476 research outputs found
Fluoros rutĂ©nium tartalmĂş katalizátorok előállĂtása Ă©s alkalmazása transzfer-hidrogĂ©nezĂ©si reakciĂłkban
Mindennapjaink pazarlĂł Ă©s környezetszennyezĹ‘ Ă©letvitelĂ©t a vegyipar teljes mĂ©rtĂ©kben, esetenkĂ©nt tĂşlzottan kiszolgálja. A zöldkĂ©mia egyik alapvetĹ‘ cĂ©lkitűzĂ©se olyan technolĂłgiák megteremtĂ©se, melyek hosszĂş távon a lehetĹ‘ leggazdaságosabb keretek között mennek vĂ©gbe, ezzel csökkentve közvetlen Ă©s közvetett környezetkárosĂtĂł hatásukat. ĂŤgĂ©retes anyag a gamma-valerolakton (GVL), mivel termĂ©szetes eredetű biomasszábĂłl – nem ehetĹ‘ szĂ©nhidrátokbĂłl – könnyen előállĂthatĂł, ezáltal az az etikai kĂ©rdĂ©s, miszerint Ă©lelemkĂ©nt hasznosĂthatĂł nyersanyagokat dolgoznak át ipari alapanyaggá, esetĂĽnkben nem áll fent. ElĹ‘nyös fizikai Ă©s kĂ©miai tulajdonságai miatt, mint fenntarthatĂł folyadĂ©k, szerves platform molekulakĂ©nt, oldĂłszerkĂ©nt, oktánszám növelĹ‘kĂ©nt Ă©s ĂĽzemanyagkĂ©nt egyaránt alkalmazhatĂł.
Dolgozatom közĂ©ppontjában a GVL, mint potenciális vegyipari alapanyag, Ă©s lehetsĂ©ges gazdaságos előállĂtása áll. ElsĹ‘ Ăzben röviden a zöldkĂ©mia Ă©s az ipari környezettudatosság jelentĹ‘sĂ©gĂ©re hĂvom fel a fegyelmet, majd röviden rávilágĂtok a szĂ©nhidrátok iparban valĂł alkalmazhatĂłságára. Irodalmi áttekintĂ©sben mutatom be, a transzfer-hidrogĂ©nezĂ©st, ami kiinduláskĂ©nt szolgál a szĂ©nhidrátok átalakĂtásábĂłl nyert levulinsav gamma-valerolaktonná törtĂ©nĹ‘ környezetkĂmĂ©lĹ‘ előállĂtásához. Jelen esetben a levulinsavat kĂ©tfázisĂş transzfer-hidrogĂ©nezĂ©ssel alakĂtottam át GVL-lĂ©, melynek során egy ismert rutĂ©nium tartalmĂş komplex – {[2,5-Ph2-3,4-(p-MePh)2(η5-C4CO)]2H}Ru2(CO)4(ÎĽ-H) – perfluorozott változatát alkalmaztam katalizátorkĂ©nt, hidrogĂ©n donorkĂ©nt pedig hangyasavat használtam molekuláris hidrogĂ©n helyett. Ezzel a mĂłdszerrel enyhĂ©bb reakciĂłkörĂĽlmĂ©nyek között, kockázatmentesebben viszonyok alatt lehet dolgozni. Az eljárás jelentĹ‘sĂ©ge mindemellett abban nyilvánul meg, hogy a lĂ©trehozott fluoros kĂ©tfázisĂş rendszer (FBS: Fluorous Biphase System) biztosĂtja a reagensek Ă©s a termĂ©k viszonylag egyszerű Ă©s hatĂ©kony elválasztását, ily mĂłdon a katalizátor Ăşjfent alkalmazhatĂł, mellĂ©ktermĂ©k keletkezĂ©sĂ©vel pedig – a vĂz mellett – nem kell számolni. Dolgozatomban ismertetem a katalizátor megalkotása során vĂ©gigjárt lĂ©pcsĹ‘fokokat; a prekurzorok előállĂtását, alkalmazásukat egy- Ă©s több fázison belĂĽl, kĂĽlönbözĹ‘ oldĂłszerekkel, kĂĽlönbözĹ‘ szubsztrátokra alkalmazva
Implantálható aritmia detekciós és terápiás eszközök műtétei Magyarországon 2014–2016 között = This recent review targeted to analyse the utilization of implanted pacemakers and defibrillators in Hungary between the years of 2014–2016
Professional identity versus gender identity: Empirical study among top-level leaders and managers in Hungarian sport = Szakmai identitás versus nemi identitás: Empirikus vizsgálat felső szintű magyar sportvezetők és sportmenedzserek körében
Extensive literature supports the statement according to which in most countries there are much fewer women in leading position in sport than men. In Hungary the situ-ation is rather unfavourable in this context; in the national sports federations and major sport clubs this proportion is only around ten per cent. The objective of this paper is to discuss the potential reasons for this kind of gender inequality from the perspectives of professional and gender identity. The study is based on an empirical research carried out among upper-level sport leaders and sport managers with the help of qualitative methods. The data were collected by semi structured interviews (N=16, eight men and eight women). The findings suggest that the two genders’ views about themselves as sport leaders and managers are different since they are built on different values and experiences. Females’ professional identity seems to be stronger than men’s; only women with high organizational commitment to sport accept such status. Men believe that they are natural born leaders and consider their leading roles as evident. It is concluded that with males gender identity dominates including their macho approach to sport; with women professional identity precedes gender identity and leads to the over fulfilment of their professional and managerial tasks. The gender composition of top-level managers has been changing very slowly in Hungarian society at large, but it has been modified even more slowly in sport. Sport leadership is often regarded as gendered profession in Hungary, positive trends have not yet made their mark on this side of the world.
Gazdag szakirodalom igazolja azt a megállapĂtást, mely szerint a legtöbb országban lĂ©nyegesen kevesebb nĹ‘ van vezetĹ‘ pozĂciĂłban a sportban, mint fĂ©rfi. Magyarországon a helyzet ebbĹ‘l a szempontbĂłl meglehetĹ‘sen kedvezĹ‘tlen. A nemzeti sportszövetsĂ©gekben Ă©s a nagy sportklubokban ez az arány mindössze tĂz százalĂ©k körĂĽl van. A dolgozat cĂ©lja a nemek közötti egyenlĹ‘tlensĂ©g okainak vizsgálata a szakmai Ă©s a nemi identitás aspektusábĂłl. A tanulmány empirikus vizsgálatra Ă©pĂĽl, amelyet a szerzĹ‘k felsĹ‘ szintű sportvezetĹ‘k Ă©s sportmenedzserek körĂ©ben vĂ©geztek kvalitatĂv mĂłdszerekkel (N=16, nyolc fĂ©rfi Ă©s nyolc nĹ‘). Az adatgyűjtĂ©st fĂ©lig strukturált interjĂşval folytatták. Az eredmĂ©nyek azt mutatják, hogy a fĂ©rfiak Ă©s nĹ‘k nĂ©zetei saját státusukrĂłl mint sportvezetĹ‘krĹ‘l, illetve sportmenedzserekrĹ‘l, eltĂ©rĹ‘, miután kĂĽlönbözĹ‘ társadalmi Ă©rtĂ©kekre Ă©s tapasztalatokra Ă©pĂĽl. A nĹ‘k szakmai identitása erĹ‘sebbnek tűnik, mint a fĂ©rfiakĂ©; csak azok a nĹ‘k vállalnak ilyen jellegű munkát, akiknek elkötelezettsĂ©ge a sport iránt rendkĂvĂĽl erĹ‘s. A fĂ©rfiak azt hiszik, hogy Ĺ‘k szĂĽletett vezetĹ‘k, Ă©s nyilvánvalĂłnak tekintik, hogy Ĺ‘k töltik be a vezetĹ‘ szerepeket a sportban. KövetkeztetĂ©seikben a szerzĹ‘k megállapĂtják, hogy a sportban a fĂ©rfi vezetĹ‘knĂ©l macsĂł szemlĂ©letĂĽkre Ă©pĂĽlĹ‘ nemi identitásuk dominál; a nĹ‘knĂ©l a szakmai identitás megelĹ‘zi a nemi identitást, Ă©s ez nem ritkán feladataik tĂşlteljesĂtĂ©sĂ©hez vezet. A felsĹ‘ szintű vezetĹ‘k nemi összetĂ©tele lassan mĂłdosul a magyar társadalomban, a sportban azonban mĂ©g ettĹ‘l is lassabbak a változások. A sportvezetĂ©st gyakran mĂ©g mindig nemhez kötött foglalkozásnak tekintik Magyarországon, a pozitĂv trendek begyűrűzĂ©se mĂ©g várat magára
- …