A tanulási motiváció fejlesztésének lehetőségei a célorientációs elmélet alapján

Appreciation of knowledge and rapid change of relevant knowledge are general characteristics of developed societies. These processes require continuous learning from the individual person and new missions from school. One of the most important new objectives in school is developing attitude toward learning, enhancing learning motivation. Learning motivation is not yet only an essential instrument for effective teaching, but enhancing learning motivation is a main goal of education. Keeping in view this approach the present study reports accomplishments and possibilities of educational sciences by using concepts of goal orientation theory. The construct that currently receives the most research attention in the international literature on learning motivation is the achievement goal construct. Although the theory seems suitable for pedagogical intervention, it is not discussed in detail in the Hungarian literature. In this study I provide a short overview of the meaning of learning motivation and its significance. After the clarification of conceptual framework of goal theory, I review the role of goals in learning process and introduced some possibilities and problems in connection with the manipulation of goals. At the end of the piece, some research questions are offered regarding ways to put the theory in the classroom practice

Unpacking classroom goal structures based on students’ own words

Achievement goal theory research, which investigates students’ perceptions of the classroom climate, has mainly focused on teacher practices from a deductive perspective. However, this appears to hinder a fuller understanding of all the factors that influence students’ perceptions of the classroom goal structures (CGS). Therefore, using a combination of inductive and deductive approaches, a series of three studies was conducted to identify new elements in students’ perceptions of CGS in relation to mathematics. In Study 1 ( N = 340, 5th–7th graders), a self-reporting Hungarian-language questionnaire was developed to measure CGS. In Study 2 ( N = 250, 7th graders), the same questionnaire was supplemented with open-ended questions about the classroom climate. Based on a qualitative analysis of these open-ended questions, new scales, one each for the factors of helping peers, recognition by peers, and image of the classroom community, were created in Study 3 ( N = 438, 6th–8th graders) to explore their relationship to classroom goal structures. Factor analysis confirmed the expected structure, except for recognition by peers, which had to be divided into two factors with the new construct known as teasing peers. Findings confirm the relevance of a combined, inductive–deductive approach in examining CGS

Szemezgetés a XI. Pedagógiai Értékelési Konferencián elhangzott előadásokból

Ez az Iskolakultúra szám egy tematikus összeállítás, melyben az idei Pedagógiai Értékelési Konferencián elhangzott előadások közül adunk közre egy válogatást. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Neveléstudományi Intézete és Neveléstudományi Doktori Iskolája szervezésében 2013 áprilisában immár tizenegyedik alkalommal került sor a konferencia megrendezésére Szegeden. Jelen összeállításunk a neveléstudományi kutatások széles spektrumát fogja át, mely – reményeinek szerint – nemcsak a konferencia sokszínűségéről és szakmai színvonaláról tájékoztat, de az oktatáskutatás hazai fejlődési trendjéről is áttekintést kínál

Az iskolai eredményesség és a tanulási motiváció kulturális jellemzõi. Roma és többségi tanulók összehasonlítása

Hetedik osztályos tanulók tanulási motívumairól, iskolai eredményességéről, valamint családi-kulturális körülményeiről gyűjtöttünk adatokat. 246 fős mintánkban hátrányos helyzetű és roma tanulók is szerepeltek. A kedvező és kedvezőtlen hátterű iskolások motívumai között feltárt különbségeket korábbi tanulmányunkban már közreadtuk (Fejes és Józsa, 2005), jelen munkánkban a roma és a többségi tanulók motivációjában és iskolai eredményeiben mutatkozó eltérésekre koncentrálunk