476 research outputs found

    Fluoros ruténium tartalmú katalizátorok előállítása és alkalmazása transzfer-hidrogénezési reakciókban

    Get PDF
    Mindennapjaink pazarló és környezetszennyező életvitelét a vegyipar teljes mértékben, esetenként túlzottan kiszolgálja. A zöldkémia egyik alapvető célkitűzése olyan technológiák megteremtése, melyek hosszú távon a lehető leggazdaságosabb keretek között mennek végbe, ezzel csökkentve közvetlen és közvetett környezetkárosító hatásukat. Ígéretes anyag a gamma-valerolakton (GVL), mivel természetes eredetű biomasszából – nem ehető szénhidrátokból – könnyen előállítható, ezáltal az az etikai kérdés, miszerint élelemként hasznosítható nyersanyagokat dolgoznak át ipari alapanyaggá, esetünkben nem áll fent. Előnyös fizikai és kémiai tulajdonságai miatt, mint fenntartható folyadék, szerves platform molekulaként, oldószerként, oktánszám növelőként és üzemanyagként egyaránt alkalmazható. Dolgozatom középpontjában a GVL, mint potenciális vegyipari alapanyag, és lehetséges gazdaságos előállítása áll. Első ízben röviden a zöldkémia és az ipari környezettudatosság jelentőségére hívom fel a fegyelmet, majd röviden rávilágítok a szénhidrátok iparban való alkalmazhatóságára. Irodalmi áttekintésben mutatom be, a transzfer-hidrogénezést, ami kiindulásként szolgál a szénhidrátok átalakításából nyert levulinsav gamma-valerolaktonná történő környezetkímélő előállításához. Jelen esetben a levulinsavat kétfázisú transzfer-hidrogénezéssel alakítottam át GVL-lé, melynek során egy ismert ruténium tartalmú komplex – {[2,5-Ph2-3,4-(p-MePh)2(η5-C4CO)]2H}Ru2(CO)4(μ-H) – perfluorozott változatát alkalmaztam katalizátorként, hidrogén donorként pedig hangyasavat használtam molekuláris hidrogén helyett. Ezzel a módszerrel enyhébb reakciókörülmények között, kockázatmentesebben viszonyok alatt lehet dolgozni. Az eljárás jelentősége mindemellett abban nyilvánul meg, hogy a létrehozott fluoros kétfázisú rendszer (FBS: Fluorous Biphase System) biztosítja a reagensek és a termék viszonylag egyszerű és hatékony elválasztását, ily módon a katalizátor újfent alkalmazható, melléktermék keletkezésével pedig – a víz mellett – nem kell számolni. Dolgozatomban ismertetem a katalizátor megalkotása során végigjárt lépcsőfokokat; a prekurzorok előállítását, alkalmazásukat egy- és több fázison belül, különböző oldószerekkel, különböző szubsztrátokra alkalmazva

    Meditation About Human Rights

    Full text link

    The Main Problems of Religious Freedom in Eastern Europe

    Full text link

    Thoughts About the Freedom of Conscience and Religion

    Full text link

    Justness, peace, war

    Get PDF

    A summary evaluation on the physical condition of soil in field experiments

    Get PDF

    Professional identity versus gender identity: Empirical study among top-level leaders and managers in Hungarian sport = Szakmai identitás versus nemi identitás: Empirikus vizsgálat felső szintű magyar sportvezetők és sportmenedzserek körében

    Get PDF
    Extensive literature supports the statement according to which in most countries there are much fewer women in leading position in sport than men. In Hungary the situ-ation is rather unfavourable in this context; in the national sports federations and major sport clubs this proportion is only around ten per cent. The objective of this paper is to discuss the potential reasons for this kind of gender inequality from the perspectives of professional and gender identity. The study is based on an empirical research carried out among upper-level sport leaders and sport managers with the help of qualitative methods. The data were collected by semi structured interviews (N=16, eight men and eight women). The findings suggest that the two genders’ views about themselves as sport leaders and managers are different since they are built on different values and experiences. Females’ professional identity seems to be stronger than men’s; only women with high organizational commitment to sport accept such status. Men believe that they are natural born leaders and consider their leading roles as evident. It is concluded that with males gender identity dominates including their macho approach to sport; with women professional identity precedes gender identity and leads to the over fulfilment of their professional and managerial tasks. The gender composition of top-level managers has been changing very slowly in Hungarian society at large, but it has been modified even more slowly in sport. Sport leadership is often regarded as gendered profession in Hungary, positive trends have not yet made their mark on this side of the world. Gazdag szakirodalom igazolja azt a megállapítást, mely szerint a legtöbb országban lényegesen kevesebb nő van vezető pozícióban a sportban, mint férfi. Magyarországon a helyzet ebből a szempontból meglehetősen kedvezőtlen. A nemzeti sportszövetségekben és a nagy sportklubokban ez az arány mindössze tíz százalék körül van. A dolgozat célja a nemek közötti egyenlőtlenség okainak vizsgálata a szakmai és a nemi identitás aspektusából. A tanulmány empirikus vizsgálatra épül, amelyet a szerzők felső szintű sportvezetők és sportmenedzserek körében végeztek kvalitatív módszerekkel (N=16, nyolc férfi és nyolc nő). Az adatgyűjtést félig strukturált interjúval folytatták. Az eredmények azt mutatják, hogy a férfiak és nők nézetei saját státusukról mint sportvezetőkről, illetve sportmenedzserekről, eltérő, miután különböző társadalmi értékekre és tapasztalatokra épül. A nők szakmai identitása erősebbnek tűnik, mint a férfiaké; csak azok a nők vállalnak ilyen jellegű munkát, akiknek elkötelezettsége a sport iránt rendkívül erős. A férfiak azt hiszik, hogy ők született vezetők, és nyilvánvalónak tekintik, hogy ők töltik be a vezető szerepeket a sportban. Következtetéseikben a szerzők megállapítják, hogy a sportban a férfi vezetőknél macsó szemléletükre épülő nemi identitásuk dominál; a nőknél a szakmai identitás megelőzi a nemi identitást, és ez nem ritkán feladataik túlteljesítéséhez vezet. A felső szintű vezetők nemi összetétele lassan módosul a magyar társadalomban, a sportban azonban még ettől is lassabbak a változások. A sportvezetést gyakran még mindig nemhez kötött foglalkozásnak tekintik Magyarországon, a pozitív trendek begyűrűzése még várat magára
    • …
    corecore