A terrorizmus elleni fellépés eszközrendszerének fejlődése, különös tekintettel a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre = The development of measures for combating terrorism with special respect to the fight against financing terrorism

Az előirányzott munkaterv szerint részt vettünk a Nemzetközi Büntetőjogi Társaság (AIDP) égisze alatt a 2009. szeptember 20-27. között Isztambulban megrendezésre került XVIII. Nemzetközi Büntetőjogi Kongresszuson. A 2009. évben anyaggyűjtési és adatfeldolgozási, rendszerezési munkálatok kerültek napirendre annak érdekében, hogy előkészítésre kerüljön a terrorizmus összefüggésében fentebb részletezett tématerületek összehasonlító jogi szempontok szerint történő továbbgondolása. 2009. novemberében Európai és Nemzetközi Büntetőjog címmel megrendezett konferencián mutattuk be a kutatás eredményeit. 2010.-nem a konferencia anyagát a Jog-Állam-Politika szakfolyóiratban tettük közzé. Ennek keretében megjelent publikációkat korábban ismertettük. Az előirányzott munkaterv szerint 2010. júniusában kutatást végeztünk a Columbia Egyetem könyvtárában. 2011. júniusában a kutatási tervnek megfelelően látogatást tettünk a Bűnügyi Tudományok Nemzetközi Intézetében (Syracusa, Olaszország), ahol a záró tanulmány elkészítéséhez még hiányzó szakmai anyagokat beszereztük. Az eredeti kutatási tervben rögzítettek szerint a munka eredményeit összefoglaló zárótanulmányt 2011 július hónapban véglegesítettük. Ennek keretében önálló fejezetet szenteltünk a terrorizmus fogalma, a terrorizmus kriminológiai és A záró-tanulmány monografikus feldolgozásban az UNIVERSITAS-GYŐR Nonprofit Kft. gondozásában 2011. nyarán nyomtatásban is megjelent. | Pursuant to the original research plan, the final summary of the results stemming from the research project was made in April 2011. This material discusses the mainstreams of our work in single chapters, where the concept of terrorism, the criminological and criminal policy aspects of terrorism, as well as the national and international means and legislative efforts of fighting against terrorism are focused upon. The monographical version of this summary has been finally published by UNIVERSITAS-GYŐR Nonprofit Ltd. in the end of summer 2011

International Criminal Law and International Crimes

This paper outlines the underlying concepts, statutory elements, and characteristics of the so- called core international crimes (genocide, crimes against humanity, war crimes, and the crime of aggression) and terrorist crimes. The core international crimes, the act of terrorism, and criminal offenses regarding terrorism are subject to international criminal law. Libraries could be filled with literature on the concept of international criminal law; however, it suffices to refer to the fact that international criminal law is a relatively young area of law that emerged at the boundaries of public international and domestic law. International criminal law cannot be considered a separate branch of law but rather a body of law created by the functional interaction of several branches or areas of law (international, criminal, and constitutional law). This study employs the comparative perspec- tive to address the statutory definitions of the noted crimes and examines the legal way to implement the international requirements by the relevant national laws

A XXI. század kriminalizációs hatásainak normatív értékelése a hazai Btk. különös részi rendszerében

In the 21st Century, countries worldwide had to face new security challenges. The fight against terrorism, the pandemic, the migratory pressure and other facts, furthermore, the political circumstances all over the world have spurred the internal legislatures to pursue more active legislation. In many cases, the legislation has become symbolic and such statutory definitions have been adopted and inserted into the substantive criminal law, which has caused serious concerns not only for the theory but also for the practice. There has been an increase in the number of criminal offences which were regulated by the domestic criminal code but they don’t appear in the criminal-statistics. The aim of the paper is to analyse the process described above regarding to Hungary and to make conclusions in this field