Scythian Age settlement near Nagytarcsa

This paper deals with the archaeological material of a Scythian Age settlement excavated near Nagytarcsa in 2007. Located on the higher terrace of a stream, the site represents a characteristic lowland, hamlet-like settlement of the Vekerzug culture, where animal husbandry played an important role in subsistence. Based on diagnostic ceramic finds and radiocarbon dating the settlement can be assigned to the Ha D2 period. The archaeological description, as well as the evaluation of settlement features and finds, is supplemented with a detailed petrographic analysis with an emphasis on wheel-thrown and Hallstatt type ceramics. The petrographic and geochemical analysis of the sherds and sediments collected on the site aim to confirm archaeological interpretations in order to determine the provenance of the ceramics and to assess whether their technological characteristics suggest specialization in production

Archaeological investigations on the Süttő plateau in 2018

The Early Iron Age site complex of Süttő is located on a loess plateau on the right bank of the Danube. After a long history of research of the Early Iron Age fortified settlement, tumulus groups and flat cemetery, between 2013–2017, some pioneer investigations were carried out using non-invasive methods. In 2018, members of the Institute of Archaeological Sciences of the Eötvös Loránd University and the Archaeological Heritage Protection Directorate of the Hungarian National Museum conducted an interdisciplinary research project (archaeological excavation, geophysical measurements, metal detecting survey, systematic field walking, geological drilling) on the plateau in the framework of the Interreg DTP Iron Age Danube project. As a result of intensive research, it became clear that aside from the Early Iron Age necropolis, the eastern part of the plateau was used as a burial site in the Early Bronze Age, as a settlement in the Late Bronze Age, and we must consider the existence of a Late Iron Age settlement in this area as well

Lépésről lépésre: késő vaskori sírmellékletek (edény, bronz karperecek és vasfibula) restaurálása

2019 áprilisában Novajidrány (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) határában egy késő vaskori temető részletét tárta fel a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Örökségvédelmi Igazgatósága. Jelen tanulmány az egyik temetkezésből előkerült, „in situ” felszedett kerámia és benne található fémmellékletek restaurálását mutatja be. Célunk, hogy aprólékosan ismertessük a folyamat módszertani lépéseit és rámutassunk az eljárások alapvető kihívásaira. Az eredmények adalékul szolgálhatnak a régészeti interpretációhoz, ebben az esetben a késő vaskori mellékletadási- és temetkezési szokások értelmezéséhez

Megjegyzések a szkíta kori Alföld-csoport veremházainak kérdéséhez

Jelen tanulmányban a kora vaskori szkíta kultúrájú Alföld-csoport veremházairól való ismereteinket szeretném bővíteni egy Hajdú-Bihar megyei régészeti feltárás tapasztalatai alapján. A dolgozatban felhasználom az új, nagy felületű ásatásokról (Nyíregyháza, Manda-bokor, Salgótarján, Ipari park II) publikált kora vaskori (szkíta kori) leletanyagot a félig földbe mélyített veremházak áttekintéséhez és kulturális kapcsolatainak vizsgálatához

Szolnok – Milléri-holtág part I-II. több korszakú lelőhely őrlőkő leletei archeometriai vizsgálatának előzetes eredményei : Új adatok a domoszlói piroxénandezit nyersanyag régészeti elterjedéséhez

Szolnok – Milléri-holtág part I-II. több korszakú lelőhely Szolnok északkeleti határában, a várostól mintegy 5 km-re, a Milléri-holtág magaspartján található. A közel 27 000 m2 nagyságú lelőhely teljes felületű megelőző feltárását a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársai két ütemben, 2014-ben és 2015-ben végezték el, az M4-es autópálya építéséhez kapcsolódóan. A feltárt objektumok többsége egy középsővaskori (szkíta), illetve egy késő vaskori (kelta), szórt szerkezetű, falusias jellegű településrészlethez tartozott. Ezek mellett újkőkori, késő bronzkori és középkori (Árpád-kori) objektumok is napvilágra kerültek. Érdemes megjegyezni, hogy a szkíta kori Vekerzug-kultúra itt feltárt településrészletén kizárólag kör vagy ovális alaprajzú struktúrák rajzolódtak ki, hiányoznak a korszak más településeit jellemző négyszögletes alaprajzú épületnyomok. A régészeti leletanyag azonban teljesen szokványos jellegű: a kerámiaanyag gerincét a vaskori házi kerámia hosszú életű, általános típusai (fazekak, tálak) alkotják. A késő vaskori objektumok emlékanyaga csak nagyon kevéssé tér el a korábbi időszak edénytípusaitól, a leletanyag szétválasztása lényegében csak a zárt egységben feltűnő egy-egy jellegzetes forma és díszítés alapján lehetséges. A lelőhelyen feltárt kőzetanyagú szerszámkövek (elsősorban őrlőkövek) részletes kőzettani és geokémiai vizsgálata alapján a leggyakoribb nyersanyagtípus azonosítható az utóbbi években intenzíven kutatott domoszlói (Mátra hegység) piroxénandezit nyersanyaggal, de kisebb számban ettől eltérő andezitek is előfordulnak a leletanyagban. Ez utóbbiak forrásterületének meghatározása további kutatásokat igényel, amelyekbe be kell vonni határon túli területeket (Kárpátalja, Kelet-Szlovákia, Erdély) is