Scots pine (Pinus sylvestris)

Technical guidelines are targeted to practical forest managers and provide summarized information on the biology and ecology of tree species, distribution ranges, importance and use, genetic knowledge, threats to genetic diversity and recommendations for long-term genetic conservation. For the full list of Technical guidelines produced, please visit http://www.euforgen.org/publications/technical_guidelines.htm

Conifers Network: Report of the second (20-22 September 2001, Valsaín, Spain), and third (17-19 October 2002, Kostrzyca, Poland) meetings

In many countries of Europe, these species are now considered less important than broadleaves. An objective of the Network should be to highlight the role of conifer species and their ecological and economic importance. EUFORGEN members, weree also encouraged to become more active and open in respect of the environment protection community. On the subject of research, it was pointed out that the Networks have been instrumental in providing opportunities to discuss needs and priorities for research, and a platform to develop research proposals and to facilitate dissemination of research results. He thanked the host country and all the local organizers for the excellent arrangements.Reports on the status of conservation from twenty-seven countries (Armenia, Austria, Belgium, Bulgaria, Croatia, Cyprus, Czech Republic, Estonia, Finland, France, Germany, Hungary, Italy, Lithuania, The former Yugoslav Republic of Macedonia, Malta, Norway, Poland, Russian Federation, Slovakia, Slovenia, Spain, Sweden, Switzerland, Turkey, Ukraine and the United Kingdom) were presented at the meeting. In order to streamline the discussion on the progress made, it was proposed to divide the participants into four groups loosely representing major ecogeographic areas of Europe: western Europe, Mediterranean, northern Europe, and central and eastern Europe. Each group had the task of summarizing the important elements from the national reports and presenting them in a concise form in plenary

Strict Forest Reserve Research in the Margin of the Carpathians, the Vár-hegy Case-Study

Sixteen forest reserves are situated in the northern part of Hungary which belongs to the Carpathian region according to EURAC delimitation (Ruffini et al. 2006). These Hungarian forest reserves expand the natural forest remnant/forest reserve net of the Carpathians towards the lower hilly region, representing the deciduous beech and oak forest belts near their lower (xeric) distribution limits. This paper outlines the Hungarian forest reserves belonging to the Carpathian region and the preliminary results of current projects in the Vár-hegy Forest Reserve (Bükk Mts., Hungary) as a case study. The alteration of tree species composition was investigated here based on the reconstruction of forest history in the previous 130 years (management period) and analyses of forest stand inventory. In another project CO2 sequestration changes of these forest stands were modeled since the clear-cutting in the 1880th and carbon stored in the forest ecosystem compartments was estimated. Our results show that the forest reserve stands are presently in a transition state from the managed forest towards a more natural mixed forest with several age-classes

Ungulate browsing shapes climate change impacts on forest biodiversity in Hungary

Climate change can result in a slow disappearance of forests dominated by less drought-tolerant native European beech (Fagus sylvatica) and oak species (Quercus spp.) and further area expansion of more drought-tolerant non-native black locust (Robinia pseudoacacia) against those species in Hungary. We assumed that the shift in plant species composition was modified by selective ungulate browsing. Thus, we investigated which woody species are selected by browsing game. We have collected data on the species composition of the understory and the browsing impact on it in five different Hungarian even-aged forests between 2003 and 2005. Based on these investigations the non-native Robinia pseudoacacialiving under more favourable climatic conditions was generally preferred (Jacobs’ selectivity index: D=0.04±0.77), while the nativeFagus sylvatica and Quercus spp. (Q. petraea, Q. robur), both more vulnerable to increasing aridity, were avoided (D=-0.37±0.11;-0.79±0.56;-0.9±0.16; respectively) among target tree species. However, economically less or not relevant species, e.g. elderberry (Sambucus spp.), blackberry (Rubus spp.) or common dogwood (Cornus sanguinea) were the most preferred species (D=0.01±0.71; -0.12±0.58; -0.2±0.78, respectively). Our results imply that biodiversity conservation, i.e. maintaining or establishing a multi-species understory layer, can be a good solution to reduce the additional negative game impact on native target tree species suffering from drought. Due to preference for Robinia pseudoacaciaselective browsing can decelerate the penetration of this species into native forest habitats. We have to consider the herbivorous pressure of ungulates and their feeding preferences in planning our future multifunctional forests in the light of climate change impacts

Csokonai könyvtár (Bibliotheca studiorum litterarium)

Hatalmas életművéből maga Németh László a tanulmányírót becsülte legtöbbre. Tanulmányírói munkásságának egyik felét irodalmi tárgyú írásai teszik ki. Ezekben számot vetett a magyar irodalom több korszakával és nemzedékével, európai utasként és a közép-kelet-európai népek megbékélésének a követeként pedig az európai kultúra sok kiemelkedő jelenségét értelmezte. Szerteágazó tanulmányírói munkásságát karakteres irodalomszemlélet fogja egységbe. Életművéről számos tanulmány és könyv készült, de vagy az ideológust vagy a szépírót vizsgálták behatóan, irodalomszemléletének összetett elemzésére mindeddig nem került sor. Kötetünk - a Kossuth Lajos Tudományegyetem Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszéke és a Németh László Társaság által 1998. május 8-án Debrecenben tartott Németh László irodalomszemlélete című konferencia anyagára épülve - ezt a hiányt kívánja pótolni. A kötet szerzői bemutatják és értelmezik Németh Lászlónak irodalmunk egy-egy jelenségéről, kérdésköréről, korszakáról alkotott véleményét éppúgy, mint irodalomszemléletének általános vonásait. Az egyes részletkérdésekkel foglalkozó tanulmányok alapot adnak a kötetben az általánosító, Németh László irodalomszemléletének jellegét megrajzoló írásoknak, ezek pedig távlatot nyitnak az egyes részletkérdések kutatói számára. Az irodalom és irodalomtudomány társadalmi megítélésének érezhető válsága idején a Németh László irodalomszemléletével való elemző szembesülés nemcsak az ő munkásságának egyik nagy fejezetét állítja új megvilágításba, hanem fontos nyereség a mai irodalomszemlélet számára is: elősegíti a felszíni divatok leválasztását a világszemléleti jelentőségű értéktudatosítást vállaló, öszszetett esztétikai szempontokkal rendelkező irodalomszemléletről.Bitskey István, „Csikorgó előidőkből létünk talpa lesz", 7-25. Bakonyi István, Németh László és a protestantizmus, 26-33. Imre László, A különbözéstől az azonosulásig, 34-42. Márkus Béla, „Külön sorsoknak külön irodalom kell...", 43-65. Bertha Zoltán, „Világirodalmi költő", „székely Homérosz", 66-82. Cs. Varga István, A megtalált „egyetlen metafora": „tejtestvérek", 83-117. Lőkös István, Németh László és Krleza, 118-137. Szirák Péter, Olvasásmód és (ön)megértés, 138-153. Máriás József, Németh László irodalomszemlélete a Készülődés korában, 154-173. Vekerdi László, „Magyar viktoriánusok" és „A Nyugat elődei", 174-192. Dávidházi Péter, „Betegség, melynek Jézust köszönhetjük", 193-234. Domokos Mátyás, „Mi (nem) lett volna, ha...", 235-255. Olasz Sándor, Németh László változó regényszemlélete, 256-266. Monostori Imre „...nemzetén át az emberiséghez", 267-282. Görömbei András, Németh László irodalomszemléletének fő vonásai, 283-300

Csokonai könyvtár (Bibliotheca studiorum litterarium)

Németh László születésének centenáriuma (2001) megmutatta, bizonyította, hogy a magyar szellem Odüsszeuszának - Sütő András nevezte őt így - életműve a 21. század elején is eleven hatású. Tucatnyi könyv és száznál több tanulmány elemezte akkor az ő munkásságát. E gazdag recepció nyilvánvalóvá tette, hogy ez a klasszikus életmű ma is új értelmezési lehetőségeket ad az olvasóknak és kutatóknak egyaránt. A Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Bizottsága székházában 2004 novemberében konferenciát rendeztek, amelyen Németh László prózaírói életművét vizsgálták abból a szempontból: miképpen gazdagítják a korábbi értelmezéseket a 21. század elejének kihívásai. Kötetünk a konferencia tanulmányait gyűjtötte csokorba: sokszínű elemzését kínálva az egyes műveknek, s a Németh Lászlópróza életművön belüli alakulásának, formálódásának.Domokos Mátyás, Filológiai rendteremtés Németh László életműve körül, 7-15. Füzi László, Mégis: hogyan olvassuk Németh László regényeit?, 16-22. Dobos István, Az önéletírás szöveg közötti alakzata, Németh László: Homályból homályba, 23-71. Cs. Nagy Ibolya, Elő- és utóhang az első novellához, 72-93. Márkus Béla, Kovács Lajos, Németh László: Bűn, 94-121. Monostori Imre, Kovács Lajos világa a Bűn értelmezéséről, 122-132. Bertha Zoltán, A létszerű ambiguitás regénye, 133-154. Takács Miklós, Léthé, Mnémoszüné, Melankólia, Emlékezés és felejtés Németh László Gyász című regényében, 155-163. Szirák Péter, A képzés szenvedélye - a mese csábereje, Németh László: Kocsik szeptemberben, 164-170. Görömbei András, Az Iszony és az önismeret, 171-191. Imre László, Az Égető Eszter újraértelmezéséhez, 192-198. Jánosi Zoltán, Egy Németh László-regény paradigmájához, Az Irgalom recepciója és új aspektusai a narratív megközelítés tükrében, 199-258. Ekler Andrea, A „jövő" regénye, A móriczi és Németh László-i szövegalkotás interferenciái, 259-272. Olasz Sándor, Pillanat és távlat, 273-285. Máriás József, A prózaíró fogadtatása Erdélyben, 286-304