Women and Social Transformation in Central-Eastern Europe: The 'Old Left' and the 'New Right'

Draws on a variety of statistical data to discuss how the postcommunist transformation in Central & Eastern Europe is affecting the social & economic situation of women, concluding that a consistent leftist family & gender agenda has never been articulated. It is argued that women's educational & labor market opportunities were improved under state socialism, but family policy was streaked with conservatism & implemented in a top-down manner that discouraged women's political participation & power. During transformation, conservative trends & economic hardship are negatively impacting women in the areas of economic participation, reproductive rights, & social policy. Poverty among women & children is growing. Opportunity exists in the form of new civil & political rights, but, to date, women have not organized around their interests in substantial numbers

Key specificities of social fabric under new-capitalism

The paper describes manifestations of inequality and poverty evolving under new-capitalism in Hungary. The new aspects of inequality include unlimited force-fields and unbridled competition between them, new divisions in inequality, and the absence of both ceiling and floor. The new features of poverty include massive and lasting joblessness leading to the socialization of children in an atmosphere of hopelessness, extreme social exclusion turning entire micro-regions into poor and Gypsy ghettos, demeaning forms of workfare and the like. About half of Hungary’s residents have lost out in the regime change, meaning that they are worse off now than before. Roughly half the losers are poor and about half a million of them (the entire population of the country is ten million) were poor both before and after the change. The new inequality and poverty is a challenge to all Hungarians, particularly to politicians and the poor themselves. Responses are often distorted because the sudden and extreme occurrence of poverty has spawned a vehement rejection of the poor, often combined with rapidly spreading racism

A 100 lépés programja

A 2004 őszén hivatalba lépő miniszterelnök világosan látta, hogy az úgynevezett nagy reformokba akkor értelmetlen belekezdeni. Még ha szükségesek lennének is (amit — az államigazgatási reform kivételével — kétlek), és ha lettek volna is pontos, átgondolt javaslatok és forgatókönyvek (amelyek hiányoztak), akkor sem lehet fél év alatt — demokratikus konszenzusra törekvéssel — a döntésekig eljutni. Így is volt azonban tömérdek kisebb-nagyobb megoldatlan, évek óta „elfekvő” probléma, például a fekete gazdaság, vagy a közgyógyellátás hiányosságai

Miért szokatlanul nagyok a magyarországi egyenlőtlenségek?

A tanulmány kiindulásként felidézi, hogy Magyarországon nem egy-két egyenlőtlenség kirívóan nagy, hanem az ország szinte minden, a fizikai és társadalmi életesélyek szempontjából fontos területen az európai egyenlőtlenségek rangsorának valahol a végén áll. Vagyis „rendszerszerűen” nagyok, és az utóbbi években is nőnek az egyenlőtlenségek. A jelenség olyan markáns, hogy érdemes a miértekre rákérdezni. A cikk három – valamilyen magyarázatot kínáló – tényezőt említ. E tényezőket nem bizonyítható, számszerűsíthető állításként fogalmazza meg, hanem sok oldalról illusztrálható sejtésekként. Mindegyik korábbi lefojtottságokra, alkalmasint tabukra adott válasz, ám sajátos magyar színezettel. Az egyik a megosztó nacionalizmus, amelynek kísérteties a történeti folytonossága. A polgárok felosztása a „nemzeti oldalra” és a „többiekre” elfedi az ennél mélyebb társadalmi tartalmakat, és ezzel kezelhetetlenné teszi az egyenlőtlenség egész kérdéskörét. A másik tényező a magyar önkormányzatiság, amely a településeknek szinte korlátlan szabadságot ad parciális – többnyire természetesen erősebb – érdekek érvényesítésére. A harmadik a magyar (neo)liberalizmus sajátos ereje, neo-konzervatív merevsége, és a szociáldemokrata gondolat gyengesége

Az EU és a kirekesztés

A kirekesztettek nem találkoznak „az állammal”. A kirekesztés a társadalmi struktúrálódás egy vetülete, az okok a globális és nemzetállami trendekkel függnek össze. Ám a kirekesztettek mindig „helyben” vannak, legyenek falusi munkanélküliek, gyesből élő egyedülálló anyák, a lift nélküli harmadik emeleten lakó mozgáskorlátozottak, cigánysoron élők, budapesti hajléktalanok. Nagy nemzeti nekibuzdulások, országos stratégiai programok, ha lennének is, automatikusan nem érik el őket

Nincs két ország…?

Recenzió: Szalai Júlia (2007) Nincs két ország…? Társadalmi küzdelmek az állami (túl)elosztásért a rendszerváltás utáni Magyarországon Budapest, Osiris

Jaj az országnak, melyben a közösségi szellem bűn!

Széchenyi István végtelen sok közüggyel foglalkozott. A tanulmány (a 2016. évi Széchenyi Emlékbeszéd) ezekből kiemeli az adózás és a civil társadalom kérdését. Széchenyi alapkövetelése a nemesi adómentesség megszüntetése, a progresszív jövedelemadó és a szükséges minimum alatt élők adótól mentesítése. Az első követelés 1848 után megvalósult. A progresszív adót Magyarország, néhány más kelet-európai országhoz hasonlóan, 2010 után megszüntette, egy viszonylag alacsony egykulcsos adóval helyettesítette. A kisjövedelműek adómentessége megszűnt, csak a gyerekesek számára van némi adókedvezmény. A civil társadalom fejlesztése Széchenyi számára azért volt fontos, hogy minél többen tudjanak részt venni a közügyekben, kifejezhessék a kormányzattal szembeni kritikájukat és követeléseiket, részt vegyenek az ország fejlesztésében. Ehhez független szerveződések kellettek, ezért volt a Magyar Tudományos Akadémia alapítója is. A civilség kifejezésének minden formáját helyeselte, ideértve a polgári engedetlenséget is. A szabad és független civil társadalom Magyarországon csak 1990 után kezdett éledezni, de indokolt helyzetekben eljutott a polgári engedetlenségig is. 2010 óta a politika a korábbinál ellenségesebb a jogvédő, „advocacy”-t képviselő szervezetekkel szemben, nem tekinti őket partnernek, és nem számol a polgári engedetlenség lehetséges következményeivel

Gyermekszegénység elleni Nemzeti Program

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a 2005. október 15-én meghirdetett Nemzeti Szegénységellenes Programja keretében, annak elsõ elemeként a Gyermekszegénység elleni Nemzeti Program kidolgozására kérte fel Ferge Zsuzsát. A program készítése 2005 novemberében indult. 2006. január végéig közel kétszáz szakember és érintett civil segített a helyzet feltérképezésében, a javaslatok kidolgozásában: pedagógus, orvos, szociális munkás, jogász, gyermekvédõ, kutató, közigazgatási szakember, gyermekekért és szegényekért dolgozó civil szervezet, gyermekek kisebb-nagyobb csoportjai. Március 1-jén készült el a 25 éves Generációs Program elsõ szakaszának feladatait bemutató Rövid Program. A program dokumentumai és háttéranyagai a www.gyerekszegénység.hu weboldalon találhatók me

A társadalom pereme és az emberi méltóság

A szegénység és leszakadás vagy kiilleszkedés nem a szegény országok vagy Európa keleti felének sajátja, hanem az egész kontinens központi társadalmi problémája lett. Mindazok áldozatok, akik a társadalmi integráló rendszerekből kimaradnak vagy onnan kirekesztették őket. Ez a probléma a világ nagyobb részén a közös beszéd részévé vált, Magyarországon azonban még nem