Body Image Disturbance and Social Networking Site Behaviours

Social Networking Sites (SNSs) are becoming increasingly popular in modern society, with emerging research indicating that appearance focused SNS use in particular is associated with body image concerns. The present study investigated body image disturbance and appearance related SNS behaviours, including engaging in appearance comparisons and self-photo (“selfie”) activities. A sample of 358 Canadian university students (259 females and 93 males) aged 17 to 57 years (M = 21.93 years, SD = 5.30 years) completed an online questionnaire consisting of self-report measures assessing body image disturbance, appearance comparison, selfie taking, selfie sharing, selfie investment, and selfie editing. Results indicated that body image disturbance was associated with greater degrees of appearance comparison, selfie investment, and selfie editing, as well as less frequent selfie sharing online. Frequency of selfie taking was not associated with body image disturbance. Further, the link between body image disturbance and selfie editing was found to be partially mediated by appearance comparison. Appearance comparison did not serve a mediational role for the associations between SNS use nor selfie sharing with selfie editing behaviour. Findings from this study revealed notable sex differences, with females reporting significantly higher body image disturbance and greater frequencies of the appearance related SNS behaviours measured. Implications and future research directions are discussed

Gyalogolhatóság és gyaloglási viselkedés ember–környezet tranzakciótudományi megközelítésben

A walkability – magyarul gyalogolhatóság, sétálhatóság vagy járhatóság – fogalmát számos tudományterület, így többek között a várostervezés, az egészségmegőrzés, a fenntarthatóság, a mentális betegségek, a környezetpszichológia és a szociológia egymással gyakran szoros átfedésben lévő témákat tartalmazó irodalmában megtalálhatjuk. A városi környezet gyalogolhatóbbá tétele környezeti (kevesebb szennyezés, fenntarthatóság), személyes (társas kapcsolatok, mentális és fizikai egészség) és gazdasági előnyökkel jár, így a fogalom vizsgálata és mérése mikro- és makroszinten egyaránt indokolt. Tanulmányunk célja, hogy a gyalogolhatóság hazánkban még kevéssé kutatott fogalmát az ember–környezet tranzakciótudomány személy-környezet állandó kölcsönkapcsolatát hangsúlyozó megközelítésében járja körül, így kapaszkodót nyújtson a fogalom holisztikus, környezetpszichológiai szemléletű hazai kutatásához és továbbfejlesztéséhez. Mivel a gyalogolhatóság fogalma kevéssé elterjedt a magyar szakirodalomban és közgondolkodásban, a tanulmány először bemutatja a gyalogolhatóság definíciós hangsúlyait. Ezt követően a kapcsolódó objektív és szubjektív környezeti, majd a személyes jellemzőket (szociodemográfiai változókat, mentális egészségi jellemzőket, szándékot és attitűdöt, társas faktorokat, személyiségjellemzőket) veszi sorra olyan kutatások és ökológiai modellek példáin keresztül, amelyek rávilágítanak a fogalom, illetve a mérési és beavatkozási lehetőségek komplexitására. Ezek a tényezők ugyan a tranzakcionális szemléletből adódóan a gyakorlatban nehezen választhatók el egymástól, az áttekinthetőség érdekében célravezetőnek tűnik, hogy külön tárgyaljuk őket. A gyalogolhatósághoz és gyaloglási viselkedéshez kapcsolódó objektív és észlelt környezeti, valamint térhasználói jellemzők belső és egymás közötti kölcsönkapcsolatait – a térhasználói percepció fontosságának hangsúlyozásával – egy saját tranzakcionális elméleti ökológiai keretmodellben és a gyalogolhatóság általunk javasolt ember–környezet tranzakciótudományi definíciójában foglaljuk össze. A gyalogolhatósággal kapcsolatos kutatások legtöbbje nem tár fel ok-okozati viszonyokat, így tanulmányunkban mi is olyan jellemzők megvilágítására törekszünk, amelyek (egyszerre) lehetnek a gyaloglási viselkedés okai vagy okozatai. Elméleti tranzakcionális ökológiai keretmodellünkben az összefüggések a tranzakcionális szemléletnek megfelelően, valamint a kauzalitás feltáratlanságának okán közvetlenül vagy közvetetten kétirányúak. A tanulmány a kapcsolódó nemzetközi szakirodalom gazdagsága folytán nem törekedhet teljességre a tárgyalt jellemzőket, eredményeket, az összefüggések komplexitását illetően, célja a gyalogolhatóság értelmezésében, kutatásában, fejlesztésében elengedhetetlen tranzakcionális szemlélet jelentőségének megvilágítása. Elméleti keretmodellünk sem törekszik teljességre, az értelmezés a jellemzőcsoportok szintjén marad; az egyes jellemzőcsoportok nem minden elemét tüntettük fel, és az összefüggések sem érvényesek azok minden elemére. Úgy véljük azonban, hogy modellünk ezzel együtt is a gyalogolhatóság tranzakcionális szempontú empirikus kutatásainak kiindulópontja lehet

Characteristics and duration of untreated illness in correlation with insight level of first time diagnosed schizophrenia patients in rural region of Latvia

publishersversionPeer reviewe

Implementing the Latvian Early Intervention Program (LAT-EIP) for Patients With Schizophrenia Spectrum First-Episode Psychosis : Study Protocol

Funding Information: The study authors thank all of the psychiatrists at Daugavpils Psychoneurological Hospital for their involvement in the practical aspects for realizing the LAT-EIP. Thanks to the Latvian Psychiatric Association for professional support in developing the program. We also thank the State Employment Agency for the collaboration contract to provide the program with a vocational specialist. All study authors want to express their appreciation to the patients and their families for being involved in the study. Publisher Copyright: © Copyright © 2019 Berze, Civcisa, Krone, Kvartalovs, Kikuste, Sapele, Lazovika and Rancans.Background: Patients with first-episode psychosis are mainly young people in the active phase of their social and professional lives, and psychosis is a serious disruption of normal life with high risk of disability. Integrated biopsychosocial early intervention treatment is crucial for patients with first-time psychosis episode. The purpose of this trial is to adapt the first early intervention program for patients with first-time non-affective psychosis in Latvia, and to investigate whether it is possible to integrate this kind of treatment approach in the frame of existing services and whether it provides better outcomes for patients than existing services. Design/Methods: The study has a nonrandomized controlled design in a real-life environment. Participants are all consecutive patients presenting in the psychiatric emergency room with first-time non-affective schizophrenia spectrum psychosis episode (ICD criteria F23, F20) from a catchment area of 262,541 inhabitants, with urban and rural regions. The Latvian Early Intervention Program is a 6-month program developed from existing treatment guidelines and recommendations and adapted to a low-resource environment, integrated in an existing outpatient unit. This study aimed to test the hypothesis that the patients who received intervention have milder symptoms, higher functioning, and better adherence to outpatient treatment. The study primary aims are: 1) to establish and examine in practice the adapted early intervention for patients with first schizophrenia spectrum psychosis; 2) compare clinical and functional outcomes (including occupation, housing, and social relationships) between intervention treatment and standard treatment; and 3) compare the number of rehospitalizations, adherence to outpatient treatment, and assigned disability. Secondary aims are: 1) to compare full recovery status in both treatment groups at 12 months follow-up and 2) to develop recommendations for establishing early intervention programs in limited resource settings. Discussion/Conclusions: Across the world, there is wide inequality in the availably and accessibility to early intervention treatment. This study will increase our knowledge in early intervention treatment approach and outcomes for patients with schizophrenia spectrum first psychosis episode in real-life working clinical practices. We hope to provide theoretical and practical aspects to develop strategies for early intervention service implementation in limited resource mental healthcare settings.Peer reviewe

Általános- és középiskolás diákok környezettudatosságát meghatározó tényezők a Fenntarthatósági Témahét 2021-es nagymintás vizsgálata alapján

Day by day, more research is confirming that we are not only approaching, but also crossing the threshold of the path to the ecological crisis. Hence the implementation and promotion of school programs to support sustainability education is extremely important today. Many countries have been evaluating the effectiveness of these sustainability programs for decades, while in Hungary this topic is in its infancy. This study presents the results based on the students’ questionnaires filled in in 2021 in the framework of the “Students and Teachers on Sustainability” research program launched in the Carpathian Basin within the framework of the Sustainability Thematic Week (STW). The latter has been running since 2016. We present a comparison of the schools of the responding students with the national distribution data of the schools. Furthermore, based on several indicators developed to measure environmentalism (e.g. NEP scale, Nature Relatedness scale, variables measuring various aspects of pro-environmental behaviour), we present the socio-demographic and socio-economic variables related to environmentalism in Hungarian students. According to our results, among the schools participating in the STW program, especially in the case of secondary schools, the most represented groups are from the most developed regions and big cities. Students participating in the survey have a higher socio-cultural background than the national average. In the case of the participants’ secondary schools, the pedagogical work is also outstanding. Concerning environmentalism, the effect of gender and sociocultural background proved to be the strongest among the examined background factors, while the effect of age was also considerable in the case of primary school students. For both age groups, the increase in the number of IT devices in the family was associated with weaker indicators of environmentalism, while student participation in the STW program was associated with better indicators of environmentalism.Napról napra több kutatás erősíti meg, hogy nemcsak közelítjük, de át is léptük az ökológia krízishez vezető út küszöbét, így napjainkban a fenntarthatóságra nevelést segítő iskolai programok megvalósításának és népszerűsítésének rendkívül nagy jelentősége van. Számos országban évtizedek óta folyik ezen fenntarthatósági programok hatékonyságának magas, nemzetközi standardok szerinti értékelése. Bár hazánkban is számos publikáció született e területen, ezek gyakran csak egy-egy településen vagy megyében gyűjtött, kisszámú mintán alapszanak. Tanulmányunkban bemutatjuk a 2016 óta működő Fenntarthatósági Témahét (FTH) programsorozat keretein belül életre hívott Diákok és tanárok a fenntarthatóságról című kutatás során a 2021-ben kitöltött diákkérdőívek alapján kapott fontosabb eredményeket. Bemutatjuk a válaszadó diákok iskoláinak az iskolák országos megoszlási adataival való összevetését. Továbbá több, a környezettudatos szemlélet és viselkedés mérésére kidolgozott mutató (pl. NEP skála, természethez kapcsolódás skála, környezetbarát viselkedés különböző aspektusait mérő változók) alapján bemutatjuk, hogy a magyar diákok környezettudatossága milyen szociodemográfiai és szocioökonómiai változókkal függ össze. Eredményeink szerint az FTH programban részt vevő iskolák között – különösen a középiskolák esetében – jobban reprezentáltak a magasabb fejlettségű régiók és a nagyvárosok iskolái, a válaszadó diákok az országos átlagnál magasabb szociokulturális háttérrel rendelkeznek, továbbá a középiskolák esetén a kitöltő diákok iskolái a pedagógiai munka tekintetében is kiemelkedők. A környezettudatosság terén a vizsgált háttértényezők közül a nem és a szociokulturális háttér hatása bizonyult a legerősebbnek, illetve általános iskolások esetén a kor hatása is jelentős volt. Mindkét korosztály esetén a családban lévő informatikai eszközök számának növekedése a környezettudatos szemlélet és viselkedés gyengébb mutatóival, míg a diákok FTH programban való részvétele a környezettudatosság jobb mutatóival járt együtt