Future trends of television

Television related attitudes are changing rapidly. How are the broadcasters, digital content makers and involved market players planning to pick up the rhythm? What are the regulatory and business challenges that they have to face? The piece addresses these issues. --TV,audiovisual,regulation,business

Viselkedéstudományi eredmények beépítése a szakpolitikai tervezési folyamatokba

A sikeres és eredményes közpolitika az előkészítési és a szakpolitika-ellenőrzési szakaszokban dől el. A sikeresség és eredményesség megállapításának a politikai indíttatású és szubjektív elbíráláson túl objektív mérői is ismertek a szakirodalomban. Az egyik, egyre inkább elterjedő irányzat a közpolitikai tervezés tényalapú, tudományos és empirikus úton való megalapozását és az ellenőrzés rendszerességét hangsúlyozza. Az ilyen tudományos igényű tervezési és ellenőrzési folyamatok elterjedése szorosan egybefonódott a viselkedéstudományi, joggazdaságtani és viselkedési közgazdaságtani alapokra épült ún. viselkedési alapú közszolgáltatás-tudomány kialakulásával (behavioural public administration). Ez a diszciplína nem más, mint az egyének és csoportok viselkedésének pozitivista, élményalapú vizsgálata, amely a gazdasági jellegű jogalkotásba és döntéshozatalba a tesztelési folyamat részeként a pszichológiában és közgazdaságtanban felgyűlt tapasztalatokat integrálja. A folyamat elsősorban az Egyesült Királyságban nyert teret kormányzati szinten, de a UK Behavioural Insights Teamnek (BIT) köszönhetően ma már világszinten is egyre inkább elterjedt. Míg az Európai Bizottság 2016-os jelentése kitér néhány magyarországi példára is, más nemzetközi felmérések kritikusabbak, és egyelőre nem beszélhetünk általánosan bevett nemzeti gyakorlatról. Jelen tanulmány röviden felvázolja az elméleti hátteret, bemutatja a BIT működését, kitekint néhány Magyarországgal kapcsolatos idevágó és friss nemzetközi kritikára, valamint javaslatokat fogalmaz meg. A tanulmány egyik központi következtetése az, hogy a tapasztalat azt mutatja, hogy a viselkedési/kísérleti közgazdaságtan segíthet abban, hogy a fogyasztók viselkedését jobban megértse a jogalkotó, hiszen az a szakpolitikák eredményességén és sikerességén túl tájékozottabb fogyasztói tömegekhez és eredményesebb fogyasztóvédelemhez vezetett-vezethet

Exclusionary Price Abuses in the EU (A developmental approach with regards to networks)

The liberalization processes, which started in the 90's in Europe, opened up a new area for competition policy and competition scrutiny and enforcement. Both ex-ante regulation and competition policy are responsible for the consumer friendly implementation and advancement of the legislation related to the liberalization of certain public utilities. Every industry that has incumbents faces the problem of granting access to the facilities owned by the “big ones”. Competition policy targets best achievable market conditions which provide the customers with the lowest prices and the market with most efficient behavior. In the long term this is only attainable with colorful market scene, vibrant conditions to operate and more options for the final customers to choose form. This, however, can be turned down by anti-competitive behavior of the participants that intends to eliminate competitors from the market. One of the various ways to achieve this is to use pricing methodologies which may straightforwardly result in forcing dependent market players to leave the playing field. Is there a way to control dominant undertakings' pricing methodologies? Can Article 82 of the EC Treaty be generalized? How did the European Court of Justice and the Commission formulate the practice towards these type of behaviors? 

Viselkedéstudományi tapasztalatok a közegészségügyi szakpolitikai tervezésben az új típusú koronavírus-járvány idején (Nemzetközi kitekintés)

A viselkedéstudományi tapasztalatok felhasználása nem új keletű. Ez a módszertan azonban eddig Magyarországon még nem nyerte el az őt megillő pozíciót, annak ellenére, hogy a jogrendszer és a jogkövető jogalanyok kapcsolatának a kulcsa elsősorban nem a pontosan meghatározott magatartást előíró szabályok meghozatalában, hanem a megfelelően előkészített, azaz előzetesen kipróbált és könnyen alkalmazható viselkedési-döntéshozatali környezet kialakításában keresendő. A nemzetközi példák ezt támasztják alá a koronavírus okozta járványt illetően is. A cikk röviden körvonalazza a fenti gondolatmenet hátterét – követve a szerzőnek a Külgazdaság hasábjain korábban megjelent tanulmányát (Belényesi, 2019) –, valamint bemutat néhány nemzetközi példát (Egészségügyi Világszervezet, ENSZ, közel-keleti tapasztalatok). A példák Magyarországon is követhetők lehetnek; a helyes és hasznos választás elősegítése pedig a jogalanyok szabálykövetési hajlandóságát is javítja, a szabálykikényszerítési költségeket csökkenti, és így végső soron a társadalom minden tagja jobban jár

More efficient regulation of water services and the application of the polluter pays principle

A dolgozat a vízszolgáltatások elsődleges piacával, a víznek a fogyasztóhoz való eljutásával, valamint a piacon megjelenő szennyező fizet elvének érvényesítésével, a szolgáltatás árának/értékének meghatározásával és a kettőt együtt kezelő versenyjogi és liberalizációs kitekintéssel vezeti be a javaslataimat és ismerteti a vízszolgáltatás összetevőit. Közelebbről az ivóvíz-szolgáltatás példáján keresztül mutatom be a hálózathoz való hozzáférés problémáját, a környezeti költségek árazását, valamint a vízszolgáltatás fenntarthatóságát elősegítő keretirányelvi rendelkezéseket. Ezek mind olyan elemek, amelyek figyelembe vétele alapjaiban meghatározhatja a fenntartható árazási struktúrát.In my research, I used an interdisciplinary approach. I analysed the water supply market, the application of the polluter pays principle in environmental law and its effects on the pricing of water as a finite resource, the interaction of water services and the definition of water supply from an environmental and competition perspective, concluding with the regulatory aspects of the market. I presented these analyses from the point of view of drinking water supply, noting that in order to have a comprehensive understanding of pricing and liberalization aspects sometimes a broader approach is needed. This is above all true when the definition of ecosystem services, their pricing, access pricing of water supply or certain aspects of sustainable water usages (as defined in the WFD) are being acquainted with.d

A nagy adathalmazok és a fogyasztói adatok felhasználása - néhány nemzetközi ügy bemutatása = Big Data and the Use of Consumer Data – An Introduction to International Cases

Jelen tanulmány napjaink egyik versenyjogi-adatvédelmi slágertémáját járja körbe: a nagy adathalmazok (big data) és a fogyasztói magatartások, valamint fogyasztói adatok védelmének kapcsolatát. Teszi ezt elsősorban normatív-intézményi szempontokat követve, azaz bemutatva néhány ország versenyellenőrzési gyakorlatát. A bemutatott esetekkel kapcsolatosan elmondható, hogy bár a végrehajtói hatalmi ágak érdeklődése az utóbbi években fokozódik, big data-specifikus, szisztematikus versenyprobléma egyelőre nem azonosítható be. A szerző véleménye szerint ennek erőforrásbeli és koncepcionális okai is vannak. Amennyiben azonban a hatóságok az online fogyasztói viselkedéseket empirikusan is vizsgálják majd (ez egyelőre sajnos nem általánosan alkalmazott módszer), és megfelelően finomhangolják a beavatkozási gyakorlatukat – akár a „fogyasztói érdeksérelmet” átértékelve –, ez változhat. Az ismertetett ügyekből kitűnik, hogy az a verseny-közgazdasági felfogás, amely szerint a versenyjog kizárólagos feladata a fogyasztói jólét védelme – elsősorban az árversenyen keresztül –, a big data kapcsán nehezen védhető. A big datával kapcsolatos ügyek fókuszában ugyan továbbra is elsősorban a fogyasztók személyes jogainak a verseny általi támogatása marad, a neoklasszikus tanoktól való megközelítésbeli eltávolodás már érezhető. A versenyjogot kiterjesztően alkalmazó hatóságok a piaci versenyt és nem a fogyasztók rövid távú árérzékenységét kellene, hogy védjék. A hatalmas adattömeggel rendelkező digitális vállalkozások, úgy tűnik, hogy olyan szerepet töltenek be, mint a hálózatos iparágak, így megítélésük is azokhoz kellene, hogy hasonlítson. A tanulmány kitekintés, tehát nem célja a slágerügyek ismételt elemzése