needed to show whether this is because of common environmental (e.g. intrauterine effects, regional nutrition habits, iodine supply) or genetic effects