Civil-Military Cooperation (CIMIC) Pre-deployment and Orientation Courses in Europe, part 1.

In this article I would like to give a short summary about CIMIC pre-deployment and orientation courses available in Europe, and in the European Union at different institutions and training centers. The descriptions are based on some personal experience, also some are collected across interviews from other participants, and of course via open sources, like course catalogues. The aim of the article is to collect the special kind of courses and demonstrate the wide range of similarities as fact of integration and harmonization, but also try to highlight some small differencies. I would like to make a short list of institutions, course thematic, lecturers and duration of these courses. There are no scientific result in this article as standing alone, but my wider research area a comparative essey on the European Union member states and compare their relation to Common Security and Defence Policy, their participation in EUFOR (ongoing, military) missions, CIMIC activity and institutions and try to find the similarities and differences

A kulturális antropológia igénybevétele az Európai Unió Szomáliai hadműveletében

IgenNe

The Political participation and representation of national minorities: the work of intergovernmental committees on national minorities between Hungary and its neighbors

Doktori kutatásom során a nemzeti kisebbségek politikai részvételét és képviseletét, annak hatékonyságát vizsgálom a Magyarország és a szomszédos államok között a főként 1990-es években megkötött jószomszédsági és egyéb kisebbségvédelmi szerződések által létrehozott kisebbségi vegyes bizottságok (KVB) munkája során. A nemzeti kisebbségi képviselet és részvétel kérdéskörét a disszertáció első felében nemzetközi jogi kontextusba helyezve tekintem át, majd pedig a vizsgált közép-európai régió, az egyes országok történelmi-politikai helyzetét, meghatározó tényezőit, úgy, mint az anyaországok és honos államok szerepét, a nemzeti kisebbségek irányában tanúsított nézeteit, politikáját és egyéb, a témával összefüggő hátteret vizsgálok. A kutatás elméleti keretét a szociál-konstruktivizmus, valamint Rogers Brubaker anyaállamokkal, honos államokkal és nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos hárompólusú viszonyrendszere, illetve az azzal összefüggő nacionalizmus-elmélet adja. A fent ismertetett, témával kapcsolatos jogi, történelmi és politikai háttér bemutatása után a disszertáció fő eleme a Magyarország és hat szomszédos ország (Ukrajna, Szlovénia, Horvátország, Szlovákia, Románia, Szerbia) között létrejövő KVB-k megalakításának, összetételének, működésének, eredményeinek, nehézségeinek, jelenlegi helyzetének bemutatása és elemzése, majd a bizottságokban részt vevő nemzeti kisebbségi képviselők részvétele és képviselete hatékonyságának vizsgálata. Ezt a hatékonyságot a bizottságokban zajló munkának és az adott nemzeti kisebbségi csoport helyzetének figyelembe vételével összeállított kérdések és témakörök alapján az említett hat bizottság mindegyikének utolsó bizottsági ülésén részt vevő nemzeti kisebbségi képviselőkkel készített félig-strukturált interjúk keretében vizsgáltam. A kutatás hipotézisei a következők: 1. A vizsgált kisebbségi vegyes bizottságok a nemzeti kisebbségek számára csupán korlátozott képviselet és részvételi lehetőséget biztosítanak (csupán az adott kisebbség bizonyos rétege számára, mely a legtöbb esetben önkényesen kerül kiválasztásra). 2. Ebben az értelemben a vegyes bizottságok kisebbségi képviseletének és részvételének hatékonysága nem magától a bizottság jogi felépítésétől (a bizottságoktól, mint az alapító szerződések által meghatározott jogi intézményektől) függ, hanem sokkal inkább az adott két ország közötti politikai viszony jellegétől, politikai kötelezettségeiktől, valamint az országok közötti kölcsönösség elvétől. A kutatás elsődleges eredménye, hogy az adott téma a szakirodalomban eddig ilyen terjedelemben, mélységben és összefüggően nem került elemzésre, feldolgozásra. Egyes szerzők foglalkoztak ugyan a vizsgált kisebbségi vegyes bizottságok valamelyikének általános bemutatásával, elemzésével, azonban a téma átfogó vizsgálatára eddig nem került sor, tehát a szakirodalomban újdonságnak tekinthető. Szintén fontos eredménynek tekinthető a vizsgált vegyes bizottságok jegyzőkönyveinek összegyűjtése, felkutatása, mely az eddigiekig nem valósult meg. A kutatás további eredményei, a fent ismertetett hipotézisekkel összefüggésben, hogy a vizsgált bizottságok – a legtöbb esetben – valóban korlátozott képviseleti és részvételi lehetőséget biztosítanak az adott nemzeti kisebbség számára, mivel az őket képviselő személyek küldő szervezetei, pártjai a bizottságok megalakításakor kerültek kialakításra a társelnökök és kormányok döntése alapján, és ez a gyakorlat – a legtöbb esetben - máig nem változott, habár elviekben bármikor módosítható lenne. Ezzel egyértelmű összefügésben áll az, hogy a magyar kormány a határon túli magyar pártok, szervezetek közül országonként egyet tart partnernek, akivel együttműködik; a legtöbb szomszédos országnál pedig megfigyelhető a más államokban élő nemzeti kisebbségeikkel kapcsolatos politikák, illetve a KVB munkájának kevésbé fontos jellege. További kutatási eredményként elmondható, hogy a vegyes bizottságok működése, ezen belül tehát mind a bizottságok, mind a kisebbségi képviselet és részvétel hatékonysága, az adott két állam közötti politikai viszony jellegének függvénye: amennyiben ez a viszony baráti, pozitív, a bizottságok is hatékonyabban működtethetőek. Azonban a kutatásból az is kiderült, hogy ebben nemcsak a két állam közötti viszony játszik nagy szerepet, hiszen a kisebbségi képviselők részvételének hatékonyságát szintén rendkívüli mértékben gátolja vagy segíti az adott nemzeti kisebbség és az anyaállam, valamint a kisebbség és a honos állam közötti viszony mindenkori jellege, valamint általánosságban véve az országok kisebbségekkel kapcsolatos nézetei, politikái, hozzáállása

GENERATION OF MOUSE INDUCED PLURIPOTENT STEM CELLS BY PROTEIN TRANSDUCTION.

Somatic cell reprogramming has generated enormous interest after the first report by Yamanaka and his coworkers in 2006 on the generation of induced pluripotent stem cells (iPSCs) from mouse fibroblasts. Here we report the generation of stable iPSCs from mouse fibroblasts by recombinant protein transduction (Klf4, Oct4, Sox2 and c-Myc), a procedure designed to circumvent the risks caused by integration of exogenous sequences in the target cell genome associated with gene delivery systems. The recombinant proteins were fused in frame to the GST tag for affinity purification and to the TAT-NLS polypeptide to facilitate membrane penetration and nuclear localization. We performed the reprogramming procedure on embryonic fibroblasts from inbred (C57BL6) and outbred (ICR) mouse strains. The cells were treated with purified proteins four times, at 48-hour intervals, and cultured on mitomycin C treated MEF (mouse embryonic fibroblast) cells in complete embryonic stem cell medium until colonies formed. The iPSCs generated from the outbred fibroblasts exhibited similar morphology and growth properties to embryonic stem (ESC) cells and were sustained in an undifferentiated state for more than 20 passages. The cells were checked for pluripotency-related markers (Oct4, Sox2, Klf4, cMyc, Nanog) by immunocytochemistry and by RT-PCR. The protein iPSCs (piPSCs) formed EBs and subsequently differentiated towards all three germ layer lineages. Importantly the piPSCs could incorporate into the blastocyst and led to variable degrees of chimerism in newborn mice. These data show that recombinant purified cell-penetrating proteins are capable of reprogramming mouse embryonic fibroblasts to iPSCs. We also demonstrated that the cells of the generated cell line satisfied all the requirements of bona fide mouse ESC cells: form round colonies with defined boundaries; have a tendency to attach together with high nuclear/cytoplasmic ratio; express key pluripotency markers; and are capable of in vitro differentiation into ecto-, endo-, and mesoderm, and in vivo chimera formation

Magyar tulajdonú vállalatok versenyképessége kínai piacokon = Hungarian Firms’ Competitiveness in China

E kutatás célja áttekinteni, hogy milyen jellegű gazdasági kapcsolatokkal, versenyképességgel, tapasztalatokkal rendelkeznek magyar tulajdonú vállalatok Kínában. Kína gazdasága globálisan meghatározó, s egyúttal Magyarország tíz legnagyobb külkereskedelmi partnere között van. A kutatás kiemelt kérdései (a) milyen okok, motivációk indítják el a hazai cégeket Kína felé; (b) milyen folyamat révén, hogyan, mennyi idő alatt, milyen ráfordításokkal zajlik le a kínai jelenlét előkészítése, megtervezése, majd pedig megvalósítása; (c) hogyan szerzik meg a vezetők a szükséges információkat (pl. lehetséges kínai társasági jogi formákról, lokációkról); (d) milyen eredményekkel zárul ez a folyamat és milyen tanulságokat szűrnek le a vezetők; (e) melyek a kínai piaci jelenlét, működés legfontosabb tapasztalatai. A fenti kérdésekre alapvetően öt hazai vállalati esettanulmány összegzése ad választ. De emellett jelen tanulmány része a releváns elméleti és gyakorlati szakirodalom feldolgozása, a kínai gazdasági környezet sokrétű bemutatása, a kínai és magyar gazdasági kapcsolatok statisztikai elemzése, külföldi benchmark adatok gyűjtése. _______ The goal of this research to review what kind of economic relations, competitiveness and experiences Hungarian-owned firms have in China. Chinese economy is globally determining, and – in addition – China is one of Hungary’s ten biggest foreign trade partners. The main topics and questions of the research are: (a) what causes and motives encourage domestic companies to turn to the Chinese markets; (b) what are the phases of the process, what are the required time and costs of the preparation, planning and realization of establishing the presence in China; (c) how Hungarian managers gather the information needed (concerning e.g. possible Chinese corporate legal forms, locations); (d) what are the typical results of these processes and the lessons learned and emphasized by the managers; (e) what are the most important experiences of the firms’ operation in China. Five case studies on Hungarian firms answer the above-mentioned questions. But moreover the elaboration of the relevant theoretical and practical literature, the detailed description of the Chinese economical environment, the statistical analysis of the Chinese-Hungarian economical relations and the collection of foreign benchmark data are as well parts of this study

Kína a számok tükrében – komplex statisztikai elemzés a kínai társadalom, gazdaság és kormányzat átfogó értékelésére az első centenáriumi cél időszakában = China by numbers – Complex statistical analysis on comprehensive assessment of China’s society, economy and government in the period of the first centenary goal

A történelem során Kína hosszú ideig az egyik meghatározó civilizáció, nagyhatalom volt, majd a 19. században elveszítette nagyhatalmi státuszát, amit a 21. századra egyértelműen visszanyert. Napjainkban Kína jelentős alakítója a világpolitikai és a világgazdasági folyamatoknak. Magyarország és Kína politikai, gazdasági és humán, kulturális kapcsolatrendszere az elmúlt évtizedekben komplexszé és éretté vált. A magyar–kínai viszony Magyarország külpolitikájában stratégiai jelentőséggel bír. A nagymértékben nyitott magyar gazdaságra Kína mindenkori helyzete sokféle – közvetlen és közvetett – hatást gyakorol. Kína 2021-ben ünnepelte az ún. első centenáriumi cél időszakát, ehhez kapcsolódóan Kína vezetői korábban célul tűzték ki, hogy a Kínai Kommunista Párt alapításának (1921) centenáriumára az ország közepesen jómódú társadalommá váljon. Felvetődik a kérdés: mennyiben és miként sikerült teljesítenie Kínának az első centenáriumi célkitűzést napjainkra, és mi várható a következő időszakban? Jelen tanulmány tárgya Kína aktuális helyzetének: társadalmának, gazdaságának, kormányzatának komplex (több szempontú), alapvetően statisztikai szemléletű elemzése. = Throughout history, China was one of the dominant civilizations, it had been a great power, and then lost its great power status in the 19th century, but unquestionably regained it for the 21st century. Today China is a significant player in the global political and economic processes. The political, economic and human, cultural relations between Hungary and China have become complex and mature in recent decades. The Hungarian–Chinese relationship is of strategic importance in Hungary's foreign policy. China's current situation has many – both direct and indirect – effects on the relatively open Hungarian economy. In 2021 China celebrated an anniversary: the Chinese Communist Party was founded in 1921, precisely 100 years ago. The so called first centenary goal, linked to this anniversary, is to make China a moderately prosperous society in all respects. So it is a relevant question that to what extent and how China has achieved its first centenary goal – and what can be expected in the time coming. This study’s subject is a complex (multi-perspective), mostly statistical analysis of the current situation: the study of China’s society, economy and government