Competing activities as measures of fear and vigilance

In animal behavioural research on vigilance, visual signs of alertness are usually used to estimate perceived risk (an internal “fear” state) of free-ranging animals. Different measures of vigilance and competing activities (e.g., predator vigilance, conspecific vigilance, feeding, food handling) provide clues for better understanding vigilance behaviour. How efficiently does an animal in a vigilant/non-vigilant posture devote attention to threats or invest in other activities, such as searching for or handling food? Several species regularly withdraw to a sheltered spot when feeding in an abundant food patch, spending short periods in complete safety. Frequencies of feeding interruptions or false-alarm flights provide alternative measures of fear. I review how these phenomena may relate to the human understanding of the threats animals may perceive

Forest schools in the teacher training programs of the University of Nyíregyháza – proposals to the research of forest schools’ programs

Forest school programs are excellent but not widespread tools in environmental education that scould be incorporated into teacher training programs. Its usefulness in teacher training practice is presented here at the example of the University of Nyíregyháza. We are convinced and we show it using some examples that forest school programs improve environmental consciousness, holistic world-view and pedagogical competencies of students. We hope the advantages presented here contribute to the increase of the role of forest school programs in teacher training practice. Some proposal to the further research in relation to forest school programs is also presented.A környezeti nevelés egy jól használható, de nem elég széles körűen használt eszköze az erdei iskolai programokban való részvétel. Az erdei iskolai programok szerepeltetése a pedagógus hallgatók képzésében több tekintetben is hasznos lehetőségekkel kecsegtet. Ezen lehetőségeket vesszük sorra, továbbá bemutatjuk, hogy a Nyíregyházi Egyetem hogyan él ezekkel pedagógus képzéseinek gyakorlatában. Rámutatunk, hogy a pedagógus szakok hallgatóinál hogyan járulhatnak hozzá az erdei iskolai foglalkozások a környezettudatos szemlélet formálásához, illetve a hallgatók mely készségeik, pedagógiai kompetenciáik fejlesztésében lehet e foglalkozásoknak jelentős szerepe. Reméljük, hogy az általunk bemutatott előnyök hozzájárulnak ahhoz, hogy az erdei iskolai programokon való részvétel minden pedagógus szak képzésében nagyobb szerepet kapjon a jövőben. Végül néhány javaslatot vetünk fel, amelyek jó kiindulási alapot képezhetnek az erdei iskolai programok további kutatási irányainak, kutatási kérdéseinek tervezése során

A fenntarthatóságra nevelési törekvések hatásának értékelése hazai középiskolákban és kapcsolódó kutatásmódszertani ajánlások

Examining environmental attitudes and pro-environmental behaviours in schools is key in assessing how the requirements regarding the improvement of students’ attitude and behaviour about sustainability towards becoming pro-environmental appears in pedagogical work. This way feedback for the development of pedagogical work is provided. In this study, we examined students’ attitudes and behaviours concerning sustainability in 14 Hungarian secondary schools, as well as the sustainability education (ESD) related efforts of their schools and teachers. Environmentalism (i.e. attitudes and behaviour) in students was mostly influenced by factors related to socio-economic background (type of settlement, county, parents’ education, school status as a proportion of successful graduations), while grade and gender had only a small effect. Our research confirmed that the ESD efforts of Hungarian secondary schools have a positive impact on students’ environmentalism. Due to the ESD efforts (e.g. facilities and programs related to sustainability) environmentalism has improved in students, indicating the effectiveness of focused pedagogical efforts. Furthermore, ESD efforts were linked to the time of participation in the eco-school program, confirming that participation in the eco-school program helps schools to make continuous progress towards the development of sustainability related knowledge, skills and competences of their students.A környezeti attitűdök és környezetbarát viselkedés mérése az iskolákban kulcsfontosságú annak felméréséhez, hogy az iskolákban folyó pedagógiai munka során mennyire valósulnak meg a diákok fenntarthatósággal kapcsolatos attitűdjeinek és viselkedésének környezetbarát irányba való fejlesztésének elvárásai. Ezáltal visszajelzéssel szolgálnak a pedagógiai munka fejlesztéséhez is. Tanulmányunkban 14 középiskola diákjainak fenntarthatósággal kapcsolatos attitűdjeit és viselkedését, valamint iskoláik és tanáraik fenntarthatóságra neveléssel kapcsolatos törekvéseit vizsgáltuk. A környezettudatosságot (attitűdöket és viselkedést) leginkább a diákok társadalmi-gazdasági hátterével összefüggő tényezők befolyásolták (településtípus, országrész, szülők iskolai végzettsége, az iskola sikeres érettségik arányában mért státusza), az évfolyamnak és a nemnek csak kisebb hatása volt. A kutatás során megerősítést nyert, hogy középiskoláink fenntarthatósági törekvései pozitívan befolyásolják a diákok környezettudatosságát. A fenntarthatóságra nevelési törekvésekkel (pl. fenntarthatóságra neveléshez kötődő létesítmények és programok) összefüggésben javult a diákok környezettudatossága, jelezve a fókuszált nevelési törekvések hatékonyságát. Továbbá az iskolák e törekvései összefüggtek az ökoiskolai programban való részvétel idejével, megerősítve, hogy az ökosikolai programban való részvétel folyamatosan segíti az iskolák előrehaladását azon céljuk megvalósításában, hogy egyre pozitívabb hatással legyenek a környezettudatossággal összefüggő tudás, készségek és kompetenciák fejlesztésére

Comparing environmental awareness of Hungarian students in high-schools with different socio-economical background

The importance of education for sustainable development and environmental sustainability (ESD) was acknowledged decades ago. Many studies investigated students' environmental awareness, but the majority are simple descriptive ones. Only few studies try to investigate efficiency of ESD in schools and the causal background that shapes students' environmental awareness. By means of questionnaires, environmental awareness of 845 students and their socio - economical background was measured in 13 Hungarian seconda ry schools. A pragmatic analysis was performed in order to explore which are the main factors, either student's background or school's background related factors, responsible for the huge variation observed in the environmental awareness of students. Diffe rent aspects of environmental awareness were investigated, such as self - declared behaviours (consumer habits, healthy food habits, thrifty habits, waste management) and environmental attitudes. In a preliminary study, teachers were also asked in detail on environmental education principles and the related infrastructural background in the schools. We found that aspects of environmental awareness are strongly determined by the students’ socio - economic background. Elaborated further analyses of schools’ envir onmental education principles (including eco - school title and practice) are needed to ascertain the effect of ESD on students’ attitudes and behaviours

An innovative way in education for sustainable development: e-School4s – e-school for sustainability in the Danube region

The importance of education for sustainable development and environmental sustainability was acknowledged decades ago. Consequently, by joining to several international conventions countries across the world agreed to effectively integrate and implement education for sustainable development (ESD). However, it soon became evident that ESD must be effectively integrated into public education and crucially developed, if we really want to reduce the environmental burden caused by human activities. One possibility for this is to develop modern, interactive, ICT based educational tools which may grab the attention of students today. In this paper we present an inspiring example, the e-School4S (E-School for Sustainability in the Danube Region) Comenius project in the framework of which teachers and NGOs across borders collaborated to build interactive e-learning courses for secondary school students

Általános- és középiskolás diákok környezettudatosságát meghatározó tényezők a Fenntarthatósági Témahét 2021-es nagymintás vizsgálata alapján

Day by day, more research is confirming that we are not only approaching, but also crossing the threshold of the path to the ecological crisis. Hence the implementation and promotion of school programs to support sustainability education is extremely important today. Many countries have been evaluating the effectiveness of these sustainability programs for decades, while in Hungary this topic is in its infancy. This study presents the results based on the students’ questionnaires filled in in 2021 in the framework of the “Students and Teachers on Sustainability” research program launched in the Carpathian Basin within the framework of the Sustainability Thematic Week (STW). The latter has been running since 2016. We present a comparison of the schools of the responding students with the national distribution data of the schools. Furthermore, based on several indicators developed to measure environmentalism (e.g. NEP scale, Nature Relatedness scale, variables measuring various aspects of pro-environmental behaviour), we present the socio-demographic and socio-economic variables related to environmentalism in Hungarian students. According to our results, among the schools participating in the STW program, especially in the case of secondary schools, the most represented groups are from the most developed regions and big cities. Students participating in the survey have a higher socio-cultural background than the national average. In the case of the participants’ secondary schools, the pedagogical work is also outstanding. Concerning environmentalism, the effect of gender and sociocultural background proved to be the strongest among the examined background factors, while the effect of age was also considerable in the case of primary school students. For both age groups, the increase in the number of IT devices in the family was associated with weaker indicators of environmentalism, while student participation in the STW program was associated with better indicators of environmentalism.Napról napra több kutatás erősíti meg, hogy nemcsak közelítjük, de át is léptük az ökológia krízishez vezető út küszöbét, így napjainkban a fenntarthatóságra nevelést segítő iskolai programok megvalósításának és népszerűsítésének rendkívül nagy jelentősége van. Számos országban évtizedek óta folyik ezen fenntarthatósági programok hatékonyságának magas, nemzetközi standardok szerinti értékelése. Bár hazánkban is számos publikáció született e területen, ezek gyakran csak egy-egy településen vagy megyében gyűjtött, kisszámú mintán alapszanak. Tanulmányunkban bemutatjuk a 2016 óta működő Fenntarthatósági Témahét (FTH) programsorozat keretein belül életre hívott Diákok és tanárok a fenntarthatóságról című kutatás során a 2021-ben kitöltött diákkérdőívek alapján kapott fontosabb eredményeket. Bemutatjuk a válaszadó diákok iskoláinak az iskolák országos megoszlási adataival való összevetését. Továbbá több, a környezettudatos szemlélet és viselkedés mérésére kidolgozott mutató (pl. NEP skála, természethez kapcsolódás skála, környezetbarát viselkedés különböző aspektusait mérő változók) alapján bemutatjuk, hogy a magyar diákok környezettudatossága milyen szociodemográfiai és szocioökonómiai változókkal függ össze. Eredményeink szerint az FTH programban részt vevő iskolák között – különösen a középiskolák esetében – jobban reprezentáltak a magasabb fejlettségű régiók és a nagyvárosok iskolái, a válaszadó diákok az országos átlagnál magasabb szociokulturális háttérrel rendelkeznek, továbbá a középiskolák esetén a kitöltő diákok iskolái a pedagógiai munka tekintetében is kiemelkedők. A környezettudatosság terén a vizsgált háttértényezők közül a nem és a szociokulturális háttér hatása bizonyult a legerősebbnek, illetve általános iskolások esetén a kor hatása is jelentős volt. Mindkét korosztály esetén a családban lévő informatikai eszközök számának növekedése a környezettudatos szemlélet és viselkedés gyengébb mutatóival, míg a diákok FTH programban való részvétele a környezettudatosság jobb mutatóival járt együtt