Composition depth profile analysis of electrodeposited alloys and metal multilayers: the reverse approach

The reverse depth profile analysis is a recently developed method for the study of a deposit composition profile in the near-substrate zone. The sample preparation technique enables one to separate the deposit and a thin cover layer from its substrate, and the initial roughness of the sample is much smaller than in the conventional sputtering direction. This technique is particularly suitable to study the zones being formed in the early phase of the electrodeposition of alloys. It has been demonstrated with the reverse depth profile analysis that in many cases when one component of an alloy is preferentially deposited, an initial zone is formed that is rich in the preferentially deposited component. This phenomenon is demonstrated for Ni Cd, Ni Sn, Fe Co Ni, Co Ni and Co Ni Cu alloys. The composition change is confined to the initial 150 nm thick deposit, and it is the result of the interplay of the deposition preference and the depletion of the electrolyte near the cathode with respect to the ion reduced preferentially. The reverse depth profile analysis made it possible to compare the measured and the calculated composition depth profile of electrodeposited multilayers. It has been shown that the decay in the composition oscillation intensity in Co/Cu multilayers with the increase of the sputtering depth can be derived from the roughness measured as a function of the deposit thickness

A második világháborút követő gazdasági paradigmaváltáshoz vezető út Franciaországban

A 2008. évi gazdasági világválságot követően a közgazdászok és politikusok számottevő része a paradigmaváltás szükségességéről beszélt. A koronavírus-válság csak megerősítette az állam gazdaságban betöltött szerepének és a paradigmaváltásnak a fontosságát. Kérdésként merül azonban fel, hogy mit nevezünk egyáltalán paradigmának, illetve paradigmaváltásnak a közgazdaságtanban. Ennek megválaszolásához a Peter Halls által felállított három, rendszerszintű közpolitikai változás folyamatát és annak kritikai észrevételeit hívjuk segítségül. Magát a paradigmaváltás folyamatát pedig a második világháború utáni Franciaország példáján keresztül vizsgáljuk meg. Hipotézisünk szerint ugyanis Franciaországra a második világháborút megelőzően egy liberális gazdaságpolitikai berendezkedés volt jellemző, és csupán az 1940-es években történt gazdasági paradigmaváltás során került előtérbe a dirigista (etatista) gazdaságpolitika koncepciója. Kérdés azonban, hogy hallsi értelemben beszélhetünk-e egyáltalán paradigmaváltásról Franciaországban. Tanulmányunk végén pedig a paradigmaváltással kapcsolatosan új elemként próbáljuk meg beemelni a közgazdasági oktatás kérdését, ugyanis egyetlen paradigmaváltás sem lehet sikeres és tartós, ha nem teremtjük meg a szükséges szakmai utánpótlást, így röviden felvázoljuk, hogy milyen gazdaságelméleti változások mentek végbe az elitképzés terén Franciaországban. Journal of Economic Literature (JEL) kód: B20, A20, G01, H30