Adaptability of nonlinear equilibrum models to central planning

Linear multisectoral models have for long been applied in the Hungarian national economic planning. Price-quantity correspondences and interaction, however, cannot easily be taken into account in the traditional linear framework. Computable general equilibrium modelers in the West have developed techniques which use extensively price-quantity interdependences. However, since they are usually presented with the controversial strict neoclassical interpretation, the possibility of their adaptation to socialist planning models has been concaled. This paper reflects on some results of a research investigating the possible adaptation of eqailibrium modeling techniques to central planning models

Economic reform, allocative effiency and terms of trade

It has widely been agreed that the distorted price system is one of the causes of inefficient ecooomic decisions in centrally planned economies. The paper investigates the possible effect of a price reform on the allocation of resources in a situation where micro-efficiency remains unchanged. Foreign trade and endogenously induced terms-of-trade changes are focal points ín the multisectoral applied general equilibrium analysis. Special attention is paid to some methodological problems connected to the representation of foreign trade in such models. The adoption of Armington's assumption leads to an export demand function and this in turn gives rise to the question of optimal export structure, different from the equilibrium one-an aspect so far neglected in the related literature. The results show, that the applied model allows for a more flexible handling of the overspecialization problem, than the linear programming models. It also becomes evident that the use of export demand functions brings unwanted terms-of-trade changes into the model, to be avoided by a suitable reformulation of the model. The analysis also suggests, that a price reform alone does not significantly increase global economic efficiency. Thus the effect of an economic reform on micro-efficiency appears to be a more crucial factor. The author raises in conclusion some rather general questions related to the foreign trade practice of small open economies

Heterogeneous labour and the determination of value

Heterogeneity of labour and its implications for the Marxian theory of value has been one of the most controversial issues in the literature of the Marxist political economy. The adoption of Marx's conjecture about a uniform rate of surplus value leads to a simultaneous determination of the values of common and labour commodities of different types and the uniform rate of surplus value. Determination of these variables can be formally represented as a parametric cigenvalue problem. Morishima's and Bródy's earlier results are analysed and given new interpretations in the light of the suggested procedure. The main questions are addressed in a more general context too. The analysis is extended to the problem of segmented labour market, as well

Általános egyensúlyi modellek alkalmazása gazdaságpolitikai elemzésekre (Application of general equilibrium models to economic policy analyses)

A szerző az alkalmazott többszektoros modellezés területén a lineáris programozási modellektől a számszerűsített általános egyensúlyi modellekig végbement változásokat tekinti át. Egy rövid történeti visszapillantás után a lineáris programozás módszereire épülő nemzetgazdasági szintű modellekkel összevetve mutatja be az általános egyensúlyi modellek közös, illetve eltérő jellemzőit. Egyidejűleg azt is érzékelteti, hogyan lehet az általános egyensúlyi modelleket a gazdaságpolitikai célok konzisztenciájának, a célok közötti átváltási lehetőségek elemzésére és általában a gazdaságpolitikai elképzelések érzékenységi vizsgálatára felhasználni. A szerző az elméleti-módszertani kérdések taglalását számszerűsített általános egyensúlyi modell segítségével illusztrálja. _______ The author surveys the changes having taken place in the field of multi-sector modeling, from the linear programming models to the quantified general equilibrium models. After a brief historical retrospection he presents the common and different characteristic features of the general equilibrium models by comparing them with the national economic level models based on the methods of linear programming. He also makes clear how the general equilibrium models can be used for analysing the consistency of economic policy targets, for the investigation of trade-off possibilities among the targets and, in general, for sensitivity analyses of economic policy targets. The discussion of theoretical and methodological quuestions is illustrated by the author with the aid of a quantified general equilibrium model

Neumann versus Leontief. Két modell – két gazdaságkép (Neumann vs Leontief. Two models, two approaches to the economy)

A szerző a tisztán elméleti célokra kifejlesztett Neumann-modellt és a gyakorlati alkalmazások céljára kifejlesztett Leontief-modellt veti össze. A Neumann-modell és a Leontief-modell éves termelési periódust feltételező, zárt, stacionárius változatának hasonló matematikai struktúrája azt a feltételezést sugallja, hogy az utóbbi a Neumann-modell sajátos eseteként értelmezhető. Az egyes modellek közgazdasági tartalmát és feltevéseit részletesen kibontva és egymással összevetve a szerző megmutatja, hogy a fenti következtetés félrevezető, két merőben különböző modellről van szó, nem lehet az egyikből a másikat levezetni. Az ikertermelés és technológiai választék lehetősége a Neumann-modell elengedhetetlen feltevése, az éves termelési periódus feltevése pedig kizárja folyam jellegű kibocsátások explicit figyelembevételét. Mindezek feltevések ugyanakkor idegenek a Leontief-modelltől. A két modell valójában egy általánosabb állomány–folyam jellegű zárt, stacionárius modell sajátos esete, méghozzá azok folyamváltozókra redukált alakja. _____ The paper compares the basic assumptions and methodology of the Von Neumann model, developed for purely abstract theoretical purposes, and those of the Leontief model, designed originally for practical applications. Study of the similar mathematical structures of the Von Neumann model and the closed, stationary Leontief model, with a unit length of production period, often leads to the false conclusion that the latter is just a simplified version of the former. It is argued that the economic assumptions of the two models are quite different, which makes such an assertion unfounded. Technical choice and joint production are indispensable features of the Von Neumann model, and the assumption of unitary length of production period excludes the possibility of taking service flows explicitly into account. All these features are completely alien to the Leontief model, however. It is shown that the two models are in fact special cases of a more general stock-flow stationary model, reduced to forms containing only flow variables

Reducibilis Leontief-gazdaságok elemzése: kanonikus versus standard dekompozíció

A klasszikus felfogás szerint a tőkés gazdaságban bér- és a profitráta nagysága szabályozza a nemzeti jövedelem elosztását, és hosszú távú egyensúlyi értékük meghatározza a termékek egyensúlyi árát, a termelési árakat. Egy Leontief-gazdaságban, ahol nincs sem ikertermelés, sem technológia választék, a ráfordítási együtthatók A mátrixa négyzetes és termelési árak fogalma jól meghatározott. A termelési árak fogalmát Sraffa, illetve Neumann modellje alapján általánosítani lehet ikertermelés és technológiai választék esetére is. Sraffa a ricardói árak elemzésekor feltette, hogy egyaránt vannak bázis- és luxustermékek, ahol az előbbiek termelése nélkülözhetetlen bármely termék előállításához. Ezt a fogalmat általánosítva értelmezhetjük a marxi termelési árak esetén a létfenntartó és luxustermékeket, ahol az utóbbi termékek már valóban csak luxusfogyasztás tárgyát képezhetik. Luxustermékek esetén egy gazdaság dekomponálható, és az egyensúlyi profitráta és a termelési árak függnek attól, hogy termelnek-e luxustermékeket is, azok mely csoportjait, és milyen viszony van az egyes részgazdaságok profit- illetve növekedési potenciálja között. Dolgozatunkban a négyzetes mátrixok Gantmacher-féle kanonikus dekompozíciójából kiindulva bevezetjük a standard dekompozíció fogalmát, aminek alapján a luxustermékek egyszerűen beoszthatók olyan algazdaságokba, amelyek meghatározzák mind a termelési árak mellett lehetséges profitrátákat, mind a gazdaság eltérő növekedési ütemmel rendelkező stacionárius állapotait. Az új elemzési eszköz alapján új megvilágításba helyezhető Sraffa ún. standard árun nyugvó elemzése és a Marx–Neumann-féle modell alternatív megoldásainak Morishima és Bromek által adott jellemzése is

A közgazdaságtan metodológiájáról és a matematikai közgazdaságtanról a Neumann-modell ürügyén

A dolgozatban a Neumann-modell lehetséges elméleti és módszertani rokonságát elemezzük annak fényében, hogy mind a neoklasszikusok, mind a klasszikus hagyományokat felélesztő neoricardiánusok a magukénak vallják. Ennek során megvizsgáljuk a klasszikus és a neoklasszikus gazdaságfelfogás, az ex post és az ex ante szemléletű modellek közötti különbségeket, és azt a forradalmi jelentőségű módszertani változást, amely a sok szempontból joggal bírálható modern matematikai közgazdaságtan kialakulásához vezetett. Összevetjük Neumann modelljét az osztrák iskola árbeszámítási elméletével, a Walras­Cassel- és a Schlesinger­Wald-féle modellekkel, illetve a Ricardo, Marx, Dmitriev, Leontief nevekkel fémjelezhető klasszikus vonulat eredményeivel. Rámutatunk arra, hogy Neumann voltaképpen az "igazságos és értelmes gazdaság" ősi ideáját öntötte kora modern fizikájában honos matematikai modell formájába. /===/ The paper investigates the potential theoretical and methodological sources of inspiration of the von Neumann model, in view of the fact that both the neoclassical and the neo-Ricardian economists claim heritage to it. In the course of that the author assesses the main differences of the classical and neoclassical, the ex post and ex ante modeling approaches. He also confronts the von Neumann model with the Walras–Cassel and the Schlesinger–Wald models, and with models worked out in the classical tradition a’la Ricardo, Marx, Dmitriev and Leontief. He concludes that the Neumann-model is, in fact, nothing but a reformulation of a very old belief in a “just and reasonable economic system” based on the modern modeling approach of contemporary physics and mathematics

Joint production and labour values

This paper investigates the problem of labour value determination in the presence of joint production. The purpose is to clarify the main problems involved, and critically review some recent proposals. In the case of joint production the inputs can not be divided between products in a natural way. As a result, none of the three alternative definitions given by Marx for labour values can generally be applied in this case. This means that the definition of labour values has to be generalized. The author points out that any such generalization will contradict some original Marxian proposals; therefore, there is no Marxian solution to the problem. One could still attempt to find a generalization Marxian enough in its spirit. The author lists some criteria that such a generalization could be tested against. He points out that the solution suggested by Morishima fails to meet most of the above criteria. It will be argued that a solution which relies on a price dependent division of inputs between products is closer to the general spirit of Marxian analysis