A 2004 őszén hivatalba lépő miniszterelnök világosan látta,
hogy az úgynevezett nagy reformokba akkor értelmetlen belekezdeni.
Még ha szükségesek lennének is (amit — az államigazgatási
reform kivételével — kétlek), és ha lettek volna is pontos,
átgondolt javaslatok és forgatókönyvek (amelyek hiányoztak),
akkor sem lehet fél év alatt — demokratikus konszenzusra törekvéssel
— a döntésekig eljutni. Így is volt azonban tömérdek
kisebb-nagyobb megoldatlan, évek óta „elfekvő” probléma, például
a fekete gazdaság, vagy a közgyógyellátás hiányosságai
