Betegjogi képviselet a kórházban. A SZÓSZÓLÓ Alapítvány kezdeményezésének mérlege

Az egészségügy válságos helyzetének az orvosok és a betegek nyilvánvalóan egyaránt kárvallottai. Tovább súlyosbítja a helyzetet, ha a gyógyítás során különböző okokból maguk a betegek is konfliktusba kerülnek az ápolókkal vagy az orvosokkal. E konfliktusok kezelésére hozták létre a betegjogi képviselet intézményét. A tanulmány ennek helyzetét elemzi, a SZÓSZÓLÓ Alapítvány kezdeményezésének tapasztalataiból kiindulva

A palliatív ellátás társadalmi és kulturális háttere

A halálhoz való viszonyban valószínűleg nemcsak a régi és a mai társadalmak, hanem az egyes társadalmi rétegek közt is különböző attitűdök alakulhatnak ki azzal kapcsolatban is, hogy mit igényel élete utolsó fázisában maga a haldokló, s hogy miként lehet és kell őt segíteni

Nem félünk a tbc-től

Az alábbiakban egy tbc-s megbetegedés történetét mesélik el az eset érintettjei: maga a beteg, a kórházi orvos, a gondozóintézeti orvos és ugyanonnan a védőnő, s végül a szociális munkás. Mindannyian egy sajátos küzdelem résztvevői

Szociális munka a hospice-szellemű ellátásban

Tanulmányunkban a hospice-szellemű ellátáshoz szükséges szociális munka sajátosságaival, illetve szempontrendszerével szeretnénk megismertetni az olvasót

Az APRAE – egy franciaországi civil szervezet, amely elősegíti az AIDS-betegek társadalmi integrációját

Az APRAE-t a szociális ellátási rendszeren tátongó űr miatt hozták létre. Pályázati pénzekből – mind a civil társadalom, mind az állam forrásaira támaszkodva – tartja fenn magát

Az életminőség demográfiai, társadalmi és regionális egyenlőtlenségeinek pszicho-szociális meghatározói a magyar népesség körében és a beavatkozás lehetőségei. Életminőség és esélyerősítés = Psycho-social and demographic determinants of social and regional disparities in quality of life of the Hungarian population and the possibilities for interventions. Quality of life and empowerment

Vizsgálataink célja az volt, hogy magatartástudományi alapú esélyerősítési modellt dolgozzunk ki. Ok-okozati összefüggések bemutatására nyílt lehetőségünk a 2002-es 12.600 főre kiterjedő országos reprezentatív felmérés, valamint a 2006-os 4849 főt magába foglaló követéses vizsgálat adatai alapján. A kutatási témában elért eredményeinkről "Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban" címmel monográfia készült. A pályázat keretében a tudományos iskola munkatársaitól 156 publikáció készült. Vizsgáltuk az esélyteremtés egyéni, közösségi és populációs szintjeinek jellemzőit, valamint az esélyteremtés színtereit: az egyes életszakaszokkal, a társas kapcsolatok minőségével, a közösségi viszonyokkal, a munkával, a kultúrával, vallással, a televiziónézéssel, internet használattal, valamint a negatív életeseményekkel való megbirkózással kapcsolatos esélyteremtési lehetőségeket, a cigány/roma népesség esélyerősítésének kérdéseit. Vizsgálataink kiemelt területe volt az önkárosító és egészségvédő magatartásformák, attitűdök, valamint a krónikus betegek, fogyatékkal élők esélyerősítésének elemzése. Elemeztük az idő előtti halálozás pszichoszociális prediktív tényezőit, ennek nemi különbségeit. Számos esélyerősítést javító intervenciós programot vezettünk be. Pszichofiziológiai vizsgálataink során olyan eljárásokat fejlesztettünk ki, amelyek lehetővé teszik az alváslaboratóriumi felvételek primer prevencióban is kamatoztatható aspektusainak feltárását. | The main aim of our studies was to elaborate a behavioural sciences based model of empowerment. On the basis of our national representative study in 2002 including 12.600 persons and the 2006 follow-up study including 4849 persons we could analyse cause-effect relationships. We have completed a monograph entitled "Empowerment and Quality of Life in the Hungarian population". Furthermore, altogether 156 scientific publications were published within the frame of the grant. We analysed the individual, community and population based levels of empowerment. The arenas of empowerment covered in these studies: life course perspectives, the quality of social relationships, community affiliations, work related protective and risk factors, culture, religion, information and communication technology (internet and television), and possibilities of coping with negative life events. We analysed the possibilities of empowering the gipsy population. Recommendations were made to decrease self-destructive behaviours and to thel realisation of empowering the chronically ill and the disabled. We examined the psychosocial predictive factors of premature mortality as well as the gender differences in this respect. In our psychophysiological studies we developed specific methods which could be important in primary prevention by extracting adequate information from sleep laboratory recordings