A Szabadkai Városi Közkórház története az első világháborút követően

In my work, I present one decade of history of the General Hospital Subotica after the First World War, based on archival sources and press history research. Furthermore, I made the following topics as the subject of my research: relevant aspects of general stringency, large-scale poverty, diseases and epidemics, and contingencies in administration. I analysed the connection between health care and poverty, and its specific moments in connection with the examination of the institution’s history. In my work, the dysfunctions of the period’s health care system come to the fore

Nemzetközi autonómia-modellek és kisebbségi kérdés. A katalán regionális autonómia és tapasztalatai = International autonomy models and minority question. The Catalan regional autonomy and its experiences

Doktori értekezésem a nemzetközi autonómia-modellek és ezen belül a katalán regionális autonómia kérdéskörének multidiszciplináris vizsgálatára irányul, mivel ösztöndíjas egyetemi hallgatóként személyesen tapasztalhattam meg a Katalán Autonóm Közösség intézményi működését az Európai Unióban. Az 1970-es évektől kezdve a regionalizmus és a regionális tendencia megerősödésének lehetünk a szemtanúi. A regionalizmus a gazdaság és a politika központosított modelljével szemben decentralizált közigazgatási egységek megteremtésére törekedik, a területfejlesztést és a tervezést pedig regionális szintre kívánja helyezni. Az elmúlt évtizedekben megerősödtek a különböző nyelvi és etnikai mozgalmak, melyek saját képviseletük intézményesítését akarták elérni. Mindezek a folyamatok szükségessé tették a megfelelő politikai és adminisztratív struktúrák kiépítését, a gazdaság és a közigazgatás decentralizációját. A közigazgatás „regionalizálása” a közigazgatási szervek működésének javítását és az állampolgárok számára a döntések meghozatalában való részvételt hivatott biztosítani. A decentralizáció a meglévő közigazgatási hatáskörök és funkciók további kibővítését jelenti, melynek során az állam meghatározott feladatokat juttat az önkormányzatokhoz. A szabályozó hatáskör mértékét és feltételeit a központi állam alkotmányban vagy törvényben határozza meg. A döntési jogkörök megoszlanak a központi állam és az önkormányzatok között, oly módon, hogy a helyi hatalmi szervek bizonyos mértékű függetlenséggel rendelkeznek az állammal szemben. Az autonómia kérdésköre szorosan összekapcsolódik a közigazgatás szervezetének decentralizációjával és a szubszidiaritás elvével, mivel a modern polgári államokban az autonómia a hatalom megosztásával valósítható meg. Ennek során alkotmányban vagy pedig törvényben rögzítik a központi államot és a helyi önkormányzatokat megillető jogosítványokat. Az 1978-ban elfogadott spanyol alkotmány egyik legnagyobb vívmánya a demokratikus politikai rendszer megteremtése mellett, hogy az országot 17 egyenlő jogokkal rendelkező autonóm közösségekre osztotta és elismerte a spanyol állam többnemzetiségű jellegét. Az alapcharta a baszkokat, a katalánokat, a galíciaiakat történelmi nemzetiségként ismerte el, Katalónia és Baszkföld számára pedig széles körű autonómiát biztosított. A spanyol demokratikus átalakulás ezért szorosan összekapcsolódott a nemzetiségi kérdés átfogó rendezésével. A spanyol alkotmányos modell példaértékűnek tekinthető, mivel az ibériai ország nemzetiségi konfliktusok nélkül csatlakozott az Európai Unióhoz. Disszertációm fő célja az autonómia-modellek hazai és nemzetközi szakirodalmának bemutatása mellett a katalán regionális autonómia tapasztalatainak értékelése, valamint a kelet-közép-európai térségben élő magyar nemzeti kisebbségekre való alkalmazhatóságának vizsgálata. Úgy gondolom, hogy a spanyol alkotmányos modell – és ezen belül a katalán regionális autonómia rendszere a széles körű önkormányzati jogosítványokat biztosító intézményrendszerével – számos szempontból relevanciával bír a Kelet-Közép-Európában élő magyar nemzeti kisebbségek számára nyelvi-politikai, történelmi hagyományaik, valamint identitásuk megőrzése szempontjából. A területi autonómia, mint a kisebbségek nyelvi-politikai és kulturális jogainak megőrzését szolgáló módozat kelet-közép-európai régióra való alkalmazhatóságának vizsgálatával a hazai és a külföldi szakirodalom eddig még nem foglalkozott kellő részletességgel, ezért tartom szükségesnek a témakör részletes bemutatását

,Harbach 1944’. Pilinszky János verse egy újraértett olvasáselmélet tükrében

Csak az utóélete felől látszik igazán, mi az, ami Michael Riffaterre olvasáselméletéből ma is meggyőző, ma is a hasznunkra van. Vajon ez miként működtethető, korszerűsítve, a Pilinszky alakította térben