Scaling Subgraph Matching by Improving Ullmann Algorithm

Graphs are widely used to model complicated data semantics in many application domains. Subgraph isomorphism checking (an NP-complete problem) is a regular operation with this kind of data. In this paper, we propose an improvement of Ullmann algorithm, a well-known subgraph isomorphism checker. Our new algorithm is called Ullmann-ONL. It utilizes a new search ordering and L-levels of vertex neighborhoods (NL) to confine the search space of Ullmann algorithm. Our performance study shows that Ullmann-ONL outperforms previously proposed algorithms with a wide margin

The effect of county border on the catchment area of towns on the example of Hajdú-Bihar County – methodology and practice

Towns constitute 9% of the settlements of Hungary and represent 68% of the population. This value roughly corresponds to the European Union average. Their number, however, considerably grew in the past decade. While in 1980 there were 96 settlements with town status in 1990 there were already 177 and at present there are 324, which is more over three times more than in 1980. Nevertheless, there are significant differences in their size and scope of activities. Several researches have been conducted concerning the urban fields of many settlements and larger territorial units in Hungary but there no comprehensive map of the urban fields has been prepared yet. Inter-settlement relations started to play a more and more important role in the economic life of the country. The paper focuses on the study of the urban fields of the towns situated along the borders of Hajdú- Bihar county pointing out those functions whose attractions remain within the administrative border and those which cross it. The studied area are the towns along the county border. A special methodology was used which could be used for other regions and towns in other countries

THE THEORETHICAL APPROACH AND PRACTICE OF CONTROLLING AND BUSSINESS RISK

Achieving the controlling approach at the companies has the obvious advantage that it is getting easier to exactly define the strategic and operative objectives, the planning system encourages the increase of performance and the decrease of costs and it helps by comparing plan-fact data. By defining the indices and continuous monitoring it is easier to get the fact data closer to the plans, so in case of careful planning business risk can be reduced. With the application of the controlling approach enterprises can be made economical, efficient and effective, so the activity naturally involving several risks, namely weather conditions, biological hazards, can be made more predictable. To sum up, the application of the Balanced Scorecard at the enterprises on the one hand helps short-term profitability and on the other hand designates what to do to reach long-term financial profitability and competitiveness. The objective of the research was to conduct a survey via questionnaires suitable for analysis as well as relevant deep interviews among the small and medium sized enterprises from different branches in the Carpathian Basin

Cseresznye- és meggytermesztés intenzitásának növelése növekedést szabályozó alanyokkal

Az intenzív ültetvények számára alkalmas növekedést mérséklő alanyok hazai adaptációs vizsgálata céljából az Érdi Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató-Fejlesztő Kht, 1997 tavaszán összehasonlító alanykísérletet állított be hét külföldi nemesítésű és egy hazai alany bevonásával. Kísérletünkben megtalálhatóak a német ’Weiroot 13’, ’Weiroot 53’, ’Weiroot 72’, ’Weiroot 154’, ’Weiroot 158’, ’GiSelA 5’ és a cseh ’P-HL-A’, valamint a magyar vadcseresznye ’C. 2493’ alanyok. Kontrollként a magyar cseresznye- és meggytermesztésben legnagyobb mértékben használt alanyt a ’Cema’ sajmeggy alanyt használtuk. A nemesfajták közül a ’Germersdorfi 3’, ’Linda’ és ’Katalin’ cseresznyefajtákat és a ’Piramis’ meggyfajtát választottuk. Kutatómunkánk és egyben doktori értekezésem célja a fenti alanyok értékelése és a magyar cseresznye- és meggytermesztés alanyhasználatának bővítése volt. A 2001 és 2005 között végzett adatfelvételezés során nagy hangsúlyt fektettünk a 35 alany-nemes kombináció növekedési tulajdonságainak felmérésére, ezért minden évben megmértük a gyümölcsfák törzsét és a korona kiterjedését. Vizsgáltuk a növekedést mérséklő alanyok sarjképződését és hatásukat a rájuk szemzett nemesfajták koronahabitusára is. A nemesfajták leveleinek víz- és szárazanyag-tartalma valamint egészségi állapota befolyásolja a gyümölcsfák növekedési erélyét illetve alkalmazkodó képességüket a magyar klímaviszonyokhoz, ezért vizsgáltuk mindkét tulajdonságot. Mivel a kísérletünkben vizsgált valamennyi nemesfajta önmeddő, nagy hangsúlyt fektettünk a gyümölcsfák fővirágzási idejének meghatározására, illetve az erre gyakorolt alanyhatás értékelésére. Az érési idő, termésmennyiség valamint a gyümölcsátmérő és gyümölcstömeg felmérése a termesztés eredményessége és a gyümölcs értékesítése szempontjából fontos. Az eredmények alapján modelleztük a különböző alanyú ültetvények intenzitását jellemző potenciális tőszámot és produktivitást. Eredményeink alapján megállapítható, hogy az alanyokon a nemesfajták növekedése, virágzási ideje, érési ideje, termésmennyisége valamint gyümölcsminősége jelentősen különbözik. A vizsgált alanyok közül magyarországi ökológiai viszonyok között csak jó talajokon, öntözött körülmények mellett a legalább középerős növekedésűeket ajánlhatjuk, mert ezeken a nemesfajták jó gyümölcsminőséggel és megfelelő regenerációs képességgel rendelkeznek, az ültetvények tőszáma pedig 2000-2500 fa/ha között tervezhető. Produktivitásuk és a gyümölcsméret alapján a középerős ’Weiroot 158’ és a ’Weiroot 154’ alanyok bizonyultak a legalkalmasabbnak hazai termesztésre a kísérletben vizsgáltak közül

A szemantikus web architektúrája

A web lehetséges jövőjének, a szemantikus webnek a leírása. Dolgozatom során kifejtettem a szemantikus web rétegeit, hogy azok bárki számára megírhatóak legyenek.B

A Regnum Marianum eszméje az Árpád-korban

A Regnum Marianum-eszme Árpád-kori előzménye a Patrona Hungariae-eszme. Ennek kiindulópontjait Szent István király azon jelképes tettei képezik, amelyekkel Magyarországot – a hagyomány szerint – 1030-ban és 1038-ban Szűz Mária oltalmába ajánlotta. Jelen tanulmány első felében a Nagyobb István-legendában és Hartvik püspök legendaszerkesztményében ránk hagyományozott felajánlástörténetek beszámolóinak hitelességét vizsgálom, áttekintve a szövegek keletkezésének történeti hátterét képező invesztitúraharc Magyarországot is elérő eseményeit, valamint a beszámolók szavahihetőségéről kialakult kutatói álláspontokat. A tanulmány második felében az eszme Árpád-kori előfordulásait ismertetem, a XII. század végétől kezdve ugyanis az eszme már folyamatosan jelen van a különböző magyarországi forrásokban, az Árpád-kor végére pedig a magyar állameszme elválaszthatatlan részévé válik