A gyermekirodalom nyelve(zete)

A téma szűkítésének indoklása után elsőként a mesék nyelvezetét mutatom be. Sorrendben a népmese, az irodalmi népmese, a verses mese és a modern mese (elsősorban) nyelvi sajátosságait veszem górcső alá. A tanulmány második fejezete az ifjúsági regényekkel foglalkozik, elsősorban azzal, hogy hogyan jutottunk el egyfajta patetikus-decens nyelvhasználattól a kortárs próza szókimondásáig. A harmadik rész a gyermeklíra nyelvi sajátosságainak változását mutatja be, a kezdetektől napjainkig. Természetesen kiemelt helye van itt Weöres Sándornak, akinek Bóbita, illetve Gyümölcskosár című kötete több idézett szerző szerint is egyfajta cezúrát jelent a magyar gyermekköltészetben. Az összegzésben először egy angol nyelvterületen megjelent érdekes „kísérletről” számolok be, amely projekt azt célozta meg, hogy jeles szerzők egy kötött, előre leírt szólistát használva alkossanak műveket. A vállalkozás nem lett, nem lehetett sikeres. Ahogy az végkövetkeztetésként a magyar gyermekirodalom kapcsán is megfogalmazódik: nem a nyelvezet a releváns különbség a felnőttirodalomhoz képest

A keresztény gyermekirodalom és a humor

Miközben tanulmányomban konkrét szerzőket, sőt szövegeket is bemutatok, alapjában véve elméleti kérdéseket vetek fel s próbálok megválaszolni.Mi az, hogy keresztény irodalom? Mi az, hogy keresztény gyermekirodalom? Van-e, lehet-e helye a didaxisnak a (keresztény) gyermekirodalomban? Van létjogosultsága a humornak a keresztény irodalomban?A fogalmak és az alapkérdések tisztázása után nem bocsátkoztam a szóba jöhető művek felosztásába, csoportosításába. Legfőképpen azért nem, mert a témán belül –különösen ma-gyar szerzőket figyelembe véve –nincs annyiféle műfaj, s arányaiban a művek száma sem jelentős, hogy ennekrelevanciája lenne. Hogy mégsem érzem indokolatlannak magát a té-mafelvetést, az elsősorban az elmúlt évtizedek tapasztalatainak köszönhető. Miközben az indulás kifejezetten nehéz volt –az irodalmi értékek sokáig maximum „átsejlettek” a didak-tikus szövegek mögül –, a jelen több mint biztató. A keresztény gyermekirodalom „fejlődése” mintha párhuzamosan, együtt menne a gyermekirodalom haladásával

Olvasó- és identitáskeresés a magyar könyvtárakban

A magyarországi olvasáskutatásban lezajlóban van egyfajta generációváltás. Szerencsére a hazai vizsgálatokat elindító „elsők” – Gereben Ferenc és Nagy Attila nevét mindenképpen le kell írnunk – is aktívak még, de az olvasásszociológia területén Péterfi Rita, majd Tóth Máté kutatásai, írásai jelezték: volt, van, aki átvegye a stafétát. A legutóbbi magyar, reprezentatív olvasáskutatáshoz a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár készíttetett el egy országos, reprezentatív mérést, ezt a szakirodalomban, a konferenciákon is gyakran „Tóth Máté-féle kutatásként” emlegetik, hiszen ő volt a szakmai vezetője a vizsgálatnak. Ez a felmérés rengeteg adatot szolgáltatott a szakembereknek, valójában még mindig van benne feldolgozandó információ. Tóth Máté új könyve is elsősorban ezekkel az eredményekkel dolgozik, bár korántsem csak ezekkel. Ahogy az első fejezetben jelzi a szerző, a fentieken kívül használt nemzetközi adatokat (lásd az ALMPUB projektet), az OSZK korábbi méréseit, illetve a Kulturális Statisztika számait. A kötet elején találunk egy viszonylag bőséges szakirodalmi áttekintést, majd statisztikai adatokat – de természetesen nem emiatt értékes, érdekes ez a kiadvány. A továbbiakban a szerző minden fejezetben egy-egy témát jár körül, és a kutatási eredmények alapján fogalmaz meg következtetéseket, tanulságokat. A továbbiakban a valamilyen szempontból különösen fontos, érdekes tények, állítások közül mutatunk be néhányat a könyvből, törekedve egyfajta tematikus koherenciára is – amit Tóth Máténál is tapasztalhatunk

Long-range alpha and beta and short-range gamma EEG synchronization distinguishes phasic and tonic REM periods

info:eu-repo/semantics/publishe

Sárkánykép a magyar népmesekincsben : Egy kontamináció anatómiája

During our research we wanted to know how the image of the dragon is represented in Hungarian folk tales, or more generally in Hungarian popular belief. More closely we were curious how and when the figure of the animal-like (lizard-like) firedrake and the figure of the (man-like) folk tale character who kidnaps girls mingled. We guessed that originally these two types of dragons had existed separately (in stories) and contamination could happen only later, as a result of which we do not wonder today why a flying firedrake kidnaps a wife for himself. For our research we have reviewed from among the first 19th century Hungarian folk tale collections the ones of László Arany, Elek Benedek, János Berze Nagy, János Erdélyi, Arnold Ipolyi, János Kriza, Oszkár Mailand and László Merényi. We have grouped the tales containing dragons found in them and we have drawn our conclusions according to  the figures of the dragons based on the results concerning the time and way of mingling.Kutatásunk során azt szerettük volna megtudni, hogy a magyar népmesékben, illetve általánosabban a magyar néphitben milyen módon jelenik meg a sárkány alakja. Szűkebben arra voltunk kíváncsiak, hogy hogyan, mikor keveredett össze az állatszerű (gyíkszerű), tűzfújó szörnyeteg és a lányrabló (férfiszerű) mesealak figurája. Sejtésünk az volt, hogy eredendően e két sárkánytípus külön (történetekben) létezett, s csak később mehetett végbe az a kontamináció, amelynek eredményeként ma már nem csodálkozunk rá arra, miért is rabol magának feleséget egy repülő, tűzfújó gyíkszörny. Kutatásunkhoz az első, még 19. századi magyar népmesegyűjtemények közül Arany László, Benedek Elek, Berze Nagy János, Erdélyi János, Ipolyi Arnold, Kriza János, Mailand Oszkár és Merényi László gyűjtéseit tekintettük át. Az ezekben talált sárkányos meséket csoportosítottuk a bennük előforduló sárkányok alakjai szerint, s a kapott eredmények alapján fogalmaztunk meg következtetéseket a keveredés idejét és mikéntjét illetően.&nbsp

A digitális bennszülöttek olvasási kedve, olvasáshoz való viszonya a 2017-es és 2019-es felmérések tükrében

Even though they show interesting data not only for experts, representative reading surveys are not conducted frequently in Hungary. There is a very literal reason for that: a research like this requires significant resources. That is why the fact that we could do a research like that twice during the past three years is of vital importance and for other reasons as well. Our aim with our study was not to present the results of the last survey in as many details as possible or to analyse them. We wanted to take a closer look at a special field. We highlighted those data of the research which could or can support the assumption that the children of the digital era read different things in a different way. First of all we describe the cluster with the help of research literature resources, which are characterised later by the data of the survey as well. As 3-5 years meant serious differences between the age groups during the past twenty–twenty-five years, we could rely only on up-to-date sources, mainly the ones after 2010. After the theoretical background we describe briefly the most important parameters of the research conducted within the framework of the application of the Metropolitan Ervin Szabó Library, then we analyse the data gained here. (Several times we compare the data to earlier ones of the same project, or to surveys done and presented by others.) As we wanted not only to share the results of a representative research, we present two characteristically 21st century „phenomena” as well: the operation, the appearance of online communities of book lovers and of fanfiction appearing mainly online in the culture of our everyday life.Bár nem csupán a szakemberek számára mutatnak érdekes adatokat, mégsem készítenek nagy gyakorisággal reprezentatív olvasásfelmérést Magyarországon. Az ok természetesen prózai: egy-egy ilyen kutatás jelentős erőforrásokat igényel. Az, hogy az elmúlt három évben kétszer is elvégezhettünk ilyen vizsgálatot, már csak ezért is nagy jelentőséggel bír, de más okból is. Tanulmányunkban nem azt tűztük ki célul, hogy a legutolsó mérés eredményeit minél teljesebben megmutassuk, azokat elemezzük. Mi arra vállalkoztunk, hogy egy speciális területet veszünk górcső alá. A kutatásnak azokat az adatait emeltük ki, amelyek igazolhatták, igazolják azt a feltételezést, hogy a digitális kor gyermekei másképp és mást olvasnak. Mindenekelőtt szakirodalmi források segítségével írjuk le azt a klasztert, amelyet később aztán a vizsgálat adatai is jellemeznek. Mivel az elmúlt húsz-huszonöt évben 3-5 év különbség is komolyabb eltéréseket jelentett a korosztályok között, csak friss, jórészt 2010 utáni forrásokra támaszkodhattunk. Az elméleti háttér után röviden leírjuk a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár pályázatának keretében zajlott kutatás legfontosabb paramétereit, majd elemezzük az itt nyert adatokat. (Nemegyszer összehasonlítva azokat az ugyanezen projekt során végzett korábbi, illetve mások által elvégzett, ismertetett vizsgálatokkal.) Mivel nem csupán egy reprezentatív vizsgálat eredményeit szándékoztunk megosztani, írásunkban bemutatunk két, jellemzően 21. századi „jelenséget” is: a könyves közösségi oldalak és a jórészt online megjelenő fanfictionök működését, megjelenését napjaink kultúrájában

Repeated afternoon sleep recordings indicate first‐night‐effect‐like adaptation process in family dogs

info:eu-repo/semantics/publishe