30 research outputs found
Investigation of the Hungarian and Austrian agricultural advisory system among the farmers based on questionnaires
A stressz Ă©s a coping-stratĂ©giák hatása a kevert depresszĂv-szomatoform tĂĽnetek gyakoriságára hazai serdĂĽlĹ‘ populáciĂłban = The effect of stress and coping strategies on the frequency of mixed depressive-somatic symptoms in the hungarian adolescent population
Kutatásunkban a depresszĂv-szomatoform tĂĽnetek gyakoriságát vizsgáltuk a stressz, a stresszkĂĽzdĹ‘ magatartásformák, valamint az önĂ©rtĂ©kelĂ©s Ă©s a társas támogatás fĂĽggvĂ©nyĂ©ben, hazai serdĂĽlĹ‘ populáciĂłban. Demográfiai tĂ©nyezĹ‘kĂ©nt az Ă©letkor Ă©s a nem szerepelt. HipotĂ©zisek: Az átĂ©lt stressz fokozĂłdása növeli, a magas önbecsĂĽlĂ©s, a nagyobb társas támogatás, valamint a problĂ©mamegoldĂł coping csökkenti a depresszĂv-szomatoform tĂĽnetek gyakoriságát. MĂłdszerek: egy kisvárosi gimnázium teljes 14–18 Ă©v közötti korosztályábĂłl (201 fĹ‘) 183 fĹ‘ (91%) töltötte ki az önkĂ©ntes, anonim, önkitöltĹ‘s kĂ©rdĹ‘ĂvĂĽnket (97 lány, 86 fiĂş). A depresszĂv-szomatoform tĂĽnetek gyakoriságát a Juhász-fĂ©le NeurĂłzis PontozĂł Skálával (JPNS), az átĂ©lt stressz mennyisĂ©gĂ©t a Rövid Stressz KĂ©rdĹ‘Ăvvel (Rahe), az önbecsĂĽlĂ©st Rosenberg, a társas támogatást Caldwell, a stresszel valĂł megbirkĂłzás tĂpusait pedig Folkmann Ă©s Lazarus kĂ©rdĹ‘ĂvĂ©vel mĂ©rtĂĽk fel. A fĂĽggĹ‘ Ă©s fĂĽggetlen változĂłink közötti kapcsolatot egy-, illetve többváltozĂłs lineáris regressziĂłval, a nemi kĂĽlönbsĂ©geket F-prĂłbával vizsgáltuk (SPSS 11.5). EredmĂ©nyek: a depresszĂv-szomatoform tĂĽnetek gyakorisága alapján közepes szintű testi-lelki zavart jelzett a fiĂşk 22,1%-a, a lányok 32%-a, sĂşlyos zavart pedig a fiĂşk 19,8%-a, a lányok 36%-a. A fiĂşk kevesebb panaszt (6,50 vs. 8,58 p<0,01) Ă©s magasabb önbecsĂĽlĂ©st (29,94 vs. 27,09 p<0,01) jeleztek, jellemzĹ‘bb volt rájuk az Ă©rzelmi indĂttatásĂş cselekvĂ©s (p<0,05), mĂg a lányok nagyobb fokban törekedtek kĂĽlsĹ‘ segĂtsĂ©g megszerzĂ©sĂ©re (p<0,001). TöbbváltozĂłs elemzĂ©sĂĽnk alapján a pszichoszomatikus tĂĽnetek gyakoriságát az átĂ©lt stressz mennyisĂ©gĂ©n tĂşl (β:0,586 p<0,001), a nĹ‘i nemhez tartozás (β:0,207 p<0,001), az Ă©letkor (β:0,116 p<0,05), Ă©s a problĂ©maelemzĹ‘ coping magatartás növelte (β:0,183 p<0,01). Az önbecsĂĽlĂ©s Ă©s a társas támogatás nem bizonyult szignifikáns hatásĂşnak. Vizsgálatunkban egyetlen protektĂv tĂ©nyezĹ‘t sikerĂĽlt feltárni, a cĂ©ltudatos cselekvĂ©s, mint a problĂ©ma-centrikus megközelĂtĂ©s egyik vállfaja, szignifikánsan csökkentette a depresszĂv-szomatoform tĂĽnetek elĹ‘fordulási gyakoriságát (β:–0,170 p<0,01). KövetkeztetĂ©sek: EredmĂ©nyeink alapján Ăşgy vĂ©ljĂĽk, hogy a serdĂĽlĹ‘ populáciĂł testi–lelki egĂ©szsĂ©gvĂ©delmĂ©nek egyik kiemelt intervenciĂłs lehetĹ‘sĂ©ge az Ĺ‘ket Ă©rt stressz mennyisĂ©gĂ©nek csökkentĂ©se, továbbá az adaptĂv stresszkĂĽzdĹ‘ mechanizmusok kifejlesztĂ©se.
|
The effects of stress, coping strategies, self-esteem and social support on the frequency of depressive-somatic complaints have been studied in the Hungarian teenage-adolescent population (14–18 yrs). Demographic variables were age and gender. Hypotheses: Higher stress level is associated with more depressive-somatoform complaints while the frequency of these complaints is reduced by the increasing levels of self-esteem, social support, and problem-solving coping approach. Methods: The whole population between 14–18 years (No. of students: 201) of a rural secondary school were approached to participate in our study. 183 of them (91%) answered our voluntary, anonymous, self-administered questionnaire. (97 girls, 86 boys). We utilized the Juhász Neurosis Scale (JPNS) to assess the frequency of depressive-somatoform complaints, the Rahe Brief Stress Inventory to assess stress-level, the Rosenberg, Caldwell, and Folkmann-Lazarus questionnaires to measure self-esteem, social support and the ways of coping. Associations between our dependent and independent variables were examined by uni- and multivariate linear regression while gender differences in our variables were assessed by one-way-ANOVA (SPSS 11.5). Results: Analysis of the frequency of depressive-somatic symptoms revealed that 22.1% of boys and 32% of girls had moderate, while 19.8% of boys and 36% of girls had severe somatoform-depressive disorders. Boys showed a higher level of self-esteem (29.94 vs. 27.09 p<0.01), emotional acting approach (p = 0.014), had fewer depressive-somatic complaints (6.50 vs. 8.58 p<0.01), while girls tended to seek for social support more frequently than boys (p<0.001). Results of multivariate regression analysis indicate that a higher frequency of psychosomatic complaints was related to higher stress level (β:0.586 p<0.001), problem-analyzing coping approach (β:0.183 p<0.05), female gender (β:0.207 p<0.001) and higher age (β:0.116 p<0.05). Self-esteem and social support had no significant effect. We only revealed one protective factor, problem solving approach as a form of problem-centered strategy reducing significantly the number of depressive-somatic symptoms (β:–0.170 p<0.01). Conclusions: Our results indicate that reduction of stress and developing new adaptive coping strategies in adolescents would be a possible effective intervention for promoting somato-mental health of this population
A gyermek és az ifjúság 29 (1937) 7-10
A Gyermek 29. évfolyam, 7-10. szám Budapest, 1937. A folyóirat 1908-ig a Gyermekvédelmi lap mellékleteként, 1909-től mint önálló lap jelent meg
Magyar TanĂtĂłkĂ©pzĹ‘ 45 (1932) 5
Magyar TanĂtĂłkĂ©pzĹ‘
A TanĂtĂłkĂ©pzĹ‘-intĂ©zeti Tanárok Országos EgyesĂĽletĂ©nek folyĂłirata
45. évfolyam, 5. szám
Budapest, 1932. máju
A gyermek és az ifjúság 30 (1938)
A Gyermek 30. évfolyam, teljes évfolyam Budapest, 1938. A folyóirat 1908-ig a Gyermekvédelmi lap mellékleteként, 1909-től mint önálló lap jelent meg
A gyermek és az ifjúság 27 (1935) 04-06
A gyermek és az ifjúság 27. évfolyam, 4-6. szám Budapest, 1935. A folyóirat 1908-ig a Gyermekvédelmi lap mellékleteként, 1909-től mint önálló lap jelent meg
A gyermek 25 (1933) 01-03
A Gyermek 25. évfolyam , 1-3. szám Budapest, 1933. A folyóirat 1908-ig a Gyermekvédelmi lap mellékleteként, 1909-től mint önálló lap jelent meg
A gyermek 25 (1933) 06-07
A Gyermek 25. évfolyam , 6-7. szám Budapest, 1933. A folyóirat 1908-ig a Gyermekvédelmi lap mellékleteként, 1909-től mint önálló lap jelent meg
A gyermek és az ifjúság 27 (1935) 01-03
A gyermek és az ifjúság 27. évfolyam, 1-3. szám Budapest, 1935. A folyóirat 1908-ig a Gyermekvédelmi lap mellékleteként, 1909-től mint önálló lap jelent meg