Bartók, György

Hungarian

Bartók György

University of Szeged

Régi magyar filozófusok. Ebben a rovatban azokról a magyar filozófusokról akarunk rövid említést tenni, akikről a magyar közönség merőben meg­feledkezett, de akiknek munkája a kor szellemére vagy a ma­gyar szellemiségre nézve valamiképpen jellemző. Tudjuk, hogy ezeket a ,szerépy» Kísérleteket nem lehet Platón, vagy Kant mértékével mérni, de tudjuk azt is, hogy bármily szerények is ezek a kísérletek, nagyon jellemző bizonyságai a kornak, amely­ben napvilágot láttak, és az írónak, akinek tollából kikerültek. Talán akadnak majd ifjak, akiket közleményeink megragadnak S vállalják a tüzetesebb ismertetés terhét és kötelességét. Mi csak indítást akarunk adni és számba akarjuk venni azt, amink van. Elő szeretnők készíteni a magyar gondolkozás történeté­nek nxegirását. Ezért szívesen fogadunk és közlünk ilyennemű közleményeket ebben az új, de rég tervezett rovatunkban. Ober die Selbstkeuntniss. — Eine Rede 2ur jahrlichen Feyer des dank-baren Andenkens an den unvergasslichen Wohltater der hiesiegen königl. hohen Schule, den Edlen Carl Wilhelm Buirette von Oehlefeldt, in dem grössern Hörsaale der Akademie im 25-ten Július 1795. gehalten von Paulus Beregszaaszi der Philosophie Doktor und der freyer Künste Ma-gister, jdes Königl. Instituts der Morál und der schönen Wissenschaften or-dentlichehi Mitgliede. Erlangen. gedruckt mit Hilpertischen Schrif-ten. — 15. oldal. Beregszászi Nagy Pál, aki később 1798-tól a sárospataki főiskolán a theológia és a keleti nyelvek, majd 1800-ban rek­tor volt, ebben az időben, mint az erlangeni egyetem rendkívüli tanéra, a keleti nyelveket adta elő és a tmagyar nyelvből is tar­tott magánelőadásokat. Meghalt 1828-ban, 78 éves korában. A göttingeni tudós társaság tagja volt. A nyelvújítási harcban is élénk részt vett. R magyar nyelvet a keleti nyelvekkel hason­lította össze. Munkái java részt ebbe a tárgykörbe esnek. Vázolandó .értekezése egyetlen, amely filozófiai tartalmú, s annak megállapításával kezdődik, hogy az ember elmélkedései-36 Bartók György: Régi magyar filozófusok. nék legméltóbb tárgya az ember, jól lehet gondolkozó Énünk lényegiét nem ismerhetjük meg, mert nem esik tapasztalatunk körébe. De megismerhetjük hatásaiból, önmagunkat megismerni annyi, mint megismerni hajlamainkat, rendeltetésünket, köteles­ségünket, és erkölcsi értékünket. Ez a munka sok körültekintést igényel, sok kritikát, tudatos megfigyelést. Legyen az önismeret igaz és pártatlan, élénk és mindig növekedő.. Kötelesség is az önismeret, mert aki a imaga erőit nem ismeri, nem is tudja azo­kat gyakorolni, sem hiányait pótolni. Nagy akadálya önismeretünknek az elhatalmasodott érzéki­ség: nem tudjuk Énünket kellőképpen megkülönböztetni a dol­goktól, amelyek nem tartoznak hozzá. Akadály a sók hízelgés és dicséret, almiért js a látszat után ítéljük meg: magunkat. Itt főként a szülők hibáznak, akik gyakorta dicsérik a gyereke­ket, kiknek önszeretete azután elvégzi azt, amit a szülők meg­kezdették. Elősiagítője az önismeretnek: az emberi természet szorgal­mas Ó5 gondolkozó megfigyelése, a mindennapi tapasztalat, je­les férfiak életírásaf,, aiz emberiség története és jó regények se­gítségével. Meg kell figyelnünk eszméink járását és kutatnunk kell, hogy mely hibákra vagyunk természettől hajlamosak. Az önismeret elvezet az alázatossághoz, az alázatosság a jobbuláshoz, a jobbulás a szentséghez. Beregszászi Pál a magyar szellem történetének rendkívül ér­demes alakja. Kívánatos lenne életének és munkásságiának mo­nografikus feldolgozása. Bartók György. 37 

Régi magyar filozófusok

http://acta.bibl.u-szeged.hu/12084/1/szellem_1940_001_036-037.pdf

Régi magyar filozófusok

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged