Czifra, Szabolcs

Petkes, Zsolt

Repository of the Academy's Library

Archaeologiai Értesítő 138 (2013) 385–387 © Akadémiai Kiadó, BudapestDOI: 10.1556/ArchErt. 138.2013.19K Ö N Y V I S M E R T E T É S  –  B O O K  R E V I E WŽ. Demo: Ranosrednjovjekovno groblje bijelobrdske kulture: Vukovar–Lijeva bara (X–XI. stoljeće) – An Early Medieval Cemetery of the Bijelo Brdo Culture: Vukovar–Lijeva bara (10th–11th Centuries). Zágráb 2009. Két kötet: 628 oldal + 21 színes tábla, nagyméretű színes temetőtérkép, CD-melléklet.A zágrábi Régészeti Múzeum reprezentatív kiad-ványsorozatába illeszkedő kétkötetes mű meg-jelenésére régóta várt a kutatás, hiszen a Vu-kovar–Lijeva bara néven megismert több korsza-kú régészeti lelőhely Szlavónia máig legnagyobb sírszámú 10–11. századi temetőjét rejti. A nagy sírszámon és a hozzá kapcsolódó leletanyagon túl a vukovári temető érdekessége, hogy alig 20 km-re délre fekszik a számos, elsősorban etni-kai jellegű hipotézissel terhelt, 10–11. századi Bjelo Brdo-i lelőhelytől.A Vukovar–Lijeva bara-i temető első leletei már a 19. század végén múzeumba kerültek, azonban a lelőhely tervszerű régészeti kutatása csak 1951–1953 között valósult meg. Ez idő alatt összesen 438 kora középkori sírt tártak fel, és ez csak a temető egy része. Teljes nagyságát a szer-ző megközelítően ezer sírra becsülte. A lelőhely-ről késő bronzkori temetkezések is ismertek. A hosszú ideig hányattatott sorsú leletanyag közlése az ismert népvándorlás- és középkorku-tató, Željko Demo tollából született, aki otthono-san mozog a bizánci és középkori numizmatika területén is. A lelőhellyel kapcsolatos kutatások-ra ösztönzően hathatott az 1996-ban Zágrábban rendezett nagyszabású kiállítás, amely a lelőhe-lyet és Vukovár történetét mutatta be. A kiállítási katalógus betekintést nyújtott az addig kevésbé ismert leletanyagba, fokozva az érdeklődést és a várakozást a temető és annak közzététele iránt.A gazdagon illusztrált, térképekkel és bőséges szakirodalmi hivatkozásokkal ellátott mű két fő részre tagolódik.Az első részben a lelőhely és a kutatástörténet ismertetéséhez a rendelkezésre álló dokumentá-ció jellegének, problémáinak és hiányosságainak leírása kapcsolódik, amelyet a temetkezéseket bemutató, a szöveg mellett rajzokkal és fényké-pekkel illusztrált katalógus követ. Bár a sír- és tárgyrajzok mellett nincs feltüntetve a méret-arány, a leírás szerint a sírrajzokat egységesen 1:20, a tárgyakat pedig 1:1 léptékben tették közzé.A második részben találjuk a temetkezési rítus, a mellékletek és a viseleti elemek részletes elemzését. Az eredményeket a szerző szöveges és táblázatos formában, néha grafikonnal kiegé-szítve adja közre. A leletanyag vizsgálata során a szöveges elemzés előtt táblázatos formában megadja a tárgy összes metrikus adatát (a súly-adatokat is), anyagukat, leltári számukat, vala-mit a sír számát. Több tárgy esetében összegyűjti legfontosabb Kárpát-medencei analógiáikat, ta-núbizonyságot téve a legújabb magyar szak-irodalom ismeretéről. A kijev-volhíniai típusú fülbevalók esetében gyűjtését a kelet-európai sztyep pére is kiterjeszti.A temetőben nagyobb számban megtalálható, jellegzetesebb tárgytípusok esetében képes-táb-lázatos formában különíti el és mutatja be az egyes emlékek formai sajátosságait és díszítőele-meit. A temető legjellegzetesebb ékszertípusát a változatos filigrándíszes gyűrűk képviselik: ennek megfelelően az elemzés legterjedelmesebb részét a gyűrűkkel foglalkozó fejezet alkotja.A leleteket áttekintve a szerző jól érzékelteti a tárgyi anyagban meglévő súlypontokat, így 386 KönyViSMERTETéSnagy figyelmet fordított a temető területén előke-rült fegyverekre, a korábbi munkáiban már közé-tett íjcsontokra, valamint a palmettamotívummal és pontkörökkel díszített, csontborítású nyílte-gezre. Az előkerült 10. századi fegyverek nem számítanak unikálisnak Szlavóniában, azonban a térség idáig ismert nagy sírszámú, soros teme-tőiből a nyílcsúcsoktól eltekintve hiányoztak a fegyverek. Az itt talált fegyveranyag szoros kap-csolatot mutat a Kárpát-medence belső területei-vel, így például a 232. sírból származó díszített tegez párhuzama a karos-eperjesszögi temetőből ismert.Ž. Demo példamutató elemzését csak néhány kisebb megjegyzéssel tudnánk kiegészíteni.A nagyméretű temető, temetőtöredékek eseté-ben a tárgytípusok elemzésére, a mellékletek vál-tozásának nyomon követésére, az ott lezajló fo-lyamatok jobb megismerésére, megértésére és megértetésére, a változások bemutatására hasz-nosnak tartanánk tematikus temetőtérképek használatát. Ezek a térképek még abban az eset-ben is informatívak lehetnek, ha rajtuk első pil-lantásra nem fedezhető fel semmilyen szabály-szerűség. A szerző egyes tárgytípusok kapcsán tett megállapításait még látványosabban alátá-masztaná a metrikus adatsorozatok alapján szö-vegesen megfogalmazott tendenciák grafikus ábrázolása – gondolunk itt elsősorban a huzal át-mérőjében megfigyelhető esetleges változásokra, a leletek nemek és életkorok közötti megoszlá-sára.A szerző a temetőn belül, elsősorban a fegyve-res sírokat figyelembe véve öt csoportot különí-tett el (i–V. zóna). A részleges feltártság (ismeret-len kiterjedés és kutatatlan foltok a sírmezőn belül) – amelyre maga Demo is többször utal – azonban bizonytalanságra adhat okot a csopor-tok körülhatárolásával kapcsolatban.A temető keltezése során sincs könnyű hely-zetben a szerző. Mindössze egy erősen megko-pott, három helyen átfúrt, körbenyírt bizánci érem (Vii. Kónsztatinosz és ii. Rómanosz, 945–959) nyújt némi támpontot a korszakon belüli el-helyezéshez. Ž. Demo különböző tárgytípusok elemzése révén a 10. század közepére helyezi a temetkezések kezdetét, míg az Árpád-házi kirá-lyok érmeinek hiányából adódóan, kitekintve a korszak további szlavóniai temetőinek leleteire is, a Lijeva bara-i temetőtöredék utolsó sírjait leg-később 1040-re helyezi. A temető ennél ponto-sabb keltezése jelenleg nem lehetséges. Támogatja Demo datálását az a tény, hogy a jelenleg ismert temetőrészletben az S végű karikák alacsony számban vannak jelen, arányuk elenyésző az egyszerű karikákhoz viszonyítva; jellegzetes 11. századi tárgyak ugyanakkor ritkán fordulnak elő. Bizonyos jelenségek megengedik a néhány évtizeddel későbbi zárás lehetőségét: így a szór-vány anyagból ismert, félhold alakú csüngő alap-ján feltételezhető, hogy a teljes temető a 11. szá-zad közepén, esetleg második felében is haszná-latban maradt.A szerző értékelésében megemlíti a horvát ku-tatás két alapvető, nagy szakirodalmi háttérrel rendelkező tézisét, Vukovár eredetét és hozzá kapcsolódóan a magyarországi kutatás által is vitatott déli „nagy Morávia” kérdését. nagy ér-deme azonban, hogy elemzése szigorúan tárgy-centrikus, kerüli az értékelést terhelő etnikai kér-déseket, amelyekre a tárgyi kultúra alapján jelen lelőhelyen biztosan nem tudna kielégítő választ adni.További hasznos információkkal járulhatott volna hozzá a szerző a temető elemzéséhez a re-gionális és mikroregionális kitekintéssel, kiemel-ve az ismertető legelején is említett Bjelo Brdo-i temetőrészlet közelségét. Bár a két temetőrészlet használati idejében csak részleges átfedés lehet-séges, leletanyagukban számos párhuzam fedez-hető fel. Ezek közül az egyik legszembeötlőbb csoportot a filigrándíszítésű pántgyűrűk és a szintén filigrándíszítésű kúpos vagy kerek fejű gyűrűk jelentik, amelyek mindkét temetőtöredék legjellegzetesebb ékszertípusának tekinthetők. Természetesen érthető a szerző távolságtartása a két temető összehasonlítását illetően, hiszen köz-tudott, hogy a Bjelo Brdo-i temető neve „nagy karriert” futott be a korszak kutatásában, míg a vukovári lelőhely esetében egy hasonló színvo-nalú és részletességű tudományos publikáció még hiányzik. Ennek elkészítése, majd a két lelő-hely összehasonlítása – újabb lelőhelyek bevoná-sával – eddig kiaknázatlan lehetőséget rejt magá-ban a korszak kutatói számára. A Bjelo Brdo-i temetőhöz hasonlóan a Kiss Attila és Dombay János által jól használható formában közreadott, közeli és sok elemében megegyező, nagy sírszá-mú baranyai temetők sajnos szintén csekély sze-repet kaptak Ž. Demo munkájában, pedig a két, egymással szomszédos régió temetőinek kapcso-lata szembeötlő. A temető magas színvonalú közreadása mindenesetre lehetőséget teremt a to-vábbi részletes regionális elemzésekre.A kötet terjedelmes (huszonöt oldalas), igen impozáns irodalomjegyzéket tartalmaz, amely jól példázza, hogy a szerző széles körű ismeret-anyagra építette munkáját. A kötet utolsó fejeze-tét egy hosszú és részletes angol nyelvű össze-foglaló alkotja; ezen túlmenően a kötet mellékle- KönyViSMERTETéS 387teként CD-n megtalálható mindkét kötet angol nyelvű változata is. Az angol nyelvű verzió a vi-lághálóról is letölthető.*A kötetet kiváló minőségű színes táblák zár-ják, amelyek a leletanyag legszebb darabjain túl régi és mai fotókon, valamint egy légi fotón egy-egy tábla erejéig elénk tárják a lelőhelyet és köz-vetlen környezetét, betekintést nyújtanak az ása-tás mindennapjaiba, valamint az ásatási doku-mentációba. További mellékletként tartozik a kö-tethez egy nagyméretű, színes temetőtérkép. A szerző nagyfokú odafigyeléséről tanúskodik, * http://www.academia.edu/541080/Ranosrednjovjekovno_groblje_bjelobrdske_kulture_-_Vukovar-Lijeva_Bara_X-Xi._stoljece_An_Early_Medieval_Cemetery_of_the_Bijelo_Brdo_Culture_-_Vukovar-Lijeva_Bara_10th-11th_Century_Musei_Archaeologici_Zagrabiensis_Catalogi_et_Monographie_Vi_1-2_Zagreb_2009_650_pp._CD_sa_obje_knjige_na_engleskom_with_both_volumens_in_englishhogy a temetőtérképen koordináta-rendszer könnyíti meg a sírok közti eligazodást, feltüntet-ve a térkép másik oldalán minden egyes sír pon-tos elhelyezkedését.Željko Demo monográfiája rendkívül értékes, alapvető, megkerülhetetlen forrásmunka. A ben-ne érvényesülő szakmai és módszertani elvek, a nyomdai kivitelezés és a közreadás tekinteté-ben is előremutató, példaértékű lehet a magyar kutatás számára.Petkes Zsolt – CZifra sZabolCs

Ž. Demo: Ranosrednjovjekovno groblje bijelobrdske kulture : Vukovar–Lijeva bara (X–XI. stoljeće) = An Early

Medieval Cemetery of the Bijelo Brdo Culture : Vukovar–Lijeva bara (10th–11th Centuries)

Ž. Demo: Ranosrednjovjekovno groblje bijelobrdske kulture : Vukovar–Lijeva bara (X–XI. stoljeće) = An Early Medieval Cemetery of the Bijelo Brdo Culture : Vukovar–Lijeva bara (10th–11th Centuries)

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library